„Ha valaki menekülni akar, azt még aznap biztonságos helyre tudjuk juttatni”

–

Szeptember óta Óvóhely néven komplex áldozatsegítő szolgáltatás működik Józsefvárosban. A cél az, hogy biztonságot és – ha kell – gyors menekülést biztosítsanak mindazok számára, akik veszélyben vannak. A program azonban nemcsak az áldozatokra, hanem a környezetükre is fókuszál: segíti a hozzátartozókat, barátokat és szomszédokat abban, hogy felismerjék a bántalmazás jeleit, és tudják, hová fordulhatnak.

Az Óvóhely története évekkel ezelőtt kezdődött

Annak ellenére, hogy a kormány folyamatosan elutasítja az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, a NANE egy pályázati projekt keretében kidolgozott egy VIII. kerületi akciótervet az Isztambuli Egyezmény helyi alkalmazására az önkormányzat számára.

„Szerettük volna megmutatni, hogy ha országos szinten nem is valósul meg az egyezmény, helyben akkor is lehet tenni az elvei megvalósításáért”

– mondja Udvarhelyi Tessza, Józsefváros társadalompolitikáért és társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármestere.

Ahogy egyre világosabbá vált, hogy mennyire összetett a feladat, a kerület külön nőügyi referenssel és új együttműködésekkel támogatta meg a munkát. „Elég nagyot szólt, amikor a IX. kerületben védett lakásokat hoztak létre, és mi is nagyon fellelkesedtünk. Később ebből a lendületből, a felmerülő ötletekből és tapasztalatokból született meg fokozatosan a saját kezdeményezésünk” – idézi fel Udvarhelyi Tessza. A szolgáltatás az Európai Unió által finanszírozott SHELTER projekt keretében jött létre, amelyben magyar és külföldi partnerek dolgoznak együtt. A program nemcsak szakmai hátteret, hanem képzéseket és módszertani támogatást is nyújt.

Személyre szabott segítség

Az Óvóhely mindennapi működését Lombos Petra, a program vezetője irányítja. „Józsefvárosban azt tudjuk vállalni, hogy ha valaki menekülni akar, azt még aznap biztonságos helyre juttatjuk. Ez ma Magyarországon nagyon nagy szó, mert az országos rendszer nem tud minden áldozatnak ilyen gyors segítséget nyújtani” – mondja. És bár a gyors reagálás sok esetben életmentő lehet, az itt kapott segítség nem ér véget a menekítéssel. „Ha valaki el akar menni feljelentést tenni, elkísérjük, segítünk a folyamatban, elkérjük a jegyzőkönyvet, és gondoskodunk arról, hogy szociális munkás és jogász is támogassa őt. Rászorultság esetén jogi képviseletet is biztosítunk, és végigkísérjük az eljárás során – magyarázza a szakember. –

Van pszichológusunk, aki speciális kríziskísérést tud végezni, akár online is – például vasárnap este, amikor a gyerekek már alszanak. Nem akarjuk, hogy valaki két nejlonszatyorral rohanjon el. Biztonsági tervet készítünk, végigbeszéljük a lépéseket, és minden szakaszban ott vagyunk mellette.”

Az áldozatok pedig ennek köszönhetően tudatosabban, felkészültebben reagálnak a rendőrségi helyzetekben. „Amikor megkérdezik tőlük, hogy igénylik-e a szembesítést, pontosan tudják, mit szeretnének, mert előzőleg mindent átbeszéltünk. Ez különösen fontos, ha gyerekek is érintettek” – mondja Lombos Petra.

Az Óvóhely célja, hogy több lépcsőben segítse az áldozatokat: a krízis felismerésétől a menekítésen át egészen a hosszabb távú, védett elhelyezésig – olyan helyeken, ahol van személyzet, biztonságos kapu, és lehet rendőrt hívni. „Ha nem annyira súlyos a helyzet, az áldozat saját, meglévő erőforrásaira építve alakítunk ki védelmi tervet” – emeli ki a szakember, majd hozzáteszi, a menekítés megszervezése már önmagában is komoly logisztikai feladat. „Azt is meg kell tervezni, hogyan jut el valaki egy biztonságos helyre, és ez hol legyen.

