Önvédelem vagy gyilkosság, ha megölöm azt, aki megerőszakolt?
Az Alabama állam kontra Brittany Smith-ügyet mutatja be a Netflix új dokumentumfilmje
Közel öt évvel ezelőtt Brittany Smith lelőtte azt a férfit, aki megtámadta és megerőszakolta őt. A Netflix dokumentumfilmje, a Jogos önvédelem (The State of Alabama vs. Brittany Smith) azonban nemcsak Brittany ügyét mutatja be, de rávilágít az igazságszolgáltatás rendszerének problémáira is, miközben választ keres a kérdésre: hol a határ gyilkosság és jogos önvédelem között? És miben más, ha egy férfi vagy egy nő az elkövető? Mózes Zsófi írása.
–
2018. január 16-án, a kora reggeli órákban a 32 éves Brittany Smith belépett a Stevenson városában található egyik benzinkútra. A nő nyaka vörös volt, az arca könnyes, az állát pedig vérnek tűnő foltok tarkították. A benzinkút munkatársa, Paige Painter később azt vallotta a bíróságon, hogy Brittany úgy nézett ki, mintha verekedett volna, és amikor megszólította, tollat és papírt kért. A fiatal nő egy nevet jegyzett fel: Todd Smithét, majd hozzátette: ha őt valaki holtan találná, a papíron szereplő illető lesz az elkövető.
Még aznap reggel kiérkezett a rendőrség Brittany otthonához
Mindenki legnagyobb meglepetésére azonban a 38 éves Todd Smith (akivel csak a vezetéknevük egyezik, nincs rokoni kapcsolat köztük) volt az, akit holtan találtak, testén több lőtt sebbel.
Annak ellenére, hogy a férfi órákon át erőszakolta és fojtogatta őt, mielőtt a nő önvédelemből rálőtt volna, Brittany ellen két nappal később gyilkosság ügyében emeltek vádat.
A bírósági feljegyzések szerint Todd Smithnek hosszúra nyúló, durva és agresszív múltja volt, rendszeresen megtámadta volt feleségét és más partnereit, több mint hetven alkalommal tartóztatták le különböző erőszakos bűncselekmények és családon belüli erőszak miatt. A lövöldözés előtti órákban Smith a bántalmazás közben azzal fenyegette Brittanyt, hogy megöli, ha hívja a rendőrséget.
A legtöbb önvédelmi törvénnyel ellentétben a több államban is érvényes, Alabamában pedig 2006-ban bevezetett, úgynevezett Stand Your Ground-törvény nem állítja, hogy halálos erőszakot kizárólag végső esetben lehet alkalmazni. A törvény értelmében – aminek a nevét magyarra talán úgy lehet a legjobban lefordítani, hogy „állj ki magadért” – a legtöbb embert hasonló helyzetben még csak meg sem vádolják. Brittany azonban nem volt ilyen szerencsés.
Az ő esete részben azért vett negatív irányt, mert miután Todd rátámadt, és a bátyja, Chris is a helyszínre érkezett, a két férfi között dulakodás alakult ki. Hogy megvédje magát és Christ, Brittany lőtt.
Jogos önvédelem
Elizabeth Flock újságíró és a Netflix dokumentumfilmjének vezető producere nagyjából azóta követi a fiatal anya esetét, hogy az ártatlannak vallotta magát a bíróságon. Nem sokkal a Brittanyval való találkozása után kezdte el filmezni az eseményeket, és folytatta ezt a tárgyalás ideje alatt és azon túl is. Egy alkalommal Brittanynak 25 éves börtönbüntetést ajánlottak fel, feltéve, hogy bűnösnek vallja magát, de ő
visszautasította, és ragaszkodott ahhoz, hogy jogos önvédelemből cselekedett.
A kegyetlen eljárás és az egyre növekvő reménytelenség miatt azonban végül megtört, és bűnösnek vallotta magát, az ítélet pedig végül 18 hónap börtönbüntetés és 18 hónap házi őrizet lett. A tárgyalásra való várakozás alatt már a börtönben töltött időt is beleszámolva, illetve egyéb megfontolások miatt az ítéletet követően további hét hónapot kellett rács mögött töltenie, úgy tűnik azonban, hogy még ez is óriási megpróbáltatás egy olyan rendszerben, ami végig Brittany ellen dolgozott.
Még Todd Smith unokatestvére, Jeff Smith is megértette a Brittany elleni vádak igazságtalanságát. Elizabeth Flock szerint Jeff a tárgyalóterembe érkezésekor mély haragot érzett a nő iránt, miután azonban az ápolónő vallomásából megismerte a sérüléseket, amelyeket Brittany a támadás és a nemi erőszak során elszenvedett, ő maga is elkezdett áldozatként tekinteni a nőre. Később egy levelet is írt Smithnek, amiben sajnálatát fejezte ki.
Brittany története túlmutat a nő esetén
Bár a bíróság kimondta, hogy Brittany önvédelmi okokból cselekedett, a hasonló esetek statisztikája (és korábbi gyógyszerfüggősége) előrevetítette, hogy őt, mivel nő, sokkal szigorúbban fogják megítélni, szemben azokkal a férfiakkal, akik szintén a Stand Your Ground-törvénnyel védekeznek.
Ez a két tény együttesen pedig sokkal inkább üldöztetéshez, semmint bűnüldözéshez vezet.
A tárgyalások során, illetve a börtönbe kerülése után a hatóságok továbbra is oly módon bántak Brittanyval, hogy a nő újabb és újabb traumákat élt át. Végül PTSD-t diagnosztizáltak nála, az állapot kialakulásában pedig jelentős szerepe volt az igazságszolgáltatás rendszerének is.
A dokumentumfilmből megismerhetjük Brittany Smitht, aki ugyanolyan ember, mint bármelyikünk. Egy nő, akit megtámadtak és megerőszakoltak a saját otthonában, és akinek a törvény szerint joga lenne megvédeni magát. Brittany esete azonban újabb példája annak az embertelen bánásmódnak, ami azokra a nőkre vár, akik beszélni kezdenek az őket ért erőszakról. És teszik mindezt egy olyan rendszerben, ami pokoli elszántsággal igyekszik őket bíróság elé állítani – akár képletesen, akár szó szerint.
Képek: Netflix