- 

Pedig a HIV-járványnak távolról sincs vége, annak ellenére, hogy nagyon nagy és fontos lépések történtek ezen a területen az elmúlt 15 évben, főként az úgynevezett kombinációs terápia bevezetése óta. A HIV-fertőzés továbbra is gyógyíthatatlan, de különféle – és ma már nagyon fejlett – gyógyszerek szedésével nagyon jól karban tartható. A statisztikai adatok és klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a kezelésben lévő HIV-fertőzöttek ugyanannyi ideig élnek, mint a nem fertőzött társaik. Ráadásul a kezelt páciens nem fertőz tovább, vagyis nála megáll a járvány.

Ehhez persze szükséges az, hogy a páciensek egyrészt tisztában legyenek a státuszukkal, tehát tudják magukról, hogy HIV-vel élnek; másrészt az, hogy hozzáférjenek kezeléshez, megfelelő minőségű gyógyszereket kapjanak, méghozzá folyamatosan. Magyarországon a HIV kezelése területén nagyon jól állunk: a kezelés mindenki számára azonnal elérhető a diagnózis után, és a gyógyszereket a társadalombiztosítás száz százalékban finanszírozza. A HIV-fertőzöttek az elérhető legjobb kezelést kapják. Ellenben sokkal nagyobbak a problémák a tesztelés területén:

európai viszonylatban Magyarországon (és Horvátországban) a legalacsonyabb az évente elvégzett HIV-tesztek száma.

Ez komoly kockázat mind a fertőzöttek, mind a társadalom szempontjából, hiszen akit nem kezelnek, az fertőző lehet, miközben folyamatosan romlik az egészsége, és halad az AIDS felé.

A UNAIDS az ENSZ HIV/AIDS-szel foglalkozó szervezetének adatai szerint ma a világon összesen 36,7 millió HIV-fertőzött él, közöttük 17,8 millió nő. A nőket különösen veszélyeztetett csoportnak tekintjük a járvány szempontjából, akikre speciális és célzott programokkal kell vigyáznunk, és igyekszünk is vigyázni. A nők világszerte tapasztalható strukturális elnyomása és rosszabb társadalmi helyzete mindenhol megnöveli annak esélyét, hogy különféle betegségekkel éljenek. Ez különösen igaz a HIV-fertőzésre.

Tévedés azt gondolni, hogy a HIV valamiféle távoli, egzotikus jelenség, ami csak Afrikát vagy a távoli ázsiai országokat sújtja. A járvány jelenleg éppen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában szedi a legtöbb áldozatát, miközben az elmúlt évtizedek erőfeszítéseinek és munkájának köszönhetően Afrika sok országában megbízható és átgondolt prevenciós és kezelési programok működnek. Ezzel szemben csak Oroszországban közel huszonötezer ember halt meg AIDS-ben 2015-ben, ami jórészt megelőzhető lett volna teszteléssel, ártalomcsökkentéssel és kezelési stratégiákkal. Ez azonban jelenleg nem politikai prioritás, ami megint csak súlyosabban érinti a nőket, mert ők elsődlegesen a családon belüli erőszak, a kényszerprostitúció és az emberkereskedelem áldozatai. Illetve – bár erről nem szívesen beszélünk semelyik országban – a sok probléma miatt a szerhasználat is gyakori a nők körében, vagy pedig az élettársuk szerhasználó, ami megint csak növeli a HIV-fertőzés kockázatát.

A mi térségünkben tehát az elsődleges cél az, hogy minél több ember menjen el tesztre. Ehhez egyrészt pontosabban kell érteni, hogy kinek kell vagy érdemes tesztre mennie; illetve elengedhetetlennek tűnik a társadalomban a HIV-vel és a HIV-fertőzöttekkel kapcsolatos előítéletek, megkülönböztetés és stigmatizáció felszámolása.

