Sokkal gyakoribb, mint gondolnád

Évente 73 millió abortuszt végeznek világszerte, ezzel a terhességmegszakítás a leggyakrabban alkalmazott nőgyógyászati beavatkozásnak számít. Az abortuszok körülbelül 45 százaléka azonban nem tekinthető biztonságosnak, tehát az eljárás nem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott és a terhesség időtartamának megfelelő módszerrel történik, és/vagy az abortuszt végző vagy támogató személy nem rendelkezik a megfelelő képesítéssel. 

A nem biztonságos abortuszokat két további kategóriába sorolják: lehet „kevésbé biztonságos” vagy „nem biztonságos”. Az előbbihez vezethet információhiány vagy az elavult, nem biztonságos módszerek alkalmazása, míg az utóbbira mindkettő jellemző. A leggyakoribb eljárások közé tartozik az éles pálcák vagy tűk méhbe való felhelyezése, káros anyagok, például háztartási hypo, akkumulátorsav vagy klór lenyelése, külső erő alkalmazása a hasra, valamint a gyógyszerek helytelen és megfelelő támogatás nélküli alkalmazása.

Az évi 25 millió nem biztonságos abortusz közel egyharmada a legkevésbé biztonságos körülmények között történik.

Biztonságos abortusz: gyógyszeres vagy ambuláns eljárás

A műtéti abortusz, más néven vákuum aspiráció mind a terhesség első trimeszterében, mind előrehaladottabb terhességek esetében biztonságosan elvégezhető. Nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal ellátott kórházban, erre kiképzett orvos hajthatja végre a beavatkozást, jellemzően altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel. A méh tágítása után egy szívó eszközzel (vákuum aspirátor segítségével) az orvos a 15 perces beavatkozás során kiüríti a méh tartalmát, majd még néhány órát megfigyelésre a kórházban kell maradni.

Ezzel szemben a tablettával végzett terhességmegszakításhoz mindössze két gyógyszerre van szükség: mifeprisztonra és mizoprosztolra. A mifepriszton blokkolja a progeszteron hatását, ami a méhnyálkahártya leválásához vezet, míg a mizoprosztol a méh összehúzódását és az embrió kilökődését eredményezi egy, a természetes vetéléshez hasonló folyamat során. Bizonyos esetekben, ha mifepriszton nem áll rendelkezésre, a mizoprosztol önmagában is alkalmazható a terhesség megszakítására, de a terhesség egyéb szövődményeinek kezelésére is alkalmazzák, beleértve a spontán vetélést és a szülés utáni vérzést.

Ez a fajta eljárás több mint 95 százalékban hatékony és rendkívül biztonságos, a súlyos szövődmények kialakulásának esélye kevesebb mint egy százalék, sőt a biztonságos abortusz halálozási kockázata alacsonyabb, mint a terhesség kihordása esetén.

A tablettás abortusz biztosítása vagy támogatása nem igényel különleges technológiát vagy orvosi beavatkozást. A WHO szerint a rutinszerű vérvizsgálatok, az ultrahang és a nyomon követés szükségtelenek, a biztonságos tablettás abortuszhoz csupán pontos tájékoztatásra, minőségi gyógyszerekre, valamint kölcsönös tiszteletre és bizalomra van szükség. Emiatt a gyógyszeres abortusz világszerte nők és lányok milliói számára bővítette a biztonságos abortusz-ellátáshoz való hozzáférést.

Ennek ellenére Magyarországon az abortusz csak műtéti úton vehető igénybe

Bár 2012-ben nálunk is regisztrálták az abortusztablettát, és alig két évvel később bebizonyosodott, hogy Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet döntése szerint is biztonságos, az államtitkárság közleménye szerint „a kockázatok továbbra is vita tárgyát képezik”, emiatt ez a módszer itthon jelenleg nem alkalmazható. Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU-tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba, ahol az esetek 50–70 százalékában választják ezt a megoldást.

Magyarországon tehát kizárólag műtéti úton végeznek abortuszt, az 1992. évi törvény alapján pedig jelenleg négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni:

ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát, ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved, ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn, vagy ha a nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki.

A törvény szerint „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.

Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz, aminek határideje a 18. hétig tolódik ki, ha az érintett nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban. Ha legalább 50 százalék az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető. Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha az érintett nő élete veszélybe kerül, illetve ha kiderül, hogy a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenved. 

Megengedőnek tűnik a magyar szabályozás, de valójában nem az

Abban az esetben, ha válsághelyzetre hivatkozva kéri valaki a terhességmegszakítást, szükséges egy, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás – amely 2022. szeptember 15. óta nemcsak a terhesség meglétének időpontját tartalmazza, hanem azt is, hogy az egészségügyi szolgáltató a nő számára egyértelműen azonosítható módon bemutatta a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt, erről ITT írtam korábban –, valamint a súlyos válsághelyzet kinyilvánítása (ezt mindössze egy aláírással szükséges igazolni).

A terhességmegszakításra váró nőknek két alkalommal kell megjelennie a Családvédelmi Szolgálatnál kötelező tanácsadásra:

az első konzultáció a terhesség megtartására irányul, a védőnő felvilágosítást ad a terhesség megtartása esetén elérhető állami és nem állami pénzügyi juttatásokról, az örökbeadás lehetőségeiről, a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, valamint a terhességmegszakítás esetleges veszélyeiről.

A minimum három várakozási napot követő második tanácsadáson a védőnő felvilágosítást nyújt az abortusz jogi kereteiről, módjáról, körülményeiről és a beavatkozást végző intézményekről. Ezt követően az érintett nőnek nyolc napja van megjelenni a kórházban.

Az utóbbi években sokat hallottunk az amerikai és lengyel abortuszhelyzetről, amik fényében a magyarországi szabályozás megengedőnek, a beavatkozás könnyen hozzáférhetőnek tűnik. Ha azonban olyan észak- és nyugat európai országokat veszünk példának, ahol széles körben elérhető a gyógyszeres és műtéti abortusz is, emellett pedig jóval alacsonyabb a terhességmegszakítások száma, mint nálunk, a helyzet már közel sem ennyire biztató – a kormány ugyanis a 2010-es évek óta következetesen abortuszellenes kommunikációt folytat, és szigorítja a biztonságos terhességmegszakításhoz való hozzáférést. 

2012-ben betiltották az abortusztabletta forgalmazását, a műtét előtt előírt kötelező konzultációkra egyre nehezebb bejutni, rendszeresen megszégyenítik és megpróbálják lebeszélni a terhességmegszakításra váró nőket, a nőgyógyászok beszámolói szerint pedig a műtét során a méhszáj tágítását gyógyszer helyett gyakran fájdalmas módon, mechanikai eszközökkel végzik. A tavaly ősszel bevezetett, szívhangtörvény néven ismertté vált rendelkezés mellett tovább nehezíti az érintett nő helyzetét, hogy az abortusz Magyarországon nem ingyenes:

az eljárás térítési díja 2023-ban 45 312 forint, és csak meghatározott esetekben igényelhető rá támogatás.

Aki pedig nem tudja kifizetni ezt az összeget, gyakran a saját életét kockáztatja – döntsön akár a kényszerterhesség, akár a nem biztonságos abortusz mellett.

Források: ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ SDI Productions

Mózes Zsófi