A Léon, a profiban ábrázolt ellentmondásos kapcsolatot valós események ihlették

–

Léon mint Pygmalion

Léon (Jean Reno), a legprofibb bérgyilkos tudatosan rendezkedett be a magányos életre. Egyetlen emberi kapcsolatát a megbízójával, Tonyval (Danny Aiello) ápolja, rajta kívül csak egy szobanövény az, akihez melegebb érzelmi szálak fűzik. Ezt a minimalista életet töri meg egy nap Mathilda, a 12 éves kislány, aki hozzá menekül be, miután bűnözők lemészárolják az egész családját. Léon szabadulna tőle, legalábbis egy darabig, a lány azonban kitartó. Majd amikor rájön, mivel is foglalkozik a megmentője, jelentkezik nála gyakornoki állásra, hogy méltó bosszút állhasson a kistestvére gyilkosain. A furcsa páros idővel összecsiszolódik, Léon hideg szíve felolvad, Mathildáé pedig egyenesen lángra kap…

bár a kapcsolatuk megmarad plátóinak, azért mégiscsak érezhető közöttük valami ki nem mondott bizsergés, ami, ha jobban belegondolsz, igencsak visszás.

Főleg, mert az eredeti koncepció szerint nem lett volna minden ilyen burkolt… és pláne, hogy a harmincas férfi és a tizenéves kislány kapcsolatát egy nagyon is valóságos viszony ihlette… úgy meg kiváltképp, hogy a Mathildát játszó Natalie Portman egész életét és viselkedését meghatározta az, ahogy őt a filmben ábrázolták.

Mathilda mint Lolita

Ami azt illeti, nem csak képzelhette a néző, hogy Léon és Mathilda között valós fizikai vonzalom van. Az eredeti verzióban ugyanis szerepelt egy olyan jelenet, amiben Mathilda megkéri Léont, hogy legyen a szeretője. Ám amikor ezt levetítették a tesztközönségnek Los Angelesben, a nézők roppant kellemetlenül érezték magát tőle, és idegességükben többen vihogni kezdtek. Nem igazán ez volt a cél, amire Besson vágyott, így a producer Patrice Ledoux-val együtt úgy döntöttek, kivágják a kérdéses részt a mozibemutatóra. 

Jean Reno egyébként kifejezetten azért formálta meg úgy Léon szerepét, hogy a végeredmény egy kissé együgyű figura legyen, és így még a gondolatát is elkerülje annak, hogy Léon és Mathilda között lehetséges bármiféle szexuális vonzalom, az összkép azonban mégsem ennyire egyértelmű. Bár az ominózus részlet, ahol Mathilda felajánlja a szüzességét Léonnak, végül a mozifilmbe nem került bele, de az a jelenet, ahol Marilyn Monroe-nak öltözve elénekli a Happy Birthday, Mr. Presidentet (amit a színésznő énekelt anno Kennedy elnöknek, akivel viszonya volt), benne maradt, ahogy az is, ahol Madonnaként énekli a Like a Virgint…

Megtörtént események alapján

Luc Bessonnak valószínűleg nem teljesen véletlenül pattant ki a fejéből egy olyan történet, amiben egy középkorú bérgyilkos épp egy fiatal lánnyal alakít ki közös életet. Ő ugyanis 29 éves volt, amikor megismerkedett a 12 éves Maïwenn Le Bescóval, akit három évvel később megkörnyékezett, és aki egy évvel később, tehát 16 évesen közös lányuknak adott életet. (Le Besco játssza egyébként a film nyitójelenetében a drogdíler szőke csaját). A kapcsolatuk egészen Az ötödik elem forgatásáig tartott (ebben Maïwenn a fantasztikus hangú kékszínű operaénekest, diva Plavalagunát alakította). Besson ugyanis beleszeretett a film főszereplőjébe, Milla Jovovichba, akiért elhagyta Le Bescót.

„Amikor Luc Besson megcsinálta a Léont, egy 12-13 éves lány történetét, aki szerelmes egy idősebb férfiba, azt mi inspiráltuk, hiszen akkor íródott, amikor a mi történetünk elkezdődött. De a média nem kapcsolta a kettőt össze…”

– mesélte később a színésznő. 

Natalie Portmant is traumatizálta

Besson és Le Besco kapcsolata, amelyet az életkori különbség miatt bántalmazásként, visszaélésként is definiálhatunk, tehát nagyon is valós volt, és a filmvásznon látható jelenetek szintén nem voltak ártatlanok – és nem csak az úton-útfélen lepuffantott áldozatok miatt.

Natalie Portman 2018-ban a Los Angeles-i Women's Marchon tartott beszédében mesélte el, mennyire szexualizáltnak érzi magát Mathilda szerepétől. Azt is megemlítette, hogy volt olyan rajongója, aki levélben ecsetelte a lány megerőszakolásáról szóló fantáziaképeit, egy rádióállomás pedig visszaszámolt a 18. születésnapjáig. „A kultúránk nekem küldött üzenete teljesen egyértelmű volt számomra. Szükségét éreztem annak, hogy eltakarjam a testemet, hogy elnyomjam a kifejezésmódomat, hogy ezzel is megüzenhessem a világnak: érdemes vagyok a tiszteletre és a biztonságra.” Portman egyenesen szexuális terrorizmusnak bélyegezte a nem kívánt figyelemnek azt az áradatát, amit Mathilda karaktere, illetve a közte és a felnőtt Léon között lévő sejtetett testi vonzalom gerjesztett.

„Az, hogy gyerekként szexualizáltak, azt hiszem, eltávolított a saját szexualitásomtól, mert félelmet keltett bennem”

– mondta. Portman onnantól fogva igyekezett magát komoly személynek mutatni, aki az esze miatt kiérdemli a tiszteletet, így terelve el minden figyelmet a fizikai mivoltáról, és attól, hogy bárkinek is eszébe jusson őt tárgyiasítani. Portmannak nemcsak a karrierjét indította be a Léon, a profi, de azt állítja, a mai napig ezzel a filmmel kapcsolatban fordulnak hozzá a legtöbben. A Léon után azonban tudatosan kizárólag olyan szerepeket választott, amik nem „szexik”, mert csak így érezhette magát biztonságban. 

Besson reakciója

A rendező sem hagyta szó nélkül Portman nyilatkozatát. „Kritizálni mindig mindent lehet. Nekem nagyon nehéz visszatekinteni harminc, negyven, ötven évvel ezelőttre. Mi értelme van? Nem értem. A dolgok változnak. Sok minden változik a jó irányba. Néhány dolog meg rosszabb lett. Végül is ilyen a társadalom. Nekünk meg alkalmazkodni kell. Ma, 65 évesen már nem vagyok ugyanaz, az biztos. Öt gyerekem van – és születésemtől gyakorlatilag 14 éves koromig egyedül voltam hagyva” – hangsúlyozta mentegetőzve. 

Ha szívesen olvasgatnál még a kultuszfilmről, akkor íme, 10 dolog, amit garantáltan nem tudtál a Léon, a profiról!

Fiala Borcsa