Ha tetszik, ha nem, ezt a történelmet most a gyerekek írják – Greta 17

–

Greta, a „hisztérikus, beteg tinédzser”

2018 augusztusában Greta Thunberg nem iskolába, hanem a svéd Parlament elé ment, és klímasztrájkba kezdett. Az akkor tizenöt éves lány tüntetéséről készült fotókat a közösségi médiában posztolták, ezek vírusszerűen terjedtek, és ezeknek köszönhetően a fiatal lány mindössze egy hét alatt globális méretű új zöldmozgalmat indított be. A #FridaysForFuture (3F) néven futó akciósorozat mára több százezer követőn és számos, a stockholmihoz hasonló megmozduláson van túl világszerte. Ami pedig igazán különlegessé teszi a dolgot: nem(csak) felnőttek tüntetnek a gyerekekért vagy a gyerekekkel együtt, hanem nagy többségében fiatalok élnek saját jogaikkal.

A gyerekek globális mozgalma jött létre, amelyben a felnőttek (legyen az Justin Trudeau kanadai miniszterelnök vagy Leonardo DiCaprio) szimpatizáns mellékszereplők csupán.

Mindeközben természetesen Greta rajongói mellett megjelentek az őt lejáratni szándékozó, de legalábbis megmosolygó, relativizáló hangok a politikában (lásd Donald Trump Twitter-bejegyzését) és a médiában (lásd a magyar média egy részét is). A kritika legfőképpen a „betegségére” (Thunberg Asperger-szindrómás), a mások által kihasználtnak tartott gyerek mivoltára, az öltözködésére, a különcségére, illetve az általa gerjesztetett „klímahisztériára” fókuszál.

Greta Thunberget mindez nem érte váratlanul, ő maga is megjósolta, már a mozgalom kezdetén, hogy a felnőttek megpróbálják majd a degradálás, eljelentéktelenítés és más relativizáló módon való lejáratás mögé bújva elterelni a figyelmet a lényegről. Vagyis: arról, amit mond.

Célkeresztben: a felnőttek

És itt el is jutunk néhány a fontos kérdéshez.

Például ahhoz, hogy ha valamelyik nagyhatalom képviselője mondaná ugyanazt, amit ő, vajon akkor is „klímahisztit” kiáltanánk, amit „pár aktivista” követ csak? Ha egy férfi szájából hangoznának el Greta szavai, ugyanilyen sok támadója lenne?

Ha egy tizenéves fiú vállalta volna ezt a kezdeményezést, komolyabban vennénk? Vajon az ő öltözködését, beszédstílusát, indulatait is kritizálnák? Mi lenne, ha egy gyereklány helyett, mondjuk, a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó államok vezetői állnának ki hasonló mondatokkal?

Márpedig Thunberg őket célozza: a felnőttek világát, a politikusokat. Kvázi minden kormányt, minden állami vezetőt és minden nagy gazdaságiérdek-lobbit. Nem (csak és elsősorban) a szívószálak elhagyásáról beszél vagy a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, a műanyagmentes júliusról, és egyéb, kampányszerű kezdeményezésekről, hanem kőkemény gazdasági érdekekről, a felnőttek és cégeik kapzsiságáról és rövidlátásáról.

Ha tetszik, ha nem, Greta Thunberg mozgalma egy új, globális zöldmozgalom, amelynek létrejötte teljes egészében a közösségi médiához köthető, és amelyet szokatlanul nagy számban követnek gyerekek is. 

Greta nem az első (és nem az utolsó)

A világ aktivistamozgalmaiban egyáltalán nem újdonság, hogy gyerekek és fiatalok mondanak közéleti-politikai véleményt. Lásd például az amerikai polgárjogi mozgalomban szerepet vállaló, akár a letartóztatást is elviselni kénytelen gyerekek tüntetését a selmai meneten, vagy más hasonló akciókat a faji diszkrimináció ellen az Egyesült Államokban.

