„Hány különálló fekhely van az otthonukban?” – Idézet egy nem családvédelmi intézmény szülői kérdőívéből

–

„Mesélj, ki alszik itt?” – a családlátogatás és az adatvédelem

Sok szülőben addig nem is merül fel kérdés, amíg nem hall egy durva sztorit – ugyanígy volt ezzel az az anyuka, aki a családlátogatásáról mesélt:

„Amikor a kisfiam óvodás lett, a két óvó néni augusztusi családlátogatással kezdte az ismerkedést, amit akkor még kifejezetten jó dolognak tartottam. Kifogástalanul is viselkedtek. Bár napokig takarítottam a lakást, valójában egyenesen a gyerekszobába mentek, és elég rövid időt töltöttek nálunk – tényleg csak az volt a céljuk, hogy a kisfiam ismerősként köszöntse őket szeptemberben. Azóta viszont

olyan történeteket hallottam, ahol a kíváncsi óvó néni a spájzban is körbenézett, és minden szobáról megkérdezte – a gyerektől (!) –, hogy ki alszik benne.

Még szerencse, hogy nem előtte mesélte nekem az érintett anyuka, mert különben be sem engedtem volna a mi óvónőinket, pedig kár lett volna kihagyni.

A félig online óvodai logopédiai vizsgálathoz például olyan kérdőívet kaptunk, ahol a saját végzettségünk mellett az is kérdés volt, hogy küzdöttünk-e beszédhibával óvodásként, és milyen tanulók voltunk a férjemmel általános iskolában. Az előbbire nem emlékszem (és a szüleim sem), az utóbbinak pedig nem tudom, mi köze van a gyerekem logopédiai vizsgálatához. De már nem csodálkozom, mivel

a fél éves fejlődési napló szülői részében rendszeresen megkérdezik, milyen iskolát végeztünk, és hányan élünk egy háztartásban, milyen minőségben.

Nálunk ez elég egyszerű kérdés, de ismerek mozaikcsaládokat, elvált szülőket, akik nagyszülővel élnek, és nem értem, hogy ez miért tartozik egy óvodai fejlődési naplóba. Laikus szülőként maximum azt kérdezném meg, hogy történt-e valamilyen változás az életkörülményekben az utóbbi időben, mert annak tényleg lehet befolyása a fejlődésre. De azt sem hiszem – ismerve az óvó nénik leterheltségét a mi óvodánkat is érintő a pedagógushiány miatt –, hogy van egy külön ember az intézményben, aki összehasonlítgatja a tavalyi meg a tavalyelőtti fejlődési naplóval, hogy lássa, a fiamnak azóta született egy kistesója – amit amúgy láthattak napról napra történni, sőt, beszélgettünk is róla. De beírtam a fejlődési naplós kérdőívbe is, nehogy ne lássák, hogy emiatt lett kicsit nyűgösebb a gyerekem.” 

Ha rossz tanuló volt a szülő, mehet később iskolába a gyerek?

Egy másik anyuka pedig a nemrég aktuális iskolaérettségi vizsgálat kapcsán találkozott olyan kérdésekkel, amiket utólag kicsit túl bizalmasnak érez:

„Alapvetően elégedettnek kell lennem, mivel a kislányom végül később kezdheti az iskolát, ahogy szerettük volna, és a szakszolgálati vizsgálat teljesen pozitív élmény volt… vagyis majdnem teljesen.

A vizsgálat előtt ugyanis kaptunk egy kérdőívet, amin a születése körülményei és az összes kisbabakori mérföldkő mellett egészen furcsa dolgokra is rákérdeztek. Például, hogy hány különálló fekhely van az otthonunkban.

Megmondom őszintén, fogalmam sincs, mi számít szerintük különállónak, így végül kihagytam a kérdést, és senki nem szólt érte. De a babakori eseményekre sem nagyon emlékeztem, mivel a lányom időben született, minden rendben volt vele, és a védőnő szerint megfelelően fejlődött – öt év távlatából nem tudom felidézni, mikor emelte fel a fejét. De olyan kérdések is szerepeltek a papíron, hogy milyen tanuló volt a gyerek anyja és apja – nem is értettem, hogy mire gondolnak, általános iskolában vagy egyetemen? És egyáltalán… mi köze ennek a lányunk iskolaérettségéhez?!

Mivel végül jó eredménnyel zárult a dolog, nem igazán foglalkoztam a kérdéssel, de azért kicsit furcsának találom, hogy a kislányomnak van valahol egy aktája, amiben szerepel, hogy az anyukája kitűnő volt (általános iskolában), az apukája viszont inkább közepes tanuló. 

Csak amikor töltöttem ki a kérdőívet, még eszembe sem jutott felháborodni, mert az volt bennem, hogy ha ez kell a lányom óvodában maradásához, akkor én még a bizonyítványomat is mellékelem.”

Ezt mondja a szakértő

Azt hiszem, nem meglepő, ha ilyen kényes, ráadásul adatvédelmi témát feszegető cikkben a szakemberen kívül mindenki más név nélkül nyilatkozott – de szerintem minden érintett bölcsődés, óvodás vagy iskolás szülő szembesült már ilyen helyzettel. Az intézmények neve éppen ezért nem is fontos, hiszen a jelenség rendszerszintű, és hasonló kérdőívekkel minden kisgyereket érintő intézményben találkozhatunk.

