Ajándékidő az egész családnak a tavaszi szünetre – Tíz csodaszép és hasznos gyerekkönyv

–

1. Kirándulás és természet

Monika Golasovká Čechová–Aneta Františka Holasová: Füvészkönyv – Peťovská Flóra fordításában 

„Feküdtél már virágzó hársfa alatt, és érezted mézédes illatát?”

Virág mamó természetes varázsszereit mindenkinek érdemes megismerni! A fitoterapeuta szerző nem csupán felnőtteknek tart gyógynövénytant, hanem a gyerekeknek is, és ez a mesébe ágyazott hasznos tudástár olyan nyelven szólal meg, amit a kicsik is tökéletesen értenek. Ebben nagy szerepe van a fordító/kiadó Peťovská Flórának is, akinek szívügye, hogy a gyerekeink olyan könyveket forgassanak a kezükben, amelyeknek igazán emlékezetes a képi világa.

Márpedig ebben a kötetben káprázatosak a képek: az illusztrátor a papírrestaurálás mestere is, a grafikák pedig a szó legnemesebb értelmében patinásak. Természetesen minden gyógynövény abszolút felismerhető. 

Nem csupán azt tudhatjuk meg a négy évszakot külön fejezetekben bemutató kötetből, hogy melyik növény milyen terepen nő jellemzően, és mikor érdemes begyűjteni, hanem a különböző feldolgozási módokhoz is pontos recepteket kapunk. Most a tavaszi kankalin és a medvehagyma ideje van, na meg a pongyola pitypangé.

A tavaszi szünetben – ha csak lehet –, menjetek kirándulni, de előtte feltétlenül szerezzétek be ezt a szép, hasznos és érdekes könyvet, mert az alapos tanulmányozása után azt is megtudhatjátok majd, hogyan kell macerátumot, főzetet, tinktúrát, szirupot vagy extraktumot készíteni. 

Körülbelül hétéves kortól ajánlom, de a felnőttek is bőven tanulhatnak belőle! (Csirimojó)

2. Móka és kacagás

Szabó Borbála: Újabb kalandok a Ló csoportban – Baranyai (b) András rajzaival

 […] „Az én anyukám hasonlít egy hattyúra, aki királynőként siklik a vízen. És abban is hasonlít, hogy ha piszkálják, akkor ő is néha rekedt, ijesztő hangon visszakiabál, és néha még harap is, mint a hattyú.”  […]

Szabó Borbála csodálatos Ló csoportjáról már egy korábbi írásomban is áradoztam. Most sem tehetek mást, továbbra is rajongok a vicces karakterekért, a még viccesebb párbeszédekért, a lendületes történetmesélésért és Baranyai (b) András szintén roppant humoros illusztrációiért. 

Az első történetben véletlenül örökbe fogad egy Jusztina nevű nílusi vízilovat Ábel, az egyik ovis – a csoportos állatkerti látogatás alatt –, és ha már így esett, hát föltuszkolják a hatos villamosra, miután a kisföldalattiba sajnos nem fért be. De így az is kiderül legalább, hogy Jusztina egész gyorsan tud futni, miután egy vérmes tacskó megkergeti az Andrássy úton. 

Ha semmi másra nem vágytok egy nehezebb nap végén, mint felhőtlen közös kacagásra, akkor csak vegyétek elő ezt a könyvet, és minden bajotok elmúlik.

Móni néni történetét is szeretni fogjátok, aki fejlesztőpedagógusként kerül be a csoportba, és külsőre is nagyon bizalomgerjesztő: „Színes, buggyos nadrágot hordott, ami fölött kilógott a pocija, a karjai meg gyönyörű rajzokkal voltak kidíszítve.”

A gyerekek annyira imádják Móni nénit, hogy direkt butának mutatják magukat csak azért, hogy őket is fejleszthesse.

Az anyák napi történetből idéztem a hattyús jelenetet a bekezdés elején: igazán szórakoztató, amikor a gyerekek nem betanult szövegeket mondanak feszengve az ünnepségen, hanem saját szavaikkal jellemzik az anyukáikat.