Az afroamerikaiak szegregációja kapcsán mérföldkőnek számít az úgynevezett Little Rock-i Kilencek (Little Rock Nine): Ernest Green, Elizabeth Eckford, Jefferson Thomas, Terrence Roberts, Carlotta Walls LaNier, Minnijean Brown, Gloria Ray Karlmark, Thelma Mothershed, Melba Pattillo Beals esete is. 1957-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányellenesnek mondta ki a faji elkülönítést az állami iskolákban. Little Rockban még ebben az évben, Daisy Bates polgárjogi aktivista segítségével, kilenc, kitűnő tanulmányi eredményű, színes bőrű diák iratkozott be a helyi főiskolára. Az Orval Faubus kormányzó támogatását élvező, felnőtt és gyerek ellentüntetők azonban több alkalommal is megakadályozták a fekete diákok bejutását az épületbe, ennek kapcsán Eisenhower elnök a katonaságot is bevetette a színes bőrű diákok védelmére. A folyamatos fizikai és verbális atrocitások ellenére a fiatalok próbáltak iskolába járni.

A közelmúltból pedig jó példa Malála Júszafzai, aki a lányok oktatási jogaiért harcol azóta is, hogy hazájában, Pakisztánban szélsőségesek fejbe lőtték iskolába menet. Az országban ugyanis korábban a tálib rezsim megtiltotta, hogy a lányok iskolába járhassanak. A támadás idején kiskamasz Malála felépülése után számtalan alkalommal és helyen tartott beszédet a lányok oktatáshoz való jogáról. Kampánya azóta nemzetközivé duzzadt, és saját alapítványt is létrehozott. Malála 2014-ben, mindössze tizenhét évesen, az eddigi legfiatalabbként, megkapta a Nobel-békedíjat.

Greta Thunberg tevékenysége abban különbözik ettől, hogy ő nem egy adott ország ügyének képviseletéből kiindulva építi nemzetközi mozgalmát, hanem egy globális célért harcol megszállottan.

Ennek megfelelően a fiatalok Ugandától Mexikóig, Angliától Magyarországig értik a célkitűzéseit, követik a példáját és szerveznek klímasztrájkot szerte a világon. (Budapesten több ezren tüntettek a szeptember 27-én tartott sztrájkon,  a tudósítások szerint kilencven százalékban iskoláskorúak.)

Nem csoda, hogy tartanak tőle

A Greta-jelenségre felfigyelt a társadalomtudomány is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, a 2019 tavaszán rendezett #FridaysForFuture klímatüntetések több mint 1,6 millió embert mozdítottak meg világszerte.

A mozgalomhoz szorosan kapcsolódó iskolai sztrájk révén egy új generációt sikerült mozgósítani, ez fordulat a környezetvédelmi és klímaaktivizmusban.

A klímatüntetések mobilizációjának ez a hulláma egyedülálló taktikát használ, ami világszerte vonzó a tizenéves iskolások számára is. A tüntetéseket kísérő médiafigyelem és a magas szintű nemzeti és nemzetközi politikai találkozók a mozgalom ikonikus figurájává emelték Greta Thunberget, így mára olyan szintű globális figyelem övezi, amelyhez hasonlót mostanáig semmilyen ifjúsági mozgalom és annak vezetője nem kapott. A kilenc ország tizenhárom városában rendezett tüntetések alapján végzett 2019-es kutatás szerint a résztvevők között kiugróan magas arányban vannak a tizennégy és tizenkilenc év közöttiek, és közöttük is meglepően sok a lány. Az adatok alapján az látszik, hogy Greta és a mozgalom női vezetőinek személye erős mozgósító hatást gyakorolhat különösen a fiatal nőkre.

Van-e baj azzal, ha gyerekek tüntetnek?

A Greta-generáció rendszeresen megkapja azt a kritikát a felnőttektől (különösen a hatalmi helyzetben lévő középkorú vagy idősebb férfi politikusgenerációtól), hogy nekik semmi keresnivalójuk az utcán, a gyerekeknek az iskolapadban vagy otthon a helyük. Csakhogy ezek a gyerekek és fiatalok nem csupán engedetlenek, nem cukiságból vagy divatból tüntetnek, sőt nem is csak arról van szó, hogy „ó, de helyesek és inspirálók a gyerekek”. 

Hanem azzal az alapvető emberi jogukkal élnek, amit egyebek mellett a 2019-ben harmincéves és hazánkban is hatályos gyermekjogi egyezmény kimond:

a felnőttekhez hasonlóan a gyerekeket is megilleti a részvétel joga. A jog, hogy elmondhassák a véleményüket minden őket érintő kérdésben, aminek az is része, hogy meg is hallgassák és komolyan vegyék őket. Márpedig az élet a földön, az emberiség jövője nagyon is olyan kérdés, ami érinti őket.