Mivel magam is szülő vagyok, így pontosan értem, mennyire magától értetődőnek vesszük, hogy ezekre a kérdésekre válaszolnunk kell, még ha egy részük laikusként aggályosnak tűnik is. Nagyon sok olyan esetről is lehet hallani, ahol nem kerültek a gyerekvédelmi rendszer látókörébe olyan családok, ahol akár segítő intézkedéssel meg lehetett volna úszni azt, hogy végül ki kelljen emelni egy gyereket az otthoni környezetéből.

Ha a segítő szándék a cél, akkor nyilván nem kérdés, hogy jogosan merül fel az anyagi helyzetre, foglalkozásra vonatkozó információk szükségessége. De ki dönti el, hogy kinek van joga ilyesmire rákérdezni?

Dr. Osztopáni Krisztián adatvédelmi ügyekkel foglalkozó ügyvéd segíti tisztábban látni:

„A szülők által említett kérdőívek mind egy állami szerv közfeladatának ellátásával összefüggő adatgyűjtésének tekinthetők. Alapvetően az lenne az ideális állapot, ha a jogszabály arról is rendelkezne, hogy milyen személyes adatokat gyűjthetnek, de az általános tapasztalatok szerint ez sok esetben nincs így. 

Egy iskolaérettségi vizsgálat esetében a vonatkozó jogszabályok csak az Oktatási Hivatal feladatát határozzák meg (hogy a szülő kérelme alapján döntsön az iskolakezdés eltolásáról, előbbre hozásáról). Emellett törvényi szinten rögzítették a szakértői bizottság (lényegében a pedagógiai szakszolgálat) hatáskörét a kérdés eldöntésében. A szakértői bizottságok tevékenységét, eljárásrendjét és a szakértői vélemény követelményeit egy miniszteri rendelet határozza meg. A rendelet az eljárás sarokpontjait mondja ki, így például azt, hogy fel kell térképezni az iskolai beválás szempontjából lényeges képességeket, készségeket, fel kell tárni az erősségeket és a gyengeségeket. Azt azonban nem írja elő, hogy milyen kérdéseket is kell a szülőknek feltenni ehhez. Vélhetően a kérdőíven szereplő kérdések hátterében tudományos alapokon álló szakmai módszertan állhat.

Egy ilyen kérdőív esetében alapvető követelmény az, hogy az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy milyen személyes adat miért szükséges az adatkezelés céljából (illetve a közfeladatának ellátáshoz).

Tehát a kérdőívet összeállító és alkalmazó állami szervnek kérdésenként külön-külön meg kell tudnia jelölnie, hogy mely jogszabály által előírt körülmény felmérését szolgálja az adott kérdés. Például mely iskolaérettség szempontjából fontos körülmény felmérésének körébe tartozik az, hogy mennyire volt sírós, nyugtalan a gyermek csecsemőkorában?

Az Európai Unió által 2018-ban elfogadott, általános adatvédelmi rendelet (GDPR) egyik új adatkezelői kötelezettsége az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése. Ezt abban az esetben kell elvégezni, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár a magánszemélyek jogaira nézve.

A vonatkozó uniós iránymutatás alapján a magas kockázat meghatározásának egyik szempontja az, hogy ha az adatkezelő nagy számban kezel személyes adatokat, vagy ha az adatgyűjtés gyermekekre is kiterjed.

Az uniós követelmények alapján a kérdőív összeállítójának adatvédelmi hatásvizsgálattal kell rendelkeznie. Ezen hatásvizsgálat egyik része az, hogy adatkezelőnek elemeznie kell a szükségességi-arányossági kritérium teljesítését. A konkrét kérdőív estében ez eléggé fontos követelmény, hiszen több kérdésnél is joggal merül fel: vajon ezek a kérdések tényleg szükségesek-e a közfeladatának ellátásához? Vajon ezen körülmények ismerete arányosan korlátozza-e a szülők és a gyermekek magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát vagy a személyes adatok védelméhez való jogát? Az ilyen természetű kérdésekre a kérdőív összeállítója által használt módszertan is választ adhat.

A kérdőív kiküldőjének továbbá megfelelő adatkezelési tájékoztató kell a szülők rendelkezésére bocsátania. Ebben szerepelnie kell annak is, hogy hova tudnak fordulni, ha szerintük jogsértő az adatkezelés. Ennek hiányában panasz esetén a szülők a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatnak. Ilyen esetben lehet azt kérni, hogy a hatóság kezelje zártan az érintett nevét és ne fedje fel a kilétét az adatkezelő előtt, így a szülőknek nem kell attól tartaniuk, hogy bármilyen hátrány érné őket a Hatósághoz fordulás miatt. De az ügytől függően lehet fordulni az Alapvető Jogok biztosához és az oktatási jogok biztosához is, például, ha a kérdőív kibocsátója nem tud felvilágosítást adni a szülő kérésére a kérdőív összeállítása során használt módszertanról.

A szintén említett családlátogatás nem adatvédelmi kérdés, de arra is vonatkozik, hogy a látogatást végző szervnek meg kell tudni indokolni a lakás felkeresésének szükségességét.”

Ti találkoztatok már a cikkben idézett kérdésekkel? Szerintetek ez természetes része az intézményrendszernek?

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/MartinPrescott