A reneszánsz kori humanisták közt sok polihisztort találni: egyszerre voltak felfedezők, filozófusok, művészek, csillagászok és orvosok akár, mondhatni, két lábon járó Google keresők.

Kora egyik legkiemelkedőbb, máig elismert tudósa, szobrásza, építésze, festője, matematikusa, hadmérnöke, feltalálója, anatómusa, zeneszerzője, költője és írója egy személyben Leonardo di ser Piero da Vinci volt. (Mekkora névjegykártya kellene ma mindezek felsorolására?)

Pont a sokoldalúsága miatt képtelenség lenne ezen a fórumon az egész életével és munkásságával behatóbban foglalkozni: még akkor is, ha mindenből csak a felszínt kapargatjuk meg, egy egész lexikon lenne tele. De, mondjuk, csak Az utolsó vacsoráról vagy Mona Lisa két éven át alakítgatott titokzatos mosolyáról regényt lehetne írni – vagy a zseniális találmányairól!

Most egy olyan tanulmányáról szeretnék mesélni, amelyet egyes források szerint napra pontosan ma ötszázhuszonnégy éve próbált ki először a gyakorlatban: a repülőgépről. Igen, repülőgépről!

Pontosabban egy olyan masináról, amit a mai repülők ősének lehet nevezni.

Akkor is, ha nem működött. De Leonardo természetesen nem adta fel a próbálkozást.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Egy ember hajtotta, ornitopter nevű eszközt talált ki, amelynek célja a felemelkedés, a más szférákba jutás. (Vannak kutatók, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán megvalósulhatott-e a gép kivitelezése akkoriban, hiszen a rendelkezésre álló anyagok túlságosan súlyosak voltak egy ilyen finom szerkezethez.)

Az ember mindig fel akarta fedezni és meg akarta érteni a körülöttünk lévő világot

A kíváncsiság és az életért való küzdelem hajtotta már az ősembert is egyre távolabb a tűz melegétől. Ahhoz pedig, hogy egyre messzebb jussunk a környező világ felfedezésében, újabb és újabb dolgokat kell kifejleszteni. Legyen az ék, kőbalta, űrsikló vagy robotok. (Amit pedig nem értünk, azt transzcendens, isteni tulajdonságokkal ruházzuk fel, arra magyarázatot hittel, hitvilággal adunk, vagy abban keresünk.)

Felfedezni a felettünk lévő világot, az istenek lakhelyét – mi lehetett volna vonzóbb egy tudós elmének? Földi példának ott voltak a madarak. Az ő mozgásukat tanulmányozta alaposan Da Vinci, mielőtt nekikezdett az ornitopter tervezésének és kivitelezésének.

Nem ő volt egyébként ebben az első és nem is az utolsó, elég csak Daidalosz és Ikarosz történetére gondolni. Leonardo munkájához  azonban valódi tudományos alaposság is társult. (Ellenben a korábbi próbálkozók szintén a madarak mintájára különböző anyagú, hosszúságú, stabilitású szárnyakat szereltek magukra, felmentek egy jó magas toronyba vagy sziklák tetejére, és huss… Láss csodát, hát egytől egyig csúnyán végezték lenn az anyaföldön, és csak a szerencsésebbek mondhatták volna el magukról, hogy valamennyit lebegtek is a haláluk előtt.)

Leonardo – jegyzeteiből kiderül, hogy a denevéreket, az üstökösöket és a madarakat tanulmányozta – rájött arra, hogy az emberi test és kar képtelen arra, hogy olyan módon tartsa fenn a testet, mint azt a madarak teszik. Azaz tulajdonképpen az emberi kar gyenge és lassú ehhez a feladathoz.

Leonardo talán nem próbálta ki az ornitopterét, vagy ha mégis, akkor neki legalább sikerült túlélnie a próbálkozásokat. Mindenesetre az ornitoptertervrajzokat használva 2010-ben a Torontói Egyetem hallgatói és kutatói négyévi megfeszített munkával megalkották a bámulatos gépezetet, felhasználva, ami Leonardo korában hiányzott: a legmodernebb technikát, a könnyűszerkezetű elemeket. Az általuk épített gépnek óriási, 32 méteres szárnyfesztávolsága van, ami körülbelül akkora, mint egy Boeing 737-es utasszállítóé.

Ez az ornitopter a Snowbird nevet kapta, az egyik építője pedig hónapokon keresztül speciális edzésekkel és diétával készült a nagy kalandra, a repülésre. Snowbird végül egy szép napon a levegőbe emelkedett, és 145 egész métert repült kizárólag emberi meghajtással. Mi ez, ha nem csoda?

A Snowbird egy kiállításon - Forrás: Wikipedia

Egy tizenötödik századi tervrajzról beszélünk!

Leonardónak volt még egy rakás meg nem valósult, papíron maradt találmánya, például a robot- vagy lovagkar, az időmérő és a különféle harcászati eszközök, az önjáró jármű, a golyóscsapágy, a speciális csatornarendszerek, a nyomdagép, az olló, a textilgépek, a páncélozott jármű, a búvárfelszerelés… Kisebb modern kori módosítások kellettek csak a mai napig használatos, általa kitalált vitorlázórepülő, a helikopter, az ejtőernyő, a szélsebességet mérő anemométer tökéletes kivitelezéséhez. Ő maga nem repkedett ugyan még a világban, mint mi, de ezek az eszközök emlékeztetnek minket leginkább Leonardo majdnem isteni mivoltára.

Marossy Kriszta

Képek: Getty Images