Hogyan hat a Covid-fertőzés a kismamákra és a babákra? – A járvány és a várandósság legfontosabb összefüggései

–

Március vége óta soron kívül oltják a várandósokat a koronavírus ellen. A protokoll szerint a vakcina első adagját a második trimesztertől kaphatják meg, a másodikat pedig a szülés után. Ennek a döntésnek a hátterében az áll, hogy a második oltás után jellemzően erőteljesebb oltási reakcióra kell számítani, ami várandósan nem ideális, miközben már egyetlen adag mRNS-vakcina is nagyon hatásosan megakadályozza a súlyosabb fertőzés kialakulását, ráadásul aki várandósan kap oltást, annak a születendő babája is védetté válik.

Míg az első hullámban még a szakértők sem gondolták, hogy a terhesekre veszélyesebb lenne a Covid–19, ez a tézis mára – főleg az újabb mutációk, különösen a brit variáns elterjedésének tulajdoníthatóan – megdőlt. A KOVIDők csatornáján a Professzorok egy asztalnál II. című online adásban Merkely Béla professzor elmondta, hogy 

míg az első hullámban Magyarországon egyetlen várandóst sem kezeltek kórházban koronavírus-fertőzéssel, addig a második hullámban harmincnyolc várandós került kórházba, három lélegeztetőgépre, egy pedig ECMO-kezelésre (műtüdőre) szorult. 

A harmadik hullámban, amely hazánkban minden eddiginél nagyobb fertőzésszámot és halálozást hozott,

a cikk írásának idejéig kilencven terhes nő került kórházba koronavírus-fertőzés miatt, húszon felül van a lélegeztetőgépre szorulók száma, és öten kapnak ECMO-kezelést.

Dr. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Koraszülött Intenzív Osztályának osztályvezetője, a Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője szerint

jelenleg a nem oltott várandósok a nyolcvan év feletti korosztályhoz hasonló rizikónak vannak kitéve a koronavírus-fertőzés és annak súlyosabb lefolyása tekintetében.

„Ez még mindig azt jelenti, hogy a fertőzött várandósok nyolcvanöt százaléka enyhe tünetekkel esik át a betegségen, ugyanakkor egyértelmű az is, hogy a velük egy korosztályba tartozó nem terhesekhez képest mennyivel nagyobb a kockázata az ő esetükben egy esetleges megbetegedésnek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden várandós oltassa be magát” – mondja dr. Szabó Miklós.

A pandémia első szakaszában egyes országok adatai azt mutatták,

hogy csökkent a koraszülések száma, ami kevésbé közvetlenül a Covid–19-cel, mintsem valamilyen módon a járványügyi intézkedések indirekt hatásaival hozható összefüggésbe. Dániában és Írországban a 2020 februárja és áprilisa közötti adatok az előző öt évhez képest egyértelmű csökkenést mutattak.

„Ezeknek az adatoknak az értelmezéséhez fontos tisztában lenni azzal, hogy az első hullám lényegesen enyhébben érintette Európa legtöbb országát, mint a második vagy a harmadik. Itthon sem volt jelentős a megbetegedések száma, eleve nagyon kevés várandós fertőződött meg. Több elképzelés is született arra vonatkozóan, miért csökkenhetett a koraszülések száma, de fontos, hogy egyelőre ezeket is csak egyes országokra lehet értelmezni.

Írországban például az a jellemző, hogy a várandósok a szülésig dolgoznak, aktív életet élnek, tehát az ő esetükben az otthoni munkavégzés valószínűleg kevesebb stresszel járt, ami közvetve kihathatott a koraszülések számának csökkenésére. Az olyan járványügyi intézkedések hatására, mint a közösségi távolságtartás, kevesebb vírusnak és baktériumnak voltak kitéve a várandósok, a mobilitás jelentős csökkenésének következtében pedig a levegőminőség is javult.

Mindezeknek az adatoknak az elemzésére alakult egy nemzetközi kutatókonzorcium, amelyben harmincöt ország – köztük Magyarország – adatait vizsgálják a járványügyi intézkedések és a koraszülés tekintetében. Ennek a kutatásnak az a célja, hogy olyan adatokkal szolgáljon, amelyek később is felhasználhatók lesznek a koraszülések számának csökkentésében” – mondja dr. Szabó Miklós.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy évvel később, az új adatok tükrében

sokkal inkább az látszik, hogy a Covid–19-járvány hatására megnövekedett a koraszülések száma.

A Science magazinban április 22-én megjelenő, egy 2100 koronavírus-fertőzött anya vizsgálatán alapuló kutatási beszámoló arra a következtetésre jutott, hogy körükben nagyobb az esélye a betegség súlyos lefolyásának, az elhalálozásnak, a terhességi komplikációknak és a koraszülésnek.

„A várandósok esetében számolnunk kell egyfajta immunológiai esendőséggel

– mondja dr. Szabó Miklós. – Ahhoz, hogy az anyai szervezet ne támadja meg a tulajdonképpen idegen szövetnek minősülő embriót, az immunrendszer a terhesség alatt csökkent módban üzemel, ami fogékonyabbá teszi a vírusos és bakteriális fertőzésekre a kismamákat. Sajnos a koronavírus esetében ez két-háromszoros rizikót is jelent a megfertőződésre és a betegség súlyos lefolyására nézve is, egy hasonló korú nem terhessel összehasonlítva.”