Ezen kívül van még egy Hétfői sárkány című történet, a következőben pedig jön egy új fiú, ebben különösen Évike néni karakterét ajánlom a figyelmetekbe, ő az egyik dadus: akinek a megszólalása után hangosan felröhögtem. (Lujzi kutyám pedig aggodalmasan, kicsit talán szánakozva nézett rám, azt hiszem, attól félt, hogy megbolondultam, pedig nem, csak egy óvodásoknak szóló vicces mesekönyvet olvastam.)

A nyolc rövid fejezet egy egész hétnyi meseidőt kitölt, mert biztos vagyok abban, hogy lesz legalább egy olyan este, amikor ti sem bírtok ellenállni ennek a kérésnek: „légyszi-légyszi, csak még egyet”. Sokszor előkerül majd újra és újra a könyv, és még az is lehet, hogy a végén egyszuszra el kell olvasnotok. De annyi baj legyen! Szánjatok rá elegendő időt, megéri!

Óvodásoknak, óvodai csoportoknak és rosszkedvű, fáradt szülőknek ajánlom. (Pagony)

3. TE, ÉN, ŐK, MI

Ecsédi Orsolya: Tárgyalhatunk! – Versek rólunk – Schall Eszter rajzaival 

Parti

 […] „napközben a tengerparton

löncsölget a bíborcsiga

brancsolgat a fésűkagyló

korallcsikó vár vacsira

minden éhes levesteknős

azt keresi mit kajálhat

ott nyüzsög a remeterák

és a többi parti állat” 

Ecsédi Orsolya már nagyon sok gyerekkönyvet írt, de ez az első önálló verseskötete. Bízom benne, hogy nem az utolsó.

Ritkán kockáztatják meg a gyerekkönyvkiadók, hogy egy egész verseskötetet szentelnek egyetlen szerzőnek, inkább antológiákban gondolkodnak. Kivéve, ha nagyon neves költőről van szó. Úgy tűnik, hamarosan Ecsédi Orsolya is a neves gyerekköltők körébe tartozik majd, mert versei valóban megérdemlik a figyelmet.

Biztos kézzel és változatos témákban írta meg a Tárgyalhatunk című, harminc versből álló könyvét, és Schall Eszter is ugyanilyen biztos kézzel varázsolt nagyon színes, életszagú, bohókás vagy épp elgondolkodtató képeket hozzájuk.

A versolvasás talán még a mesélésnél is kiemeltebb közös időt jelent. A rövid, ám velős szövegek ugyanis kiváltképp alkalmasak arra, hogy elindítsanak egy jó beszélgetést a szülők és a gyerekek között.

Rengeteg szójátéknak is örülhetünk, ahogy a képen is látható: itt például a macska karma és a macska-karma szórakoztatja az olvasókat. 

Ecsédi Orsolya igazán kedvét leli az áthajló sorokban: az így képzett szavak egyszerre több jelentéssel bírnak, mi pedig nagy elégedettséggel nyugtázhatjuk a magyar nyelv elképesztő játékosságát és plaszticitását.

Sokszínűek ezek a versek. Vannak köztük csengő-bongó rímekkel teli sorok, meg olyanok is, amiken jókat mosolyogtok majd, ám ha még egyszer-kétszer elolvassátok, ráébredtek a mélyebb és rejtettebb üzenetekre is, amelyek megmutatják a (kis)kamaszok elveszettségét.

A temérdek popkulturális utalás is üdítő: a Csillagok háborújától a Harry Potteren át a divatos Disney-feldolgozásokig terjednek a végtelenbe és tovább… Még pár focista, sztárszakács és egyéb hírességek, valamint irodalmi művek is megidéződnek a versekben.

A felnőtteknek is üzennek ám Ecsédi Orsolya költeményei, és arra is lehetőséget adnak, hogy elmagyarázhassátok a gyerekeiteknek, mit is jelent például az „elszublimál” vagy a „zokni-enigma”. Olykor akár egyetlen versen belül is keverednek a kisebbeknek szóló témák és a nagyobbaknak szóló fogalmak, de ki bánja!

Legyünk mi is inkább „zensünök”, és értsük meg a kamaszainkat, akik egy bizonyos kor után mindannyian „zensünné” válnak, ahogy Ecsédi Orsolya is írja: „bio mentateán él, és/ lelazul a zensün/ rengeteg sok üldögélés,/ nagyon kevés eksün”.

Szerintem a rímesebb verseket már a kisebbek is élvezik, bár a kiadó 9 éven felülieknek ajánlja a kötetet. (Móra)

4. Magasles

Iván Zsuzsanna: Kert! – A szerző rajzaival

„El fogunk költözni. Remélem, egy kertes házba. Egy egészen kicsi kertecske is jó volna, pont akkora, hogy egy kis cseresznyefa is elférjen benne.”  […]

Végre-valahára nálunk is egyre több picture book jelenik meg, mintegy húszévnyi késéssel a világpiaci trendhez képest. Hogy mi az a picture book? Hát ez, amit itt látsz:

A sok kép és a kevés szöveg egyáltalán nem azt jelenti, hogy ritkábban forgatnátok majd a picture bookot, mintha több szöveg és kevesebb kép volna benne.

Sőt! Nem a szöveg határozza meg a történetet, hanem inkább a képek, amik ugyanúgy mesélnek, csak talán egy kicsit még érzékletesebben.

Összesen kábé harminc mondat van a könyvben, így a sztori valóban nagyon egyszerű, na de tudjátok, hogy milyen nehéz megírni egy egyszerű történetet egyszerű mondatokkal? Szerintem kevesen képesek erre, ám Iván Zsuzsannát a képek vezették, és mivel a mondatok, illetve a betűk is a képek részei, ezért neki remekül sikerült ez a bravúr.

Egy ilyen csudálatos oldalpárt akár órákig is el lehet nézegetni. A történet pedig annyi, hogy a költözés hírére egy cseresznyefáról, majd egy magasles építéséről ábrándozik a kötet főszereplője, aki elképzeli, milyen lesz majd a leendő kertjükben magaslesről nézni a madarakat, a kertet és a növényeket.

A nagyméretű, impozáns kötet pedig azon túl, hogy visszahozza a felnőttek felhőtlen gyerekkorát, a saját gyerekeinknek is elhozza a felhőtlenséget.

Hároméves kortól bármeddig, még akkor is, ha a kiadó amúgy hatéves korig ajánlja. (Pagony)

5. Apa is olvas?

Apa olvas – Kortárs gyerekversek és mesék – Harmath Artemisz szerkesztésében – Orosz Annabella illusztrációival 

 […] „jó sokáig aludni, de jó felkelni jó korán,

ha csípi a köd az arcomat, és apa visz óvodába,

meg jó az is, hogy nincsen éjszaka nappal” […]

(Kollár Árpád)

Sajnos jócskán vannak nálunk régóta rögzült és elég káros társadalmi normák, ezek egyike, hogy a mesélés az anyák „dolga”. Miközben a mesélés nem más, mint igazán minőségi együttlét a saját gyerekeddel. Miért is volna „dolog” vagy munka bárki részéről, miért formálhatnának előjogot erre (vagy bármi másra) az anyák a gyerekneveléssel kapcsolatban, és miért hanyagolnák el a férfiak?

Mindazonáltal a felmérések szerint is jóval kevesebb apa mesél a gyerekének, mint ahány anya érzi kedves (olykor kedvetlen) kötelességének, hogy az esti szertartás része legyen a mese: ezt az utószóban is olvashatjuk.

Épp ezért született ez az antológia, aminek már a címe is arra sarkall, hogy az apák is simán olvashatnak a gyereküknek. És nem csak este! Bármikor. 

A kötetet Harmath Artemisz állította össze különböző, korábban már megjelent szövegekből, úgyhogy a minőség garantált. (Nem bántam volna, ha az eredeti megjelenéseket is megosztotta volna a tartalomjegyzékben a kiadó…)

A versekben/mesékben többnyire szerepelnek apák és nagypapák is az anyák és a gyerekek mellett.

A tavaszi szünet például kiváló alkalom arra, hogy minden este meséljenek az apák. Ez a kötet pedig a gyakorlatlan mesélőknek is fogódzókat ad.

A legtöbb mese és vers után, a következő oldalon olvasható néhány kérdés, amiket feltehetünk a gyerekeknek, és ezzel aktivitásra késztethetjük őket. Ha akadozna a párbeszéd a szokatlan helyzet miatt, amikor apa mesél, ezek a kérdések segíthetnek mind a gyereknek, mind pedig a mesélőnek.

Az igen rangos szerzői névsorból senkit nem szeretnék kiemelni, mert akkor már legszívesebben mindenkit megemlítenék, de inkább azt javaslom, szerezzétek be a könyvet!

Akit viszont semmiképp nem hagyhatok ki, az Orosz Annabella, aki illusztrálta ezt a kötetet.

Nehéz dolga lehetett, hiszen mindegyik szöveg megjelent már korábban egy másik kiadványban, és más illusztrátorok persze másfajta képeket rajzoltak ugyanezekhez a történekhez. Nem könnyű ilyenkor elvonatkoztatni attól, amit korábban látott az ember. De Orosz Annabella bravúrosan megoldotta a feladatot. Mindegyik történethez jól felismerhetően hozta a saját stílusát, miközben valamiképp mégis utalt a korábbi figurákra. Sokrétű és sokrétegű képi világa, technikai tudása és témaérzékenysége a felnőtteket is lenyűgözi.

A jó nagyméretű betűket akár önállóan is olvashatják a gyerekek, én mégis azt ajánlom, inkább nyomják az apukájuk kezébe, és mondják neki nyugodtan: Apa, olvass!

Mindegyik szöveg más korosztálynak való, óvodásoknak, kisiskolásoknak és akár nagykamaszoknak szólót is találhatunk közöttük. (PKÜ)

6. Állati!

Lehetne orrszarvúnk – Állatos mesék – Láng Anna illusztrációival – Antológia

A 75 éves Móra Kiadó 36 kortárs és klasszikus szerző állatos témájú meséit és verseit gyűjtötte össze ebben a szép kivitelű kötetben. A szerzői névsor is pazar, itt sem szeretnék senkit kiemelni, de annyi biztos, hogy nem csalódtok majd a szövegekben.

A gyerekek valami elementáris erővel vonzódnak az állatokhoz, a gyerekirodalmi szerzők pedig ugyanilyen elementáris erővel vonzódnak az állatszereplőkhöz, szóval fifti-fifti!

Az antológiába született kortárs mesék körülbelül ugyanolyan hosszúak, egy estére lehet, hogy kevés is lesz egyetlen történet. Mindegyikről elmondhatom, hogy igen tartalmasak, kedvesek, viccesek és szerethetők. Szóval állati jók!

Láng Anna ismét remekelt, bájos figurái, remek ötletei, vidám színei biztosan elbűvölik a gyerekeket. 

A korosztály igen vegyes, mint a legtöbb antológiában, nagyobb óvodások és kisiskolások biztosan értik és élvezik majd a kötet szövegeit. A betűméret lehetővé teszi az önálló olvasást is. (Móra)

7. Természetvédelem és falánk pelék

Durica Katarina: Pelekaland a nyaralóban és Pelekaland a nagyvárosban – Dózsa Csilla rajzaival 

„Tényleg láttam egy mosolygó állatkát, vagy megbolondultam?”

A tabutémákat kutató oknyomozó újságíró, könyvszerző és színdarabíró, Durica Katarina, akinek nálunk is jelentek meg korábban írásai, remek és életszagú mesekönyvet, sőt mesekönyveket írt, és a saját három gyereke segített neki a lektorálásban. Katarina pozsonyi születésű, kétnyelvű környezetben nőtt föl, most Brüsszelben él a családjával együtt.

A kötet egy kalandos nyaralás történetét meséli el, amelyben fontos szerepet kap a környezetvédelem, a barátság, de még a gyerekekre leselkedő online jelenlét is. Mindezt realisztikusan, sok humorral meséli el a szerző.

Ugyanakkor az idegenség, a külföldi lét gyerekekre gyakorolt kihívásai is megjelennek a kötetben, de semmit nem rág a szánkba, egyszerűen csak azt meséli, ami van…

Ám mégis elemelik a történetet a falánk és pajkos pelék, akik ellepik a régóta lakatlan nyaralót, ahol a kötet első része játszódik.

A nyaralóban persze mindent a feje tetejére állítanak, ám közben megmentik a lakóhelyüket a gyerekek és a felnőttek összefogásával együtt attól, hogy egy esztelen építkezés miatt letarolják az összes fát. 

