–

A 14 éves Laurynt és barátját, Owent a sport iránti szeretetük hozta össze, de nem ez volt az egyetlen dolog, ami közös volt bennük:

2021 őszétől naponta tucatnyi obszcén, fenyegető és agresszív üzenetet kaptak egy ismeretlen számról.

Az üzenetek gyakorisága és hangneme – Laurynt például gyakran „Lo”-nak szólította az SMS-ek írója, ezt a becenevet csak azok használták, akik a legközelebb álltak a lányhoz – miatt arra gyanakodtak, hogy a zaklató az egyik iskolatársuk, barátjuk lehet.

Idővel napi 30–50 üzenet is érkezett, a stressz és a feszültség pedig teljesen felemésztette kapcsolatukat. Két év után szakítottak, remélve, hogy ezzel az üzenetek is abbamaradnak. Ez azonban nem történt meg, ugyanis Lauryn továbbra is kapta az SMS-eket, amik egyre durvábbá váltak. Többségükben az állt, hogy mindenkinek jobb lenne, ha végezne magával. 

A valódi tettes kiléte mindenkit megdöbbentett (spoiler)

A helyi hatóságok 2022 januárjában kapcsolódtak be az ügybe, áprilisban pedig már az FBI is nyomozott. Elindult az ujjal mutogatás, és több ember is gyanúba keveredett: egy zaklatással korábban már összefüggésbe hozott osztálytárs, valamint Owen unokatestvére is, de senki nem gondolt arra, aki valójában a háttérben állt. Az illető ugyanis végig segítőkészen vett részt a nyomozásban, és látszólag mindent megtett Lauryn biztonságáért.

Az ügyet végül az FBI egyik munkatársának, Bradley Peternek sikerült felgöngyölítenie, aki kiderítette, hogy az SMS-eket egy telefonszám-álcázó alkalmazáson keresztül Lauryn saját anyja, Kendra Licari küldte. A nő végig együttműködő volt, még akkor is, amikor 2022 decemberében házkutatást tartottak az otthonukban, és lefoglalták a mobiljait és a laptopját. Kendra Licari a tettéért 2023-ban börtönbüntetést kapott.

Az Ismeretlen szám: középiskolai botrány című dokumentumfilm rendezője, Skye Borgman arra keresi a választ, hogy mi vihet rá egy anyát ilyen kegyetlen viselkedésre. Az indítékokat azonban inkább csak találgatni lehet, az anya vallomásai ugyanis zavarosak: egy ponton például arról beszél, hogy mindenki követ el hibákat, törvényszegéseket, csak nem mindenkit kapnak el. Később azt mondja, attól félt, hogy lánya felnő, és ugyanazokon a traumákon megy keresztül, mint ő. Kendra Licari elmondása szerint ugyanis 17 éves korában megerőszakolták.  

A dokumentumfilmben megszólal Bill Chillman, Beal City korábbi rendőrfőnöke is, aki szerint Kendra Licari az üzenetekkel próbálta magára irányítani a figyelmet, és eljátszani az áldozat szerepét.

Állítása szerint a nő azért zaklatta a saját lányát, hogy Lauryn kiszolgáltatottnak érezze magát, és még inkább függjön az anyjától. „Ezt a módszert választotta ahelyett, hogy fizikailag betegítette volna meg, ami a Münchausen-szindróma tipikus tünete” – fogalmazza meg Chillman.

A filmben Owen családja felveti azt is, hogy Kendra esetleg gyengéd érzelmeket táplált a lány barátja, Owen iránt, ám a nő ezekre a vádakra nem reagál. Lauryn 2023-ban, nem sokkal azután adott interjút a filmkészítőknek, hogy édesanyját bebörtönözték. Akkor még nagyon hiányolta az anyját, akivel akkor is tartották a kapcsolatot, amikor Kendra Licari már börtönben volt. Amikor 2024-ben ismét kamera elé állt, már más hangnemben beszélt: „Most, hogy kiengedték, csak azt szeretném, hogy megkapja a szükséges segítséget, és amikor újra találkozunk, ne térjünk vissza a régi kerékvágásba”.

