Van-e neme a kamerának? – „Male gaze” a filmek és a reklámok világában

–

Minden a test? 

A filmelmélettel foglalkozó brit Laura Mulvey munkája vezette be a filmkritikába és a közbeszédbe is a „male gaze”, azaz a „férfitekintet”, avagy „férfiszemmel” fogalmát.

Mulvey mutatott rá, hogy a klasszikus hollywoodi filmiskola termelte ki az alapvetően férfiszemléletű filmgyártást, ahol a női szereplők leginkább a vágy tárgyaként, néznivaló képként jelennek meg. Az 50-es és 60-as években a nézőket a (leginkább férfi) főszereplővel való azonosulásra ösztönözték ezek az alkotások, a női szereplők minden esetben erősen szexualizáltak voltak, ez a szemléletmód pedig azóta sem kopott ki a filmgyártásból.

Persze nem csupán a filmgyártásból ismerős ez a nézőpont, hiszen ma is a mindent női testtel eladni akaró óriásplakátok, a tárgyiasító, szexualizált reklámok korában élünk.

Miről ismerhetjük fel „a férfiak által megírt” nőket?

A filmekben a női szereplők nem úgy jelennek meg, mint a férfiak: a kamera a testüket pásztázza, mintegy levetkőztetve őket, sokszor a mellükre vagy a fenekükre összpontosít (nézzük meg például a „Bond-lányok” bemutatását…). A női szereplőt gyakran voyeur-módon, tudta nélkül „figyeli meg” a kamera. A férfiszemmel forgatott jelenetekben a nő passzívan, a vágy tárgyaként jelenik meg.

A #womanwrittenbymen-trend videói a hétköznapitól a drámainak szánt élethelyzetekig szinte mindent lefednek, a szkeccsek a filmekben, tévéműsorokban, videójátékokban és könyvekben megjelenő női karaktereket parodizálják, legtöbb esetben igen szellemesen.

Mint például „a nő reggeli készülődése”: csábos hálóingben, eleve makulátlan sminkkel és hajjal ébred, majd Baywatch-szerű szexi hajrázás után válogat az aznapi outfitekben.

Vagy a „csúnya geek-lány”, aki végre kibontja a haját és leveszi a szemüvegét, ezzel egycsapásra láthatóvá válik addig rejtett természetes szépsége (mintha a legrosszabb kilencvenes évekbeli tinisorozatokban lennénk).  

Watch on TikTok

De azt is megnézhetjük, hogyan váljunk feministává (a férfiak szerint)

A sort sokáig lehet folytatni, a hollywoodi forgatókönyvírók sablonokhoz ragaszkodó képzeletét (vagy annak hiányát) parodizáló ifjú alkotónők munkáiból néhány gyöngyszemet mutatunk, nézzétek:

Egyéjszakás kaland után reggel

Lefekvés előtt

Hogyan reggelizünk?

Az elvált nő randivacsorára főz

Watch on TikTok

Az első tampon felhelyezése

Kertészkedés

A nő és a sportautó

Watch on TikTok

Ugye, mennyire ismerősek?

„Female gaze” – Női szemmel

Iris Brey rendező, filmkritikus, irodalmár a férfiszempontú filmkészítéssel szemben a női tekintet létjogosultságáért küzd. Női szemmel, a képernyő forradalma című könyve megjelenése alkalmából 2020 februárjában az Elle-nek adott interjújában elmondta, mit jelent a „female gaze”, a női tekintet a filmezésben:

„Nem távolról, kívülről szemléljük a női szereplőt, hanem azt éljük meg, amin ő megy keresztül. Ez még ma is felforgatónak számít, ritka a női szemmel megálmodott jelenet a filmvásznon. A férfiakat nem érdeklik a női főszereplőről szóló filmek, miközben a nők gond nélkül azonosulnak a férfi főhősökkel. Ideje, hogy a női szemlélet létjogosultságát megteremtsük.”