A mai tudásunk alapján, ha valaki rendszeresen él nemi életet, és egy állandó partnernél többel van dolga, akkor félévente kell elmenni HIV-tesztre. Ugyancsak el kell járni tesztre, ha valaki saját maga aktív szerhasználó, esetleg olyan emberrel szexel, aki szereket használ. A tesztek többnyire ingyen (és általában anonim módon) elérhetők, és sok helyen olyan teszteket is alkalmaznak, amelyek egy perc alatt tökéletesen megbízható eredményt adnak. HIV-fertőzött bárki lehet: nők, férfiak, idősek, fiatalok. A dél-afrikai származású Charlize Theron találóan jegyezte meg a szülőföldjén idén nyáron tartott AIDS 2016 Konferencián, hogy

nem a HIV diszkriminál, hanem mi, emberek.

A kezelt HIV-fertőzött nők gyermeket is szülhetnek: a gyerekek HIV-fertőzés nélkül születnek. A méhlepény ugyanis megvédi a magzatot a fertőzéstől, azon a vírus nem hatol át. Az egyedüli megkötés, hogy császármetszéssel kell szülni, mert a gyerekek a születés folyamata közben megfertőződhetnek. Magyarországon is minden évben születnek egészséges kisbabák olyan pároknál, ahol valamelyik fél HIV-vel él. Az anyáról gyermekre terjedő HIV-fertőzést az Európai Unióban tulajdonképpen maradéktalanul sikerült megszüntetni, legalábbis olyan anyák esetében, akik ismerik a státuszukat.

Mindennap tapasztaljuk sajnos, hogy mindezen orvosi, tudományos és társadalomtudományi tudás ellenére a HIV-vel kapcsolatos tudás és figyelem nem nő, és a stigma sem csökken. Éveken át riogattak – orvosok és civilek egyaránt – azzal, hogy küszöbön áll az AIDS-robbanás Magyarországon. Sajnos azonban még ennél is rosszabb, ami most történik, ugyanis folyamatosan, látszólag megállíthatatlanul növekszik az újonnan kiszűrt HIV-fertőzöttek száma, akik általában nagyon későn is kerülnek oda. Közben a HIV-járvány arca teljesen megváltozott mára, és ugyanolyan karban tartható, kezelhető, krónikus betegséggé vált, mint számos más dolog.

Régen nem igaz már, hogy csak a meleg férfiakat sújtja a járvány, még akkor sem, ha a mi térségünkben valóban sokkal több meleg férfi HIV-fertőzött, mint más csoportok.

Elég sok nő él HIV-vel Magyarországon, akik – a fokozottabb stigmatizáció miatt – általában rejtőzködni, titkolózni kénytelenek.

El kell tehát járni tesztre, ha bármilyen csekély esély is van arra, hogy valaki megfertőződhetett. A HIV-diagnózis ma már nem halálos ítélet. A tudatlanság és a megkülönböztetés azonban könnyen azzá válhat.

 

Bereczky Tamás

 -

Bereczky Tamás jelenleg az European AIDS Treatment Group, az Európában élő HIV-fertőzöttek egyik legnagyobb hálózatának kommunikációs vezetőjeként dolgozik. Korábban az EATG elnökségének tagja volt közel négy évig, illetve az Európai Bizottság mellett működő HIV/AIDS Civil Társadalmi Egyeztető Fórum társelnökeként dolgozott 2013 és 2015 között. Tamás eredeti végzettsége szerint nyelvész (ELTE Budapest) és pszichológus (Open University), illetve pszichodráma-csoportvezető. PhD disszertációjának témája a páciensszervezetek szerepe és jelentősége az egyéni megküzdésben és a demokrácia fejlesztésében Európában. Emellett a UNAIDS és az ECDC (Európai Járványügyi Központ) tanácsadójaként dolgozik, legfontosabb kutatási témái a HIV, a hepatitisz C, meleg férfiak, ártalomcsökkentés és droghasználat, egészségpolitika és aktivizmus. Ártalomcsökkentő munkájának elsődleges célja, hogy Magyarországon minél kevesebben fertőződjenek meg HIV-vel és hepatitisz C-vel. Tamás 2003 óta él HIV-vel, egy felnőtt lánygyermek édesapja. Budapesten lakik az élettársával és egy neveletlen macskával. Tanulmányai és munkája egy része ITT elolvasható.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/kim7