–

Buszon felejtett kislány

Íme, egy kisvárosi anyuka friss élménye, amit név nélkül osztott meg velem, mivel nem szeretett volna nyilvános botrányt csinálni az ügyből:

„A 9 éves lányom március óta teniszezik. Az edzővel kapcsolatban voltak fenntartásaim, de a gyerekek szeretik, így félretettem őket. Befizettem a lányomat a tenisztáborba, mert szeretett volna menni. Az egyik napon meglepetésprogramra indultak a tenisztáborral, és hiába próbáltam megtudni, hogy hová mennek nekem sem mondták el. Busszal mentek. 

A lányom végül nem jutott el a programra, mert a menetrend szerinti buszon maradt. Ezt a buszsofőr vette észre, amikor beállt a garázsba. 

A lányom tudta a címünket, a sofőr pedig hazahozta. Amikor már itthon volt, és kicsit megnyugodott, írtam a táborvezetőnek, aki addig nem is értesített, hogy nem találják a gyerekemet, pedig ekkor már nagyjából fél órája keresték. És 20 perccel később válaszolt csak. Amikor erre rákérdeztem, 

azt mondta, azért nem hívtak, mert nem akarták, hogy pánikoljak. 

Nem vagyok az a pánikolós fajta. A családban több pedagógus is van, akiknek táboroztatás terén is nagy a tapasztalatuk. Ők elmondták, hogy a tömegközlekedés iszonyú stressz a gyerekekkel, ezt értem, én is vigyáztam már több gyerekre. Ahogy azt is, hogy mindenki hibázhat. A táborvezető elmondta, hogy ez volt a 26. tábora, és még sosem történt vele ilyen. De ez a hiba végzetes is lehetett volna. Nem szeretek belegondolni, hogy mi lehetett volna, de mi van, ha a buszsofőr sem veszi észre? 

Számomra is van tanulsága a történetnek: szülőként tudatosabban kell hozzáállni ehhez. 

A tábor programjairól egyáltalán nem kaptunk tájékoztatást, nem írtunk alá semmiféle papírt, nem kérték el a gyerek adatait, a telefonszámomat. Nem tudtuk, hogy pontosan mikor, hol és hány felnőttel lesznek. Egyébként ahhoz sem kérték a beleegyezésemet, hogy fotókat publikáljanak róla, de megtették. Ezeket jeleznem kellett volna, de sajnos szülőként nem tudjuk, hogy pontosan mit kellene elvárnunk. Miközben nagyon nehéz tábor nélkül megoldani a nyári szünetet. Egyébként volt remek tapasztalatunk is: az önkormányzati táborban nagyon odafigyeltek a gyerekekre, és ráadásként szuper programokra vitték őket.”

Valóban fontos a szülői tudatosság, de a felelősség egy ilyen helyzetben a pedagógusé, akivel a gyerek van, ez nem kérdés. Az viszont igen, hogy pedagógusnak kell-e lennie az illetőnek. Ugyanis egyáltalán nem. 

Jelenleg bárki tarthat gyermektábort

A jászberényi edző, valamint a fenti eset hatására utánajártunk, pontosan milyen szabályozások vonatkoznak a kérdésre. A táboroztatás közegészségügyi rendje és a táborhelyekre vonatkozó előírások nagyon részletesen szabályozottak, ezt ITT elolvashatjátok. És ennyi. Arra vonatkozóan, hogy ki lehet táborvezető, neki milyen képesítéssel kell bírnia, és pontosan miért kell felelősséget vállalnia, egyelőre semmi előírás nincs. De még ebben, az Igazságügy Minisztérium támogatásával létrejött írásban is kimondják, hogy a táboroztatás személyi kérdései nincsenek szabályozva, ezáltal gyakorlatilag a szülőkre tolják a felelősséget. A szövegben ugyanis kifejezetten olyan pontok szerepelnek, amelyekre a szülőknek kell extra figyelmet fordítani (szerződéskötés, utánajárás a biztosítási kérdéseknek, hogyan lehet hivatalosan panaszt tenni). Tehát jelenleg a szülőkön múlik, hogy megfelelően szervezett táborba kerül-e a gyerekük.

Ha már miénk a felelősség: mire figyeljünk szülőként?

A Táborfigyelő internetes oldal nagyon fontos információkat tartalmaz, ráadásul elérhetővé tettek egy táborlistát, amelyben külön jelzik, hogy mely tábor „minősített”. 

„Sajnos rengeteg rémhírt hallunk szülőktől, hogy a »táborszervező« által ígért programok nem valósultak meg, hogy kevesebb alkalommal kaptak ételt a gyerekek, mint előzetesen meghirdették, de olyanról is kaptunk információt, hogy egy olyan büfében vásárolhattak a gyerekek, ahol egy nyalóka 1800 forintba került. Arról nem is beszélve, amikor 

kánikulai héten csak pénzért kaptak a táborozók csapvizet. 

Ezek az esetek mind tavaly történtek, és szinte minden esetben kiderült utólag, hogy nem legálisan működött a szolgáltatásnyújtás, nem kaptak számlát a szülők, nem kötöttek megállapodást, nem volt sehol lefektetve, hogy a család mit kap a pénzéért. Sajnos ilyen esetekben az utólagos reklamáció érdemben ellehetetlenül. Arra is példa, hogy a korábban élő telefonszámot nem vette fel többé senki” – foglalta össze Tóth Béla, a Táborfigyelő portál vezetője ebben, a kifejezetten szülőknek szóló cikkben.

Mérgező arzén és ólom a tamponokban – valójában mekkora a veszély, és mit kell tudnunk róla?

WMN Ügy – 2024. július 27. – SzAE

Tapasztalt tábori szolgáltatást igénybe vevő szülőként azt tenném még hozzá, hogy ahol nem kérnek nyilatkozatot, amelyben meg kell adnod a gyereked adatait és a saját elérhetőségedet, ott eleve gond van. Emellett a részletes programtervet is érdemes elkérni. Az alapítványi, egyesületi, intézményi háttér szintén annak a jele, hogy komoly táborról van szó, ennek javasolt utánanézni. De – és ezt nagyon fontos hangsúlyozni – ezek mellett is előfordulhatnak problémák. Minden helyzetben történhet váratlan nehézség, ahol gyerekek vannak (sőt, nem csak azokban a helyzetekben), és mindenki hibázhat. De egy dolog egy kihagyott étkezés vagy elmaradt program, és nagyon más dolog, egy felrúgott vagy buszon felejtett gyerek. 

Az pedig nagyon szomorú, hogy szülőként magunkra vagyunk utalva a nyári szünet megoldásában még ezen a téren is, hiába van anyagi forrásunk egy-egy táborra, a mi feladatunk ellenőrizni, hogy a táborvezető rátermett-e, megfelelő felügyeletet tud-e biztosítani a gyerekünknek.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Imgorthand

Tóth Flóra