A véleményszabadság olyan alapvető emberi jog, amely kitüntetett szerepet élvez a jogok között, a különböző felfogások a jog értelmezése körül csupán abban térnek el, hogy gyengébb vagy erősebb védelmet tartanak szükségesnek. Ezt az alapjogot a XX. században született nemzetközi emberi jogi dokumentumok (és ezt követve a modern nemzeti alkotmányok) garantálják mindenki számára, korhatár vagy más feltétel nélkül.

A gyerekjog emberi jog

Erre az univerzalitásra és oszthatatlanságra épül a gyermekjogi egyezmény, mert a gyermekek részvételéről szóló 12. cikkelyének alapvető üzenete az, hogy a gyermeket aktív jogalanynak kell tekinteni. És az egyezmény egyik kulcsfontosságú célja konzekvensen annak kiemelése, hogy az emberi jogok a gyermekekre is vonatkoznak. A 12. cikkely a gyermek szabad önkifejezéshez való jogával (13. cikkely), a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság jogával (14. cikkely) és az egyesülés jogával (15. cikkely) együtt mind a gyermek alapvető emberi jogokkal, saját nézetekkel és érzésekkel felruházott individuum státuszát erősíti meg.

Az ENSZ 2019. szeptemberi klímacsúcsán Greta Thunberg tizenhat, tizenkét különböző országból érkezett nyolc és tizenhét év közötti fiatallal együtt formális panaszt nyújtott be az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához öt állam (Argentína, Németország, Franciaország, Törökország, Brazília) ellen. Arra hivatkoztak, hogy ezek az országok megsértik az egyezményben foglalt jogaikat azzal, hogy nem tesznek kellő lépéseket a klímakrízis leküzdésére. Az ENSZ gyerekjogi alapja, az UNICEF mérföldkőnek minősítette magát a tényt, hogy gyerekek nyújtották be a panaszt, amire egyébként csupán 2014 óta van lehetőség a gyermekjogi egyezmény megsértése esetén azokban az országokban, amelyek elfogadták az ehhez szükséges eljárási jogszabályt (Magyarország még nem csatlakozott ehhez a harmadik fakultatív jegyzőkönyvhöz).

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a legnagyobb szennyezők, az Egyesült Államok vagy Kína ellen nyújtották be a panaszt Gretáék. Nos, a válasz erre (sajnos) nagyon egyszerű: az Egyesült Államok a világon az egyetlenként (!) nem fogadta még el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, Kína pedig fenntartással élt a gyerekek panaszában citált, az életet, életben maradást és fejlődést biztosító 6. cikkely kapcsán.

EZ a történelem MOST

Egy pillanatra mindenki tegye félre az előítéleteit, rossz asszociációit, fenntartásait Greta Thunberggel kapcsolatban, és gondoljon bele, hogy valójában mi történik.

A világ vezetői harminc évvel ezelőtt elfogadták a gyerekek alapjogairól szóló nemzetközi egyezményt. Ez egyfajta, a gyerekeknek tett kötelezettségvállalás. A gyerekek pedig ma számonkérik ezt a vállalást.

Vajon a 3F mozgalom ereje, mérete, intenzitása kitart-e a következő években? Lesz-e energiája, ereje Greta Thunbergnek folytatni a küzdelmét? Mennyire válhat veszélyessé számára és a követői számára az egyre nagyobb hatású mozgalom? Van-e értelme a harcuknak? Tesz-e vajon valós, érdemi lépéseket a kormányzatok bármelyike a klímakrízis enyhítésére? Egyáltalán: ez-e a legmegfelelőbb módja a kívánt változások elérésének? Szinte a végtelenségig folytathatnánk a kérdéseket, miközben ebben a pillanatban nem biztos, hogy bárki képes volna megnyugtató válaszokat adni rájuk.

Egy biztos: ez a tizenhét éves svéd lány mozgósította a világot. Egy egész generáció hangja lett, aki az „elveszett gyerekkora” miatt kárhoztatja a vezetőket. Bármennyire próbálják is relativizálni a személyét és a mozgalmát, már áttörte a hallgatás falát. Mi, felnőttek, pedig már nem tehetjük meg, hogy nem figyelünk rá.

És egyre többen leszünk kénytelenek szembenézni a kérdéssel: ha a gyerekünk csatlakozni szeretne a 3F mozgalomhoz, és egy pénteki tüntetés napján nem menne iskolába, vajon van-e bármilyen jogalapunk és érvünk megtiltani neki?

dr. Lux Ágnes
gyerekjogi szakember

Kiemelt kép: Getty Images/Giorgio Perottino