-

Negyed tíz körül érkeztünk az egyik legkedvesebb barátnőmmel a híres ibizai kávézóba, rögtön lecsaptunk egy kiváló pozícióban lévő asztalra, ahonnan premier plánban élvezhettük a naplementét. Pár perccel később derült ki, hogy minimum 90 euró értékben kell fogyasztanunk ennél az asztalnál. A látványt meg kell fizetni. Mivel csak koktélozni akartunk, végül a menedzsert hívták a helyzet tisztázására... és ekkor, életemben először egy nyilvános helyen, előnybe kerültem a melegségem miatt. Egy összenézés, egy kacsintás, és rögtön lekerült a foglalt tábla egy kicsit kevésbé előkelő helyen lévő, ám annál szimpatikusabb asztalról.

Absolutely fabulous

A nap sugarai még utolsó erejükkel megpróbálták átvilágítani a Caipirinha-koktélom jégkockáit, azonban mindez csupán gyenge próbálkozás volt, mert alig egy perc múlva eltűntek a Földközi-tenger fodrozódó hullámaiban. Ibiza, gitárszóló, Café del Mar… egy örök emlék. Absolutely fabulous (teljesen mesés), ahogy az angolok mondanák, és a mese folytatódott, mert a mellettünk lévő asztalnál egy térdeplő srácra lettem figyelmes. Lánykérés naplemente után. Romantikusan megindító és számomra is felejthetetlen pillanat, amikor több száz ember tapsolt, pedig teljesen ismeretlen fiatalokról volt szó.

Live your life as you

Hasonlót éreztem, amikor pár nappal később, immár a felhős Londonban, a Pride felvonulói közül az egyik rendőr (itt ugyanis a rendőrök a felvonulók között vannak és nem a terelőkorláton kívül) kilépett a párjához, letérdelt... és megkérte a kezét.

Bár nem vagyok híve az azonos neműek házasságának, valószínűleg azért, mert voltam nős, de a pillanatot, a szabadságot és a tiszteletet átérzem. Mindez a hármas érzés átitatja az egész London Pride-ot.

Az idei jelszó: #nofilter Live your life as you. Azaz: éld az életet önmagadként! Ezzel a kampánnyal a szabad élet fontosságára szerették volna felhívni a figyelmet a szervezők.

Ez a Pride szellemisége. És ezt még abban a Londonban is fontos zászlókra tűzni, ahol szabadon megfoghatom a barátom kezét, ahol nem néznek ki az utcán, ha narancssárga farmerban megyek, ha két Playboy-nyuszis fülbevaló van a fülemben... vagy, ha éppen puszit adok egy másik pasinak, urambocsá’ a szájára.

Ezzel együtt érzem és tudom, hogy hol a határ, hogy hol lehet ezt megtenni, mert nem provokálni szeretnék. Csak élni, mint mindenki más.

Velünk teljes

Ezt itt Londonban elfogadták, így ez a fajta felhívás közel sem arról szól, mint az idei Budapest Pride mottója: „Velünk teljes!” Ahogy az ottani megnyitón Nagy Szilvia (a Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke) rávilágított: „…tegyetek velünk együtt azért, hogy nekünk is nagyon jó legyen önmagunknak lenni ebben az országban”.

Miért fontos, hogy önmagad légy? Azok közül, akik e sorokat olvassák, biztosan többen ismerik azt a hosszú és keserves utat, amit a családom és én átéltem, mire önmagam lehettem. Teljesen biztos vagyok benne, hogy mindez nem valósult volna meg London és az itteni Pride-érzés nélkül.

Absolutely fabulous, amikor Ed és Patsy, az azonos című sorozat sztárjai elvágják a piros szalagot és elindulhat a felvonulási menet. Magyarországon Pusszantlak, drágám! címmel futott a széria, és a melegek körében nagyon népszerű, mert éppen azt a bohókás életérzést mutatja be, amire sokan vágyunk, de a realitásában lehetetlen megvalósítani.

A mese folytatódik...

...mert ilyenkor a Soho szivárványszínekbe öltözik, a történelmi utcákon együtt sétáló, másságukat nyíltan vállaló fiúk, lányok, idősek és fiatalok között, rendőrök, tűzoltók, tengerészek és katonák is felvonulnak.

Elmarad a tojásdobálás és az ellentüntetés, a hangulat fesztiváli, miközben a Royal Air Force vadászgépei elhúznak a fejünk felett a brit lobogó színeire festett kondenzcsíkot húzva maguk után.

De az elfogadás és a másság iránti tisztelet nem „csupán” ebben jelenik meg, hanem abban is, hogy a Pride támogatói mellett számtalan hírességet, lordot és politikust (pártállástól függetlenül) megtalálunk, köztük a muszlim vallású londoni polgármestert Sadiq Khant is.

Az összképhez hozzátartozik, hogy mindez üzlet is, de talán pont ezért tudott ilyen naggyá válni. A nagyobb üzletekben külön szivárványos szatyorban adják át a Pride idejére leárazott Bacardi Breezert, a pubokban külön akció keretében kínálják a Porn Star Martinit a Sex on the Beach-csel párosítva. Üzlet, de nem nyerészkedés, mert semmi sem drágább, mint máskor, sőt. Persze megjelenik a provokáló és fülledt erotika is, a tangában táncoló srácokkal, a csillogó nercet felhúzó travikkal, de mi önfeledten készítjük a fotókat, és ki-ki vérmérsékletétől függően posztolja a Facebookra.

Kívánom, hogy egyszer a Budapest Pride-on is átélhessem ezt a mesés érzést, és a nem túl távoli jövőben egyszer önmagam lehessek a hazámban is.

„A kihívások nem arra valók, hogy győzz, hanem, hogy megtudd, milyen ember vagy!” Carlo Pedersoli (Bud Spencer)

Boldog Pride-ot mindenkinek!

Zoli

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/MarkUK97