Cserna-Szabó Andrással beszélgetni jutalomjáték. Meg persze egyszerre nehéz ügy is, hiszen a bőséggel áradó történetek közt az ember néha úgy érzi magát, mint egy vadvízi kajakozáson. Ugyanakkor az író lefegyverző aprólékossággal viseltetik a teljesen jelentéktelennek tűnő részletek iránt, és mindig lekerekíti a történeteit.

Ettől (is) olyan jó Cserna-Szabót olvasni: embertelen mennyiségű írói befektetett munka mellé játszi könnyedség és fergeteges nyelvi humor társul.

Cserna-Szabó olyasmikre bukkan és fókuszál, amik mellett mi, nem Cserna-Szabók úgy sétálunk el, mintha ott sem lennének. Kinek jutna eszébe például Attila törpéjéről, Zerkóról történelmi road movie-t írni? Neki. Most jelent meg a könyve róla.

Az egyik legfontosabb, amit elraktároztam magamnak az e heti Popfilterből, az az író szüleinek hozzáállása rossz tanuló gyerekük iskolai teljesítményéhez. Hangozzék is ez bármilyen furcsán, azt hiszem, ez a legokosabb, amit hasonló helyzetben tehetünk: nem nyomjuk agyon a gyereket elvárásokkal meg büntetésekkel akkor sem, ha adott esetben tényleg nem jeleskedik az iskolában.

Cserna-Szabó András ugyanis tizenkét éves koráig nem tudott rendesen se írni, se olvasni. Aztán egyszer valami „átkattant” benne, és onnantól tudta: akármi történjék, belőle akkor is író lesz. És milyen jó, hogy az is lett!

A cikk a hirdetés után folytatódik!

De hogy jön ide Rákóczi hadnagya meg a Delelő nevű szentesi kocsma? Kinek a könyvtárát lopta szét Cserna-Szabó – és most ki lopja szét az övét?

Előre szólok: ez a Popfilter kifejezetten cserna-szabós. Különféle méretű péniszek is lesznek benne és különféle vehemenciájú nevetések, sok képtelen sztori – a végén pedig még szavalok is.

A Popfilter ötödik évadát ezzel ünnepélyesen lezárjuk, köszönöm szerkesztőmnek, Dián Dórinak, hogy végigrángattuk egymást ezen a cseppet sem könnyű évadon, nektek, hallgatóknak, a figyelmet és a rengeteg szeretetteli üzenetet, biztosíthatlak felőle benneteket, hogy néha tényleg ezek lendítettek tovább bennünket a mélypontokon.

Az évad vendégeinek pedig köszönöm azt a bizalmat, amellyel beültek a stúdióba: nagyon-nagyon fontos, mély és intim témákról beszéltek olyan őszinteséggel, amivel nagyon sokaknak tudtak útravalót adni, és sokkal teljesebb képet kaptunk róluk művészként, emberként egyaránt.

Szeptemberben jövünk vissza, addig is popkultúrában gazdag, felszabadult nyarat kívánunk mindenkinek!

Csepelyi Adrienn

A Popfilter további epizódjait itt találod: