Hobbinak indult az írás, majd a világ egyik legnépszerűbb regényírójává vált

A Cardiffban nevelkedő író rendkívül szigorú vallásos nevelésben részesült, nem nézhetett tévét, tilos volt rádiót hallgatnia, moziba sem járhatott, helyette minden hétvégén a könyvtárban találta magát, ahol beleszeretett az irodalomba – írja a BBC. Mielőtt azonban világhírű szerzővé vált volna, Ken Follett londoni riporterként kereste a kenyerét, aki a munka és két gyereke nevelése mellett pusztán hobbiból kezdett el regényeket írni. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Ken Follett (@kenfollettauthor) által megosztott bejegyzés

Azt valószínűleg álmaiban sem gondolta volna, hogy a hétvégi írogatás eredményeként a Tű a szénakazalban című, világháborús kémthrillere – ami már a tizenegyedik könyve volt 1978-ban – akkora sikerre tesz szert, hogy több mint tízmillió példányban fog elkelni, és 2019-ben a BBC top 100-as listájára is felkerül, mely azokat a könyveket gyűjtötte egy csokorba, amelyek a legjelentősebb hatással bírtak a világra.

Follett teljes mérlege azonban még ennél is lenyűgözőbb: 37 regényét a világ 40 nyelvére fordították le, és művei eddig 191 millió példányban keltek el összesen. A New York Times magazin bestseller-listájának első helyét négy könyve is megszerezte, a Könyörtelenül (1979), a Kulcs a Manderley-házhoz (1980), a Kaland Afganisztánban (1986) és Az idők végezetéig (2007). És számos regényét megfilmesítették, köztük a Tű a szénakazalbant is, Donald Sutherland főszereplésével. Legismertebb regénye, A katedrális, 2009–2010-ben kelt életre egy nyolc epizódból álló tévésorozat formájában, amelynek egy részét Magyarországon forgatták – olvasható a Libri oldalán

„Ugyanaz történt a 18. században, ami napjainkban”

A könyvtárban eltöltött évek megalapozták Follett írói pályafutását, és azt, hogy évszázados történelmet felölelő regényeket írjon. Mégis, bár könyvei inkább a múltba tekintenek, egy nemrégiben készült interjúban, Katty Kay, a BBC tudósítója megjegyzi, hogy sok cselekménye olyan politikai konfliktusokat és társadalmi harcokat ír le, amelyek nagyon modern témáknak tűnnek.

„Bizonyára vannak párhuzamok” – reagált Follett. „Talán a legfontosabb a technikai forradalom.”

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése és annak későbbi hatásai – különösen az a bizonytalanság, amelyet az emberek jövőjével kapcsolatban hoz a munkaerőpiacon – olyan történelmi téma, amelyet Follett már többször érintett könyveiben.

„Tulajdonképpen ugyanaz történt a 18. században, ami napjainkban. Volt egy szörnyű európai háború, ami 23 évig tartott. Ez megélhetési válságot hozott magával, a kenyér ára megduplázódott. Új technológiai vívmányok, véres összecsapások háború és infláció – pontosan ez van ma is” – tette hozzá az író.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Ken Follett (@kenfollettauthor) által megosztott bejegyzés

Follett regényeiben többek közt a sötét középkor, a napóleoni háborúk, az ipari forradalom kezdete és az 1960-as évek Londonja is megelevenedik. A vele interjút készítő újságíró pedig arra is rámutatott, hogy a történeteiben „van egyfajta egyetemesség, akár a középkorban, akár a második világháborúban játszódjanak. Az emberek aggodalmai alapvetően ugyanazok – a karakterek aggodalmai mindannyiunk aggodalmai”.

A szerző egyetértett, de hozzátette: „Mindenki aggódik a megélhetésért, a családja élelmezéséért, a gyermekeik neveléséért. Az emberek tartanak az erőszaktól, a bűnözéstől, félnek a háborútól. És bár ezek a minták ismerősnek tűnhetnek, abban azért nem vagyok biztos, hogy a történelem ismétli-e önmagát. De azok a dolgok, amelyek érdekesnek és drámainak tűnnek, és a történelem egy másik korszakáról mesélnek, valójában pont ugyanazok, amelyek most is a fejünkben járnak, hiszen most is ezeket éljük át. Tulajdonképpen automatikus, hogy egy történelmi regény bizonyos szempontból a jelent is tükrözi.” 

Szellemileg friss, és nem siet sehova

A 74 éves író ma is aktív, folyamatosan ontja magából a történeteket, és mint mondja, egyáltalán nem tart az írói válságtól. Bár a szerkesztés, a tisztázás folyamata során gyakran merülnek fel benne kétségek, így ez a szakasz nemritkán akár egy évre is nyúlhat, mire egy újabb mű elkészül. Kay felhívja rá a figyelmet, hogy Follett a legnyugodtabb író, akivel valaha találkozott, aki nevetve csak ennyit mondott: „A karrierem elején volt egy ügynököm, aki az mondta nekem: »Az egyetlen problémád íróként, hogy nem vagy megkínzott lélek!«”

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Beatriz Velasco / Contributor

Krajnyik Cintia