–

Életfogytiglan jár Olaszországban a nőgyilkosságért

Az olasz parlament elfogadta a törvényt, amely bevezeti a nőgyilkosságot az ország büntetőjogi rendszerébe, és életfogytig tartó börtönbüntetéssel szankcionálja. A törvényt a középjobb többség és a középbal ellenzék kétpárti, egyhangú támogatásával fogadták el.

A Giorgia Meloni miniszterelnök konzervatív kormánya által benyújtott törvény a válasz az elmúlt időszakban Olaszországban történt, nőket célzó gyilkosságokra és egyéb erőszakos cselekményere. Ezek miatt lett 2023-ban a femminicidio az év szava. A törvény szigorúbb intézkedéseket tartalmaz a nemi alapú bűncselekmények, köztük a zaklatás és a bosszúpornó ellen. A nőgyilkosságok esetén tehát „nem csak” arról van szó, hogy az áldozat nő, hanem hogy a gyilkosságot „gyűlölet, diszkrimináció, dominancia, kontroll vagy egy nő női minőségében való leigázása” céljából követték el, vagy akkor, amikor a nő szakít partnerével, hívta fel rá a figyelmet a BBC. 

Az olasz statisztikai hivatal 2024-ben 106 nőgyilkosságot regisztrált, ezek közül hatvankettőt, vagyis több mint a felét partner vagy volt partner követett el. Magyarországon nincs pontos adat, mert nagyon nagy a látencia, de az kimondható, hogy havonta legalább 2-3 nőt öl meg a partnere, vagy korábbi partnere.

Ezek az esetek szinte teljesen láthatatlanok, rendőrségi közleményekből, újságcikkekből lehet róluk értesülni, sokszor csak több hónapos késéssel, így nagyon nehéz pontos számot mondani.

Elég a büntetés vagy kell megelőző program is?

Olaszországban heves vita alakult ki arról, hogy be kell-e vezetni az iskolákban a szexuális és érzelmi nevelést a nemi alapú erőszak megelőzése érdekében – mit és mikor kell oktatni, és mi lenne szülői hozzájáruláshoz kötve. Addig is egyéb intézkedések történtek: „Megdupláztuk az erőszakellenes központok és menedékházak finanszírozását, népszerűsítettük a segélyhívó számot, és innovatív tudatosságnövelő tevékenységeket hajtottunk végre” – mondta Meloni. „Ezek konkrét előrelépések, de nem állunk meg itt. Mindennap még többet kell tennünk.”

A nagy visszhangot kiváltó ügyek, mint például Giulia Cecchettin egyetemista 2023-as meggyilkolása, kulcsszerepet játszottak az olasz patriarchális kultúrában a nők elleni erőszak okaira vonatkozó széles körű közfelháborodás és diskurzus kialakulásában.

Bár a törvényt megszavazta több ellenzéki párt, a további cselekvést illetően nincs egyetértés.

„Olaszország annak a hét európai országnak az egyike, ahol a szexualitás és a párkapcsolatok oktatása még nem kötelező az iskolákban,

és mi azt követeljük, hogy váljon kötelezővé a téma a közoktatásban” – mondta Elly Schlein, a balközép Olasz Demokrata Párt vezetője. „A büntetés nem elég, a megelőzésre is szükség van, amely csak az iskolákban kezdődhet.”

Magyarország sajnos még nem tart itt

November 25-öt az ENSZ Közgyűlése jelölte ki a nők elleni erőszak nemzetközi világnapjának, tegnap ennek okán Magyarországon a NANE Egyesület szervezésében a Néma Tanúk Felvonulásával emlékeztek meg azon nőkről, akiknek egy férfi vette el az életét.

Magyarországon egyelőre azért is küzdeni kell, hogy a „nem elég egyértelmű tiltakozás” ne jelentse azt, hogy megússza az elkövező a nemi erőszakot

– ahogy tegnapi cikkünkben megíruk.

Idehaza a nők elleni erőszakkal szembeni kiállásnak új, sürgető lendületet adott az egyetemista R. ügye, akit elmondása szerint három évvel ezelőtt egy diáktársa erőszakolt meg a kollégiumban. Bár a férfi egy üzenetben maga is utalt arra, hogy nem vette figyelembe a nő jelzéseit, a bíróság mégis felmentette az elkövetőt arra hivatkozva, hogy az áldozat nem tiltakozott eléggé egyértelműen. A R-t segítő jogvédő, Mérő Vera, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal alapítója Lex R néven petíciót indított, hogy Magyarországon is törvénybe foglalják: csak az igen jelent igent. 

Tóth Flóra

Kiemelt kép forrása: Facebook/ Roma Capitale