A méhlepény anya-magzati határmembránja erős barrier a vírusok és baktériumok ellen. Ezzel magyarázható, hogy a kórokozó sok esetben az anya súlyosabb betegsége esetén sem kerül be a méhbe.

A koronavírus esetében pedig a sejtmembránon lévő receptoregység, amelyhez a SARS-CoV-2 vírus kapcsolódik, a terhesség huszonnegyedik hetéig még nincs is jelen a magzatban, tehát dr. Szabó Miklós szavaival élve: „Hiába jön a vírus a kulcsával, hogy belépjen a magzathoz, nincs zár, amelybe azt beilleszthetné.”

 

Ezért lehetséges, hogy máig igen ritka a koronavírus-fertőzéssel született kisbaba (a Science magazinban említett kutatásban a vizsgált esetek 13 százalékában volt kimutatható újszülött fertőzése).

Sajnos azonban a magzatra az anyai magas láz is veszélyes, mivel ő a méhben nem tud hőt leadni, ami akár központi idegrendszeri károsodást is okozhat nála. Az anya betegsége esetén a szervezet által termelt gyulladásos anyagok egy része is áthatol a méhlepényen, súlyos megbetegedés esetén pedig károsodhat is a méhlepény, amely oxigénhiánnyal, magzati elhalással vagy koraszüléssel is járhat.

E súlyos esetek egy részében már maga a magzat is megfertőződhet.

Az azonban jó hír lehet, hogy dr. Szabó Miklós szerint a magzati sejtben eddig csak a vírus örökítőanyagát tudták kimutatni, a komplett vírust egyelőre nem, és a fertőzötten születő kisbabáknál nagyon ritka a súlyos lefolyású koronavírus-megbetegedés, elsöprő többségük csupán átmenti, tünetmentes pozitivitást mutat.

Azt azonban, hogy a koronavírus-fertőzés akut szakaszában MR-rel is kimutatható központi idegrendszeri eltérések hosszú távon befolyásolják-e egy felnövekvő gyermek egészségét, még nem lehet tudni.

De mi történik, ha egy várandós Covid-fertőzött lesz?

Az erre vonatkozó protokoll már 2020 márciusa óta megvan.

Egy fertőzött anyát a többi kismamától elkülönítik a kórházban, és mind az ő, mind a magzata állapotát szoros megfigyelés alatt tartják. „Napról napra, óráról órára monitorozzuk, hogyan érzi magát az anya és a magzata. A cél az, hogy az anya életének védelmét szem előtt tartva mérlegeljük, meddig vihető tovább a várandósság. Folyamatosak az ultrahang- és CTG-vizsgálatok, intenzíves, neonatológus, szülész-nőgyógyász, kardiológus szakorvos is részt vesz a megfigyelésben” – mondja dr. Szabó Miklós.

Egy fertőzött anya esetében a szülésnél a Covid-fertőzöttek ellátásához szükséges, úgynevezett „vörös zónás” védőöltözetben kell minden orvosnak és ápolónak jelen lennie. Ha a frissen szült, fertőzött anya el tudja látni a kisbabáját, akkor együtt lehetnek, csupán az alapvető higiénés szabályokat kell betartani, tehát az anyának maszkot kell hordania, és gyakran kell fertőtlenítenie a kezét. A szoptatás nagyon jót tesz ilyenkor a babának, mert erősíti az immunrendszerét, és az anyatejjel bizonyos mennyiségű antitestet is kap.

Születés után a babát is tesztelik a vírusra, ha pedig negatív, és semmi egyéb körülmény nem indokolja, az anya kielégítő állapota esetén ugyanúgy hazamehetnek negyvennyolc óra után, mint bármely más anya és újszülött.

Ha a baba is fertőzött, akkor vele is csak a megfelelő védőöltözetben találkozhatnak a kórház dolgozói,

de az anyától ekkor sem különítik el, és ha nem adódik semmilyen komplikáció, ugyancsak hazamehet édesanyjával a szülés utáni harmadik napon.

  

Nehezebb a helyzet, ha a baba koraszülött, vagy egyéb körülmény miatt – például azért, mert az édesanya olyan súlyos állapotban van, hogy nem tudja ellátni – koraszülött-intenzív osztályos ellátást igényel. Ilyenkor ugyanis a jelenleg érvényben lévő szabályozások miatt még a jó állapotú anya sem látogathatja meg a babát, mert fertőzöttként nem mozoghat szabadon a kórházi osztályok között. Anyatejet azonban a fertőzött édesanya is küldhet gyermekének. Ha pedig az apa nem fertőzött, akkor ő bemehet a koraszülött-intenzív osztályra is.

„A jövő mindenképpen az olyan koraszülött-intenzív osztályoké, ahol a család a nap huszonnégy órájában együtt lehet a koraszülött babával egy családi kórteremben úgy, hogy más intenzíven ápolttal nem kerül kapcsolatba. Külföldön már több helyen vannak ilyen családközpontú ellátást biztosító újszülöttintenzív osztályok. Egy ilyen modell a járványidőszakban is sok előnnyel jár. Bízom benne, hogy hamarosan itthon is lesznek ilyen osztályok” – mondja dr. Szabó Miklós.

Kerekes Anna

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Lordn