Dózsa Csilla érzelemgazdag, kifejező rajzain követhetjük végig a fordulatos mesét és a cuki peléket. 

Nem is ők lennének, ha nem rejtőznének el a csomagtérben, amikor a család visszaindul a kovácspataki nyaralásról a nagyvárosba. Már az úton megdézsmálják az élelmiszereket, és aztán a városban is elég sok kalamajkát okoznak, de minden jó, ha jó a… á, inkább olvassátok el! 

Nagyóvodástól kisiskolás korig (Piros Hó Kiadó)

8. Kétlaki és kétnyelvű gyerekélet

Vajda Éva: Nyaralás a szigeten – Bíró Anna rajzaival 

„Tisztára úgy nézek ki, mint Harisnyás Pippi, pedig csak félig vagyok svéd.”

Már az előzőleg ajánlott kötetben is téma volt a kétlakiság, a kétnyelvűség és a nyaralás, ez a történet azonban egy olyan kislányról, Alexandráról szól, akinek elváltak a különböző nemzetiségű szülei. A hétéves főszereplő eléggé szenved is ettől, mert két hétig az egyik szülőjével él, két hétig pedig a másikkal. Szerencsére ugyanabban a városban, nevezetesen Budapesten, de így is folyton pont az a tárgy, játék vagy alvós kedvenc nincs vele, amire szüksége lenne, állandóan hurcolkodik, és emiatt sokszor rossz a kedve.

Mindkét szülőjének új partnere van, az anyukája újra férjhez ment, az apukájának pedig van egy barátnője, akit Alexandra nemigen kedvel. Amikor a barátnővel és az apukájával elutaznak a svéd nagymamához Gotlandra, egy kis szigetre, a kislány még nehezebben találja a helyét…

Bíró Anna szó szerint és átvitt értelemben is káprázatos, magával ragadó, karakteres rajzai pontosan megragadják a kislány nehéz érzéseit. Megmutatják az elárvultságot is, hiszen a soklakiság, kétnyelvűség és az állandóság hiánya egy ekkora gyereket rettenetesen megvisel. Az elbeszélő pedig nem is rejti véka alá a véleményét: […] „legszívesebben nem mennék sehová. De engem nem kérdeznek.”

Megrázóan és plasztikusan mutat rá a mese arra, hogy mit is érez egy gyerek, aki kénytelen alkalmazkodni a számára kicsit sem ideális körülményekhez.

Nagyon szép a könyvtárgy és a szöveg, lenyűgözőek a rajzok, és fontos a téma is, ami sokkal több gyereket érint, mint hinnénk.

Kell a befogadásához érettség, hétéves kortól ajánlom, az elvált vagy válófélben lévő szülőknek pedig különösen… (Csimota)

9. Őrülten szabad mese

Molnár T. Eszter: Kerkadombi elefántmesék – Barker Karcsi színre lép, és ott is marad – Máray Mariann rajzaival 

„Mit nyerítesz? Engem sem néz senki jégtáncosnak, mégsem búsulok. Világcsavargó elefánt vagyok, és remekül érzem így magam.”

Molnár T. Eszternek már A Kóbor Szálló című mesekönyvét is imádtam, nem beszélve az Árkus, a csikó című történetéről. Az ehhez szorosan kapcsolódó, világhírű Török Zoltán által rendezett csodálatos természetfilm szövegkönyvét is ő írta.

Valahogy megszelídülnek a szavak, ha ő írja le őket, életre kelnek a figurák, és sodor, visz magával a történet. Óhatatlanul Lázár Ervin szövegei jutnak eszembe, ha Molnár T. Eszter könyveit olvasom. Lázár is megigézte az olvasóit.

Barker Karcsi egy világjáró trombitás, aki nyilván kollégája, a szintúgy világhírű Charlie Parker nagy tisztelője; váratlanul betoppan

a Névtelen Tanyára, pont félúton Kerettye és Répásmiklós között, ahol a nyugdíjas Amálka éldegél a szintén nyugdíjas Ottokár szomszédságában, akivel kiválóan eltrécselnek, még akkor is, ha Ottokár nagyothall, Amálka pedig rosszul lát. 

Micsoda felütés! 

