–

1. Mikor lép hatályba az új előírás?

Az NKtv. (azaz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.) iskoláztatással kapcsolatos módosítása 2020. január 1-jétől lép hatályba, és a 6. életévüket 2020. augusztus 31-ig betöltő gyerekekre vonatkozik először.

2. Milyen volt eddig a rendszer?

Eddig két feltételnek kellett együttesen teljesülni ahhoz, hogy egy gyerek iskolába menjen: egy objektívnek (a hatodik életév betöltése), és egy szubjektívnek: az iskolakezdéshez szükséges fejlettség megléte – ezt hívjuk röviden iskolaérettségnek.

A szabályok eddig lehetőséget adtak az óvodáknak és a szülőknek, hogy a szubjektív feltétel kapcsán véleményt mondjanak, és közösen jussanak döntésre azzal kapcsolatban, hogy a gyerek menjen-e iskolába, vagy maradjon az óvodában.

Ha a gyerek fejlettsége egyértelműen nem volt eldönthető, vagy ha a gyerek valami miatt nem járt óvodába (ezért az iskolaérettségét nem tudta megítélni az óvoda), illetve a szülő és az óvoda között nem volt egyetértés az iskolakezdés kérdésében, akkor szakértői vizsgálatot lehetett kezdeményezni a vitás helyzet eldöntésére.

3. Az iskolaérettségi vizsgálatok eddigi rendszere jó volt?

Az iskolakezdés szabályai eddig akkor működtek jól, ha nem volt vita abban, hogy a gyerek menjen-e vagy maradjon. Minden egyéb esetben kiütköztek a rendszer problémái.

Egyrészt sokszor és sok helyen (az óvodák meg a fenntartók oldalán) az intézményi érdekek érvényesültek a gyerekek szükségletei helyett (férőhelyek száma, gyerekcsoportok minimális-maximális számának tartása), és ez befolyásolta, hogy hány gyereket minősítettek iskolaérettnek. De ez, ugye, nem volt kimondva nyíltan.

Másrészt az iskolakezdés körüli aggályok sokszor a szülők személyes, egyéni, vagy a család gyakran kimondatlan elvárásaihoz, fantáziáihoz kötődnek, és ezeket meg- vagy feloldani semmilyen szakértői vizsgálat nem tudja. Viszont nem is segíti a szülőket, hogy lássák a saját részüket.

Sőt, kiveszi a döntést a kezükből, és egy távoli, „hivatalos” személy kezébe teszi. Ezzel pedig nem azt erősíti a rendszer, amire igazán szükség van: a szülő saját felelősségét és gyerekkel kapcsolatos kompetenciákat.

Harmadrészt az időben korlátozott vizsgálatok esetén mindig megvan a kockázata a hibázásnak, téves ítéletalkotásnak, ráadásul az eljárások elhúzódása és fellebbezés esetén a gyerek ismételt vizsgálatával okozott feszültségek, károk is a rendszer elemei voltak. Tavaly ilyenkor például az ombudsman egy több mint egy évig tartó, a gyereket öt alkalommal megvizsgáló iskolaérettségi szakértői eljárás során mondta ki, hogy ez a rendszer elég sok sebből vérzik.

4. Milyen lesz az új rendszer?

Az iskolakezdés objektív feltétele (betöltött 6. életév) válik főszabállyá. Akinek ez oké, nem kell tennie semmit. Ha a szülő nem szeretné, hogy a gyereke iskolába menjen hatévesen, felmentési kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH).

2020. január 1-től az OH honlapján lesz letölthető az az adatlap, amit a szülő kitölthet, hogy kérje a kötelező iskolakezdés alóli felmentést. Ennek a benyújtási határideje január 15. E határnap betartására nagyon oda kell figyelni, mert később nem lehet előterjeszteni a kérelmet.

5. Mi történik, ha valaki bead egy ilyen kérelmet?

A hivatal nyolc napon belül megküldi a kérelmet annak a pedagógiai szakszolgálatnak, akit kijelölnek (a gyerek lakóhelye vagy az óvoda alapján), hogy vizsgálja meg a gyermeket. Ennek eredménye a járási hivatalba kerül vissza, ahol 30 napon belül döntést hoznak, és értesítik a szülőt.

A felmentési kérelem elutasítása esetén a szülők az OH döntését bíróság előtt tudják megtámadni (a döntés közlését/kézhezvételét követő 15 napon belül).

6. Mi az óvoda szerepe a folyamatban?

Az óvoda szerepe is átalakul. A korábbi szabályozással ellentétben az óvodapedagógus véleménye immár nem kötelező elem, de mivel az OH a kérelem elbírálásakor a szakértői vizsgálat eredménye mellett a szülő által előterjesztett indokokat is figyelembe veszi, és ezek közé az óvodapedagógus véleménye is csatolható, ilyen módon továbbra is szerepük lesz. Segíthetik a szülőket abban is, hogy a kérelmet jól töltsék ki. 

7. Mit tehetek szülőként még az idén?

Akik még a most hatályos rendszer szerint szeretnék kérelmezni a kötelező iskolakezdés alóli felmentést, egyeztessenek az óvodával, és érdeklődjenek a gyerek lakóhelye szerinti pedagógiai szakszolgálatnál (nevelési tanácsadó), hogy bevállalják-e, hogy még az idén (a megszokottnál hetekkel korábban) elvégzik az iskolaérettségi vizsgálatot.

Akinek 2019-es dátummal van szakértői bizottsági javaslata a gyerek óvodában tartására, annak nem kell 2020. január 1-e és 15-e között benyújtania a kötelező iskolakezdés alóli felmentésre a kérelmet.

A sok bizonytalanság után végül ez a rendszer született meg

Ami előrelépés, az a tiszta határidők kimondása az eljárás egyes szakaszaira. Ami egyértelmű visszalépés, hogy egy elég sok ponton kifogásolható régi rendszer helyébe olyan új lép, ami a szülői és óvodai kompetenciákat szakmai indokokkal nehezen alátámasztható módon korlátozza.

A gyakorlat sokat fog még alakítani azon, hogy végső soron mi lesz ebből a rendszerből; egy kötelező körös adminisztratív vegzatúra, aminek ki kell majd tenni sok-sok hatéves gyereket, vagy érdemi segítség a szülőknek és az óvodáknak, iskoláknak abban, hogy képet kapjanak egy kisgyerek aktuális fejlettségéről és fejlődési potenciáljáról.

Meglátjuk. Addig is a legtöbb, amit az ember szülőként tehet, hogy alaposan informálódik és felkészül.

Dr. Gyurkó Szilvia