A film egy nem új keletű, ám veszélyes jelenséget dolgoz fel

Catfishing, amikor valaki kamu profil, ismeretlen telefonszám, hazugságok mögé rejtőzve téveszt meg másokat. Szerelmet vagy új életet ígér az áldozatának, eljátssza, hogy bajban van, halálos beteg, és így csal ki milliókat egy jószívű ismerőstől a Facebookon vagy egy nőtől, férfitól, akit a Tinderen ismert meg. Vagy egyszerűen csak azért teszi, hogy másokat zaklasson, manipuláljon, intim képeket szerezzen tőlük, amiket később zsarolásra vagy megfélemlítésre használjon fel.

Egyszóval azt a jelenséget, amit úgy hívunk: catfishing, ami önmagában még nem bűncselekmény, de ha csalás, zaklatás vagy zsarolás is társul hozzá, az már a törvény szerint is büntetendő.

2010 óta van rá szavunk – azóta a helyzet csak súlyosabb lett

A catfishing kifejezés 2010-ben bukkant fel először – és nem is akárhogyan: egy dokumentumfilm kapcsán, ami egy New York-i férfi, Nev Schulman történetét dolgozta fel. A férfi az interneten ismerkedett meg egy vonzó, 19 éves lánnyal, Megannel. Idővel azonban egyre több ellentmondás merült fel a lány történeteiben, így Schulman elutazott Michiganbe, hogy személyesen is találkozzanak. Ott derült ki, hogy a „Megan” néven írogató személy valójában egy középkorú nő volt, írja a Washington Post.

A történet akkora visszhangot váltott ki, hogy Schulman később Kamureg (angolul Catfish: The TV Show) címmel valóságshow-t indított az MTV-n. A műsorban évekig segítettek olyan embereknek, akik azt gyanították, hogy a szerelmük – akivel már évek óta chatelnek online, akinek az életüket, a szívüket, a pénzüket ígérték – valójában nem is az, akinek mondja magát.

Van, aki pénzt szeretne, van, aki pedig egyszerűen élvezi, ha zaklathat másokat 

A Cybersmile Foundation szerint – amit a CNN is idéz – több oka lehet annak, ha valaki egy online álprofil, ismeretlen telefonszám vagy hazugság mögé bújva másokat zaklat, megtéveszt:

A Cybersmile Foundation szerint a catfishing korábban a felnőttek körében volt elterjedt, főleg az online társkereső oldalakon, ma azonban az idősebbek és a tizenévesek körében is ugyanolyan gyakori.

A Snapchat 2024-ben több mint 6000 Z generációs fiatal részvételével végzett nemzetközi kutatást Ausztráliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az eredmények szerint a válaszadók közel kétharmada már áldozatául esett catfishingnek vagy hackereknek: ismeretlenek loptak el tőlük bizalmas képeket, amikkel később zsarolták őket.

A tizenévesek a leginkább kiszolgáltatottak a zaklatás különféle formáinak – legyen szó a való világról vagy az online térről. Ezt támasztja alá az UNICEF Magyarország 2024-ben publikált felmérése is, amit magyar középiskolás gyerekek körében, iskolai zaklatással, az erőszak elterjedtségének mértékével és működésmódjával kapcsolatban, nagy mintán végeztek.

A válaszadók döntő többsége, mintegy 66 százaléka számolt be arról, hogy a tanulmányai során rendszeresen éri vagy már érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak – az esetek csaknem felében napi szinten. 

A bullying azonban nem korlátozódik csupán az iskola területére: minden második, iskolában bántalmazott gyerek zaklatása az online térben is folytatódik, az esetek 58 százalékában egy osztálytárs által.

Az online térben zajló gúnyolódás, megalázás a lányok körében az elterjedtebb, de az sem ritka, hogy a bántalmazott nem ismeri vagy nem tudja beazonosítani az elkövetőt. Az érintettek legtöbbször privát üzenetek formájában tapasztalták (67 százalék) a bullyingot, de jellemző platform az online zaklatásra az Instagram (34 százalék) és a Facebook (26 százalék) is.

A magyarországi romantikus csalók által elkövetett bűncselekményekről Janecskó Kata írt könyvet Nők a hálóban címmel. A vele készített interjúnkat itt olvashatjátok el. 

Kaiser Orsolya