Az országos rendszer jellemzően száz kilométerekre menekíti az áldozatokat, így minden kapcsolatukat elveszítik. Mi Budapesten belül maradunk, mert ha valaki nincs életveszélyben, és vannak megtartható kapcsolatai – például a munkája, a gyereke iskolája vagy óvodája –, azokat igyekszünk megőrizni. Mindent egyénileg mérlegelünk: mi az, ami felszámolandó, és mi az, amit biztonsággal meg lehet tartani”

– magyarázza Lombos Petra.

A biztonság megteremtésében pedig a rendőrséggel való együttműködés is kulcsszerepet játszik. „A kerületi rendőrkapitánysággal sok éve van kapcsolatunk a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítványon keresztül. Képzéseket szervezünk a PATENT-tel közösen, és esetmegbeszéléseket is tartanak rendőröknek és egyéb szakembereknek” – teszi hozzá Udvarhelyi Tessza.

Az Óvóhely külön figyelmet fordít a kiszolgáltatottabb csoportokra – fogyatékossággal élő, roma, idős, külföldi és LMBTQ emberekre. „Képzéseket és protokollokat dolgozunk ki, hogy ne csak elérni tudjuk ezeknek a csoportoknak a tagjait, de nekik megfelelő módon tudjunk velük dolgozni – meséli Lombos Petra. – A krízishelyzetben nagyon fontos, hogy traumatudatosan legyünk együtt, és a szociális munkások közvetítik a bizalmat az áldozatok felé. Ez a kapcsolat átadódik, és segíti a további együttműködést.”

A közösség védelme

A Tudatos Szomszéd programon keresztül az Óvóhely a helyi közösségeket is igyekszik megszólítani. „A lakók sokat tudnak egymásról, de ritkán avatkoznak közbe. Ezt próbáljuk megtörni, és például rendezvényeken mutatjuk meg, hogyan lehet jól beavatkozni, miközben nem kockáztatják a saját és a családjuk épségét” – magyarázza Lombos Petra.

A bántalmazás rejtve maradása ellen csak közösségi összefogással lehet tenni – ez az Óvóhely egyik legfontosabb üzenete.

„A családon belüli erőszak nem egyéni tragédia, hanem társadalmi probléma. Mi most azt próbáljuk megmutatni, hogy az önkormányzatnak is van felelőssége, és helyben is lehet hatékonyan tenni ellene”

– fogalmaz Udvarhelyi Tessza.

A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ, a helyi intézmények és a civil szervezetek közösen dolgoznak azon, hogy az áldozatok ne essenek ki a rendszerből. „Fontos volt, hogy a kollégákkal is tisztázzuk: a feladatmegosztásunk nem arról szól, hogy mi most elhozzuk valaki régi ügyfelét, sokkal inkább arról, hogy együtt dolgozzunk. Egy családért több területről összeálló szakembergárda dolgozik folyamatos egyeztetések mellett. Ez nekünk is megnyugtató, mert tudjuk, hogy senki sem marad egyedül” – mondja Lombos Petra. De a szakmai együttműködés nemcsak a kerületen belül működik, Ferencváros tapasztalataiból is sokat tanulnak, és az Óbudai Önkormányzat hasonló projektjével is kapcsolatban állnak. „Ferencvárosban kitapasztalták, mit hogyan érdemes csinálni, így nekünk már nem kellett a program összes gyerekbetegségével megküzdeni” – teszi hozzá Udvarhelyi Tessza.

A Fővárosi Önkormányzatnál ma már áldozatsegítő koordinációs fórum is működik, ahol a kerületek rendszeresen megosztják egymással a tapasztalataikat. Annak ellenére, hogy sok helyen még csak most indulnak hasonló kezdeményezések, az alpolgármester úgy látja, hogy minden kerület nyitott a változásra. „Ez azért is fontos, mert a családon belüli erőszak problémája nem lehet kerületi ügy” – mondja.

„Azt is fontos kimondani, hogy amit most csinálunk, az évtizedes nőmozgalmi munkának köszönhető. Aktivisták küzdöttek ezért, tüntettek, könyörögtek, és sajnos sok nőnek meg kellett halnia ahhoz, hogy idáig eljussunk. Mi most egy régi tartozást törlesztünk”

– hangsúlyozza Udvarhelyi Tessza. „Nagyon büszke vagyok arra, amit elértünk, de még messze vagyunk attól, hogy elégedettek legyünk. Az, hogy ma Józsefvárosban van Óvóhely, csak az első lépés egy igazán biztonságos város felé.”

Mózes Zsófi