Széles körű szakmai egyeztetések zajlanak az oktatás szereplőivel, az intézményfenntartóktól és szakszervezetektől kezdve a civil és szakmai szervezetekig. Céljuk, hogy már az előttünk álló tanévben érzékelhető változások induljanak el – közölte a minisztérium. Az egyik legfontosabb intézkedés a tankönyvkínálat bővítésére kiírt pályázat volt, amelyre összesen 826 kiadvány érkezett a kiadóktól, de ez még nem a konkrét tankönyvekről szól.

„A felhívásra nem hagyományos tankönyvekkel, hanem a közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő kiadványokkal, digitális tananyagokkal és speciális tanulástámogató tartalmakkal lehetett jelentkezni. Ezek közé tartoztak a munkafüzetek, a gyakorlófüzetek, a feladatgyűjtemények, a szöveggyűjtemények, az atlaszok, a szótárak, a tanulói segédletek, a digitális feladatbankok és az interaktív gyakorlófelületek” – írták. Az előzetes értékelésbe független szakértőket is bevontak.

WMN Fesztivál 2026

A tankönyvkérdés több mint egy évtizede vitatott terület a magyar oktatáspolitikában. A korábbi, sokszereplős tankönyvpiacot a 2010-es évek közepén fokozatosan felváltotta az állami rendszer: az állam létrehozta saját tankönyvkiadóját, a legtöbb magánkiadó kiszorult a piacról, a pedagógusok tankönyvválasztási lehetősége pedig jelentősen beszűkült. A hivatalos indoklás szerint az államosítás olcsóbbá és egységesebbé tette a tankönyvellátást. Ugyanakkor pedagógusok, szakmai szervezetek és tankönyvkiadók évek óta azt kifogásolják, hogy a választék drasztikusan csökkent – hogy ez milyen nehézségeket okozott a pedagógusoknak, arról Murányi Renáta itt írt –, sok tantárgyból egyetlen hivatalos tankönyv maradt, miközben több korábban bevált kiadvány eltűnt az iskolákból – erről Dián Dóri a Látleletben épp Lannert Judittal beszélt, még azelőtt, hogy kinevezték volna miniszterré az oktatáskutatót. 

Felülvizsgálták a 45 milliárdos szerződést

Ehhez kapcsolódik annak a négyéves, mintegy 45 milliárd forintos keretmegállapodásnak a felülvizsgálata is, amelyet az állami könyvtárellátó, a KELLO közvetlenül az áprilisi kormányváltás után kötött az Alföldi Nyomdával. Kritikusai szerint a szerződés hosszú évekre bebetonozhatta volna a jelenlegi, központosított tankönyvellátási rendszert, éppen ezért az oktatási miniszter vizsgálatot rendelt el.

A minisztérium tájékoztatása szerint ennek eredményeként a KELLO és az Alföldi Nyomda lemondott a szerződésben szereplő kizárólagosságról, valamint arról is nyilatkozott, hogy a keretösszeg csökkentése miatt nem támaszt kártérítési igényt az állammal szemben. Ez lehetővé teszi, hogy

a jövőben szükség esetén szabadabban csökkentsék az állami megrendeléseket, ami megnyithatja az utat a piaci szereplők visszatérése előtt.

További változások is jönnek

Az OGYM több más intézkedést is kiemelt. A kormány bevezeti a rászoruló családoknak járó, gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, amely mintegy 400 ezer családot érinthet. Emellett az Országgyűlés már elfogadta a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének kivezetését, amelyet a minisztérium szerint a szakma sem támogatott.

A szakképzésben megszüntetik a kancellári rendszert, a centrumok vezetőit pedig pályázati úton választják ki. Létrejött egy önálló államtitkárság is a bölcsődei és óvodai terület számára, míg a felsőoktatásban tovább folytatódik az alapítványi fenntartású egyetemek rendszerének átalakítása.

A minisztérium azt is jelezte, hogy képviselői a következő időszakban személyesen is ellátogatnak iskolákba és szakképző intézményekbe, mert álláspontjuk szerint az oktatás problémáira nem mindenhol ugyanaz a megoldás, ezért a helyi tapasztalatokra épülő döntéshozatalt szeretnék erősíteni. A pedagógusok jubileumi jutalmáról és a nevelést segítő dolgozók bérrendezéséről ugyanakkor egyelőre csak annyit közöltek: ezek megvalósítását a költségvetési lehetőségek határozzák majd meg.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ www.kaboompics.com