Milyen filmkészítési eszközök révén jeleníthető meg a női nézőpont? Az egyik lehetőség a belső monológ, mint például A szolgálólány meséjében (The Handmaid's Tale), ami révén „belépünk” a szereplő fejébe, gondolataiba. Ennél modernebb módszerek is léteznek: a kamerának való beszéd a Fleabag (Bolhafészek) sorozatban, például a szexjelenetek alatt, lehetővé teszi, hogy „első kézből” azonosuljunk gondolataival.

„A női tekintet azt is jelenti, hogy a néző is »belép« a történetbe: a kamera mintegy »meghív« minket a jelenetbe. Passzivitás helyett aktivitás, ez is kulcsfontosságú” – mondja Iris Brey.

A női és a férfiszemmel való filmezés nem feltétlenül a nemek szerinti megkülönböztetésre alapul, és nem „oltják ki” egymást.

Akár egy férfitestet is be lehet mutatni „férfiszemmel”, mint például Quentin Tarantino tette a Volt egyszer egy… Hollywood című filmben (Once Upon a Time in… Hollywood), amikor Brad Pitt meztelen felsőtestét pásztázza a kamera, és mutatja be a vágy tárgyaként.

A női tekintet egy új szemléletet, más esztétikai és művészi eszközöket jelent, és legfőképpen a bevésődött sztereotípiáktól való elszakadást. A cél nem az, hogy kizárjuk vagy megbélyegezzük a férfi rendezőket, inkább az a kérdés, miért vannak olyan kevesen, akik a női szereplők ábrázolásakor képesek félretenni a férfiszemléletet (pozitív példaként felhozható Ridley Scott Thelma és Louise című filmje, ahol a rendező abszolút „elmerül” szereplői világában). 

Written by a woman

A TikTok-felhasználók megmutatják az ellenkező példát is, a #manwrittenbywomen (nők által megírt férfi szereplők) címkével, amely a nők iránt tisztelettel viseltető, kedves, és a nőiességtől nem félő, jól megírt férfi karaktereket jelöli.  

Ezek az alternatívák ugyan kisebb számban szerepelnek, de a TikTokon és a Redditen is megtalálhatók. A „Dögös Pap” a Fleabag-sorozatból, Mr. Darcy figurája a Büszkeség és balítéletből, Jamie Fraser karaktere az Outlander (Az idegen) című sorozatból… Ezek a szereplők nem feltétlenül nőiesek, de férfiasságuk nem a „toxikus” normákat követi. Tökéletlenségeikkel tisztában lévő, érzékeny karakterek.

A #menwrittenbywomen 20.2 millió, a #writtenbymen 45.4 millió megtekintésnél tart a Tiktokon. Egyes felhasználók azzal a kérdéssel teszik fel videóikat: „nő vagy férfi írt meg?”.  Ez a trend hozzájárul a témáról való párbeszédhez, gondolkozáshoz, és talán a női szemléletű filmkészítés, a női rendezők nagyobb reprezentációjához és elismeréséhez is a jövőben.

Félúton a jövő felé

A 2018-as cannes-i filmfesztiválon a zsűri elnöke, Cate Blanchett kezdeményezésének köszönhetően 82 nő vonult fel együtt a híres vörös szőnyeggel borított lépcsősor feléig – a hátralévő utat szemléltetve.

Azt a 82 női rendezőt képviselték, akiknek filmjeit a fesztivál 1947-es kezdete óta valaha is jelölték a versenyművek közé (1645 férfi mellett).

Cate Blanchett és a filmrendező Agnès Varda beszédükben kiemelték:

„Forgatókönyvírók, producerek, rendezők, színésznők, operatőrök, ügynökök, szerkesztők, forgalmazók vagyunk, mind a hetedik művészet elkötelezettjei… Egyenlőséget és diverzitást kérünk szakmai környezetünkben. Kéz a kézben szeretnénk dolgozni férfi kollégáinkkal, felelősséget vállalva munkánként, és együtt alkotni a kamera mögött és előtt…”

Úgy legyen!

  Kádár Andrea

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kádár Andrea