Az őrültebbnél őrültebb történetekről direkt nem árulok el semmi közelebbit, de azt azért nem tarthatom magamban, hogy Máray Mariann rajzai, ha lehet, még tovább fokozzák az őrületet. Elképesztően színes és izgalmas látványvilágot teremtett Molnár T. Eszter meséjéhez. Karakterei szinte megszólalnak, és annyi vicces részletet rejt el a képein, hogy bármeddig el lehet nézegetni őket.

Ez a kötet is a sokszor olvasós kategóriába tartozik. Szeretni fogják a gyerekek a Kolbász nevű lovat is, aki a második történetben bukkan majd föl.

Már az óvodásoknak is kiváló humorérzékük van, szóval bátran ajánlom akár négyéves kortól, tényleg százéves korig, de lehet, hogy még azon is túl! (Pagony) 

10. Az élet nem verseny, hanem ajándék

Jantek Gyöngyvér: Pisztrángok, szevasztok! – Történetek az offline és online biztonságért – Orosz Judit illusztrációival 

„Ahogy mondod, Samu! A nem az nem!”

Fogalmam sincs, hogyan élhettem túl a gyerekkoromat. Számtalanszor kerültem életveszélyes helyzetbe, amit akkor valószínűleg még csak föl sem fogtam: szóval valóságos csoda, hogy itt vagyok.

A mostani gyerekekre nemcsak esztelen kalandok leselkednek, hanem immár az online világ összes mocska is. Még mi, felnőttek is nehezen védjük meg magunkat, hát még ők!

Épp ezért nélkülözhetetlen ez a sokoldalú kötet.

Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus, négygyerekes anya írt egy mesefüzért szintén egy nyaralós történetbe ágyazva, amelyben négy unokatestvér mozgalmas napjait követhetjük nyomon. A gyerekek folyton valami kalamajkába keverednek online és offline is, ám a felnőttek szerencsére résen vannak, és mindig születik valami megnyugtató megoldás.

Az életszerű történeteket követi egy pszichológiai szempontból is hiteles magyarázat arról, hogy mikor kell nemet mondanunk, milyen testérzeteink lehetnek a szorongástól, vagy éppen arról, hogyan blokkolják az élményeinket a kütyük. Remek technikákat  kínál arra, hogyan birkózhatnak meg a gyerekek a legnehezebb érzéseikkel, kitől kérhetnek segítséget, és miképp kommunikálhatnak arról, ami bennük van.

Ez TÉNYLEG az a könyv, amit minden gyereknek el vagy fel kell olvasni(a), a szülőkről nem is beszélve. Megkönnyíti az elakadt kommunikációt, és felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeknek az összes gyerek ki van téve.

Tudom, nehéz elhinni, de mindemellett ezek mégsem pusztán tanmesék, hanem élvezetes sztorik, amelyekre bízvást mondhatjuk: „veled is megtörténhet”.

Orosz Judit pompás és színes rajzai, valamint a fekete-fehér ismeretterjesztő betétek a gyerekeket is lenyűgözik majd.

Ez az egyik leghasznosabb könyv, amit valaha olvastam, kár, hogy nem tíz évvel ezelőtt jelent meg!

A kötet közösségi finaszírozással született, ti is csatlakozhattok a Facebook-csoporthoz, ahol különböző hasznos tartalmakat olvashattok, nézhettek a könyv alkotóitól.

A kiadó a 7–12 éves korú gyerekeknek és szüleiknek ajánlja, de én már az érettebb nagyóvodásoknak is mesélnék belőle néhány történetet. (Wonderland)

Akkor is!

Tudom, hogy drágák a könyvek. Tudom, hogy kevés az idő. De azt is tudom, hogy minden perc, amit közös olvasással töltesz a gyerekeddel, ezerszeresen megtérül később, ha már most megkaphatja tőled azt az érzelmi biztonságot, amit rajtad kívül senki más nem adhat meg neki ezen a világon.

Úgyhogy olvassatok együtt sokat! Baromi hamar felnőnek, és akkor már késő lesz. Ez az az élmény, amit senki nem vehet el tőletek, és amit soha nem lehet bepótolni.

Például a tavaszi szünetben, és például ezeket a könyveket:

Both Gabi