Egy restaurált kerámia sokkal nemesebb és értékesebb, hiszen két művész keze munkáját dicséri: azé, aki eredetileg megalkotta, és azé, aki restaurálta.

Március 13-án került a mozikba a francia Barátnők (Trois amies) című film, mely három nő történetén keresztül arra a sokunkat érdeklő kérdésre keresi a választ: kell-e lángoló szerelem egy hosszútávú párkapcsolathoz?

A bábszínház világnapján arra keressük a választ, milyen aktuális világtrendek határozzák meg a bábművészetet, és milyen izgalmas bábelőadásokkal találkozhatunk országszerte a 2024/2025-ös évadban.

Martos Gábor, az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című könyv szerzője a Ludwig Múzeum előadásán beszélt arról, milyen felháborító kettős mérce uralja még a művészetet is. Hátrányok sora sújtja a nőket: az ókortól napjainkig.

A Minden Rendben című magyar film a bűn és bűnhődés témáját járja körül, de legalább ekkora súllyal foglalkozik egy apa és fia kapcsolatának rejtett dinamikáival is.

Állami kitüntetést kapott az a Döbrentei Kornél, aki szerint a zsidótörvények a zsidók érdekeit szolgálták. És az a Takaró Mihály, aki a Nyugat folyóiratot „zsidó lapocskának” definiálta, Esterházy Pétert kultúrarombolónak, Nyírő Józsefet ellenben zseninek nevezte.

Dublin egykori kedvencét, a Marika-tortát egy magyar honosította meg Írországban, ám egy felújítás során a recept elveszett. Két elszánt unoka fáradhatatlan kutatásának hála azonban újra étlapon lehet az édesség. Ez a sütemény jóval több, mint egy egyszerű recept: elfogadásról, befogadásról, segítségről is szól kacifántos története, és arról, milyen sok módon gazdagíthatja az országot egy menekült, ha lehetőséget kaphat.

Magyarország legismertebb és legnépszerűbb kulturális intézménye. Menedék a szépségre, szellemi-lelki táplálékra éhező közönségnek, és világszínvonalú befogadóhely a művészeknek. Filákovity Radojka egykori dolgozóként köszönti a húszéves Müpát, a személyes emlékek felidézése mellett pedig beszámol az intézmény nagyszabású születésnapi ünnepségéről is.