„Az elmúlás helyet kap az élet folytonosságában” – WMN-klippremier
Palágyi Ildikó Körbeér című dala megrázóan szép dal a gyászról
Nagyon szerettétek klippremier-rovatunk első videóját (a Kiscsillag Tulajdonképpen című kisfilmjét), úgyhogy már szállítjuk is a következő izgalmas audiovizuális élményt. Palágyi Ildikó jazzénekesnővel nemrég Filákovity Radojka készített megrázó erejű interjút két átsuhanó babájáról és a perinatális gyászról – most Ildikó új klipjét hoztuk el nektek. A Körbeér című dal – sajnálom, nem tudok nem lelkendezni – egyszerűen csodálatos. Csipkefinom, mégis szédítő mélységeket jár meg, én pedig a cikk írása közben azon kaptam magam, hogy újra meg újra meg újra elindítom. Csepelyi Adrienn cikke.
–
Palágyi Ildikó Körbeér című EP-je a dalszerző-énekesnő eddigi legszemélyesebb szerzeményeit tartalmazza, amelyek bensőséges élményeit – jelesül: a veszteségeit – dolgozzák fel.
„Megírásuk számomra gyógyító út volt, ahol hangot adhattam gyászomnak, fájdalmamnak, dühömnek, hogy aztán a mélységeket megjárva egy másik minőségben nézhessek rá az életemre és az engem körülvevő világra” – magyarázza az énekesnő.
Az élet és a halál örökös körforgása adja a címadó dal alapját, amelyben, úgy hiszem, mindenki megérzi magát, aki szenvedett már el súlyos veszteséget, gyászolt már valakit vagy valamit, aki vagy ami számára fontos volt. „Meghallani magunkat egy dalban azt is jelenti, hogy nem vagyunk egyedül az érzéseinkkel. Ezért is hiszek a történetekben és a történetmesélés erejében” – emeli ki Palágyi Ildikó, akit a hazai dzsesszkedvelők jól ismernek, a szélesebb közönség számára pedig A Dal című tévéműsorból lehet ismerős.
A Körbeér című dalhoz tartozó klip egy izgalmas projekt része: az énekesnő az EP dalaihoz készített élő videókat abban a térben ahol az adott dal született. A többi videó szólóban készült, Ildikó looperrel vagy zongorával szerepel bennük, a Körbeérhez pedig zenésztársaival, Bartók Vincével (basszusgitár, a klipben syth bass), Gyémánt Bálinttal (gitár) és Szabó Dániel Ferenccel (dob) csatlakozott. A helyszín: Ildikó terasza. A képet Polgár Csaba operatőr rögzítette.
Az énekesnő így mesél a dal különös keletkezéséről: „Ez a dal számomra a kislemez meglepetése, ugyanis egyáltalán nem volt tervben. Éppen egy másik dal szövegét véglegesítettem a stúdiózás előtt négy nappal, amikor
a semmiből megszólalt bennem egy új szerzemény néhány sora, majd erre rácsatlakozva rövid időn belül kigurult mind a négy versszak.
Olyan volt, mintha egy ismerős dalt dúdolnék, tulajdonképpen csak le kellett jegyeznem. Kegyelmi állapot volt ez, hiszen nem ritka, hogy egy-egy dalt hónapokon keresztül építgetek.”
Ildikó érzése szerint ebben a dalban összegződik minden, amit az elmúlt években megélt és tanult, így aztán a stúdióban az első visszajátszásnál biztos volt benne: minden előzetes tervvel ellentétben ez lesz az EP címadó dala. „Számomra ez a dal az élet körforgásáról szól, ahogyan az elmúlás helyet kap az élet folytonosságában, és arról, amikor az a mély ürességérzés, amit egy veszteség hoz magával szépen lassan átformálódik, és egészen más színek, érzések nőnek ki belőle – az életöröm és az élet szeretete. Mert megmerítkezni a gyászban nem csak azt mutatja meg, mit jelent az elmúlás, de azt is, mit jelent az élet.”
Képek forrása: Palágyi Ildikó
