„Az asszonynak más a fizikuma, tehát más a lelke is, mint a férfié” – vélték a tizenkilencedik században, amikor a női művészeket távolról sem tartották a férfiakkal egyenrangúnak még akkor sem, ha a művész férjükkel együtt alkottak. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Ki a raktárból! című pop-up kiállításán jártunk.
Jövő hét végén rendezik Budapesten a Világsakkfesztivált, ennek apropóján beszélgettünk az alapító-főszervező Polgár Judittal arról, hogy mit nyerhet az ember a mindennapi életben a sakknak köszönhetően, mi lett volna vele, ha nem kezd sakkozni ötévesen, és hogyan lehetne átalakítani az oktatást, hogy a felnövő generációkat a legjobban szolgálja. (Spoiler: drasztikus módszerekkel.)
Sokáig kizárólag amatőr, silány minőségű pályákon játszhattak, sőt volt olyan válogatott kerettag, aki a hajléktalanszállóról járt edzőtáborba. Most mégis Eb-t nyertek, és értük rajong egész Anglia. Mi hozott fordulatot? Az angol női labdarúgás fejlődéséről írt Csepelyi Adrienn.
Mi legyen egy sportkocsma „női sarkában”? Rózsaszín székek? „Csajos” kaják? Műkörmös részleg? Mit ehet egy férfi meccsnézés közben? Csepelyi Adrienn ír arról, hogyan kellene inkább fontos és valódi kérdéseket feltennünk.
„A pokolban különleges hely vár azokra a nőkre, akik nem segítik egymást” – hangzott híres mondata a héten elhunyt egykori külügyminiszternek.
Kalandvágyból maradtam itthon, szoktuk mondani, és nagyjából így fogalmazott Hugonnai Vilma is a XIX. század végén: „Az ambíció hozott hazámba vissza, kecsegtetett a remény, hogy azt, amit más nő más országban ki tudott vívni, ki tudom én is hazámban vívhatni.”
A Partizán-beszélgetés óta sok cikk megjelent Ördög Nóra csatornaváltási „coming out”-járól. Sokan reagáltak úgy: kit érdekel ez az egész. Tóth Flóra szerint viszont nagyon is fontos téma, hogy egy ember, egy nő vagy akár egy anya mennyire érzi magát komfortosan, elismerve a munkahelyén – és itt valójában erről van szó.
„Annak a férfinak, aki az év 365 napján nem különböztet meg, annak ezen a napon sem kell virágot adnia. Aki megkülönböztet, az ezen a napon se köszöntsön fel” – írja szerzőnk, és el is mondja az érveit.
Van, ahol még azért kell harcolni, hogy az ember nőként megmutathassa a haját, máshol meg azért, hogy ne adják férjhez tizennégy évesen. A nőjogi küzdelmek mindenütt máshol tartanak, csak a cél közös: az egyenlő jogok.
A TikTok-sztár rögbijátékostól a tizenhárom éves aranyérmesig, a vígan kötögető bajnoktól az ellenfelet buzdító súlylökőig: ezek a mi kedvenc olimpiai sztorijaink Tokióból (eddig). Neked mik a kedvenceid a magyar sikerek mellett?