Emberek tízezreit tették meddővé a világon miatta – Hallottál már az eugenika hideglelős tébolyáról?
Jodi Picoult (magyarul) most megjelent regényét olvasom épp (nagy rajongója vagyok a jól megírt lektűröknek), az a címe, hogy Második látásra. Aki olvasott már legalább egyet az amerikai bestsellerszerző 25 könyve közül, az tudja, hogy Picoult előszeretettel ágyazza fordulatos-érzelmes történeteit fontos társadalmi kérdésekbe, amelyekhez alapos kutatómunkával közelít. A szórakoztatás mellett egyértelműen tanítani is szeretné olvasóit – az én figyelmemet most például az eugenika felé fordította. Ez az ideológia-áltudomány nemcsak a nácikhoz köthető, hanem Amerikában (és világszerte) is rengeteg rajongója volt – és manifesztumait, a kényszersterilizációs projekteket az USA előbb indította, mint a hitleri Németország… De mi a fene ez az eugenika, ki találta ki, és kik nyomorítottak meg embereket a nevében? Kurucz Adrienn írása.
–
Az eugenika („fajegészségtan”) áltudománya a darwini tanokból nőtt ki, az atyja a tudós kuzinja volt, Francis Galton, aki az emberi faj genetikai javításának gondolatát először 1865-ben vetette fel.
Darwin megállapította, hogy a természetes szelekció hatására tökéletesednek a fajok (ez az evolúcióelmélet), Galton és követői pedig úgy vélték, fel lehet és fel is kell gyorsítani a természetes szelekciót mesterségesen, kiiktatva a nem megfelelő egyedeket a szaporodásból.
A családfákat böngészve ugyanis arra jutottak, hogy a „zűrös”, alkoholista, bűnöző hajlamú családokban több gyerek születik, mint a tehetős, jól szituált, előkelő famíliákban. Úgy vélték, az iszákosság, az antiszociális viselkedés, a prostitúcióra és a „laza erkölcsökre” való hajlam, a promiszkuitás, akárcsak az elmebaj örökletes, és ezért víziójuk szerint az emberi faj az elkorcsosulás útján halad, és elpusztítja önmagát. Ezt megakadályozandó kapták elő a kasztráció-kényszersterilizáció ötletét, mint a fajnemesítés radikális lehetőségét.
Eugenetika a „szabadság földjén”?
Bizony, bizony, ahogy Picoult-tól megtudtam (meg aztán a szakirodalomból), az eugenika egyik legfontosabb bázisa az Amerikai Egyesült Államok volt. Míg Angliában a humángenetika mint tudomány és az eugenika mint fajnemesítő propagandairányzat elkülönült egymástól, az USA-ban az eugenikát a humángenetika részének tekintették. Az első „tudományos” intézet, az Eugenics Records Office 1910-ben alakult, és rögtön ki is agyalták munkatársai azt a törvényt, amely a társadalomba szerintük „beilleszkedni képtelen” emberek, azaz a gyengeelméjűek, őrültek, gyilkos hajlamúak, epilepsziások, iszákosok, krónikus betegek, vakok, süketek, torz testben élők, árvák, csavargók, hajléktalanok és a koldusok sterilizációját engedélyezte.
A '30-as évek elején már 29 amerikai államban volt eugenikai egyesület, a főiskolákon külön kurzuson oktatták a tant, és a lakosság körében is terjesztették az igét: vásárokat, kiállításokat, családok közti versenyeket támogattak (a legtökéletesebb család címért, nem vicc!), esszé- és prédikációpályázatot hirdettek.
Hatvanezer embert, férfit és nőt sterilizáltak orvosaik, köztük olyanokat is, akiket erkölcstelennek ítéltek, mert, mondjuk, több férfitól született gyerekük, vagy a származásuk nem kedvezett a „faji higiéniának”
– indiánok voltak, feketék vagy arabok például, és potenciálisan „megfertőzhették” az angolszász fajt, „intellektuális degenerációt” okozva.
De Európában sem csak Hitler erőltette
Gyakorlatilag minden országban volt az eugenikának számos rajongója. Svédországban például (!) 1934 és 1976 közt létezett egy sterilizációs törvény, amely alapján beleegyezés nélkül tehettek meddővé mentálisan sérült embereket. (1997-ben a svéd sajtó felderítette ezeket a mocskos ügyeket, és nagy felháborodást okozott a leleplezés). Svédország már 1921-ben megalapította a „faji tisztaságot védő intézetet”, de nem sokkal később Svájcban, Finnországban, Dániában és Norvégiában is született sterilizációs törvény – főként értelmi sérülteknél vetették be.
Eugenikai Társaság 1920-ban Moszkvában is létrejött, és Kanada, Ausztrália és Japán sem maradhat le erről a listáról – utóbbiban tavaly április végén jelentette be a miniszterelnök, hogy a kényszersterilizált áldozatoknak kárpótlást fizetnek a több évtizeden át érvényben lévő eugenikai törvények következményei miatt.
Ezek a törvények 1948-tól 1996-ig léteztek Japánban!
A fogyatékkal élő vagy krónikus beteg kényszersterilizáltak számát pedig 25 ezerre becsülik.
Mondhatni, Hitler csak felkapaszkodott a neki kapóra jövő eugenetika-vonatra. Az amerikai sterilizációs projekt kidolgozóját, Harry Laughlint „a faji tisztítás tudományában” végzett munkájáért Heidelbergben kitüntette, a náci sterilizációs törvény pedig az ő tervezete alapján készült el: 1945-ig 350-400 ezer ember meddővé tételét alapozta meg ezáltal. Ha láttad például a Mű szerző nélkül című remek filmet, akkor képben vagy a hogyanról.
A nürnbergi per vádlottjai különben emlegették is mentegetve magukat a számukra ihletet adó amerikai eugenetikai metódust…
A nácik garázdálkodása a minden tudományos alapot nélkülöző eugenika virágkorának véget vetett, ha fel nem is számolta az eugenika alapján született valamennyi törvényt a világban. A rasszhigiéniás szemlélet nyilvános hangoztatása szalonképtelenné vált, ám, ahogy már utaltunk rá, sok helyen, például az USA-ban a közelmúltig (Amerikában 1981-ig) történtek kényszersterilizációk. A fejlődő géntechnológia kapcsán pedig egy sor rokon etikai kifogás merülhet és merül is fel például az embriók mesterséges szelekciójával kapcsolatban.
Ki kaphat esélyt az életre és ki nem (és milyen indokkal nem)? Máig nincsenek egyértelmű, mindenki számára elfogadható közös válaszaink, leginkább csak kérdéseink vannak.
Kurucz Adrienn
Kiemelt kép: Látogatók nézik a szobrot, ami az amerikai átlagot szimbolizálja a New York-i Természettudományi Múzeumban 1932-ben – Forrás: Getty Images/KEYSTONE-FRANCE/Gamma-Raph
