Barátságos medve mély, barna hanggal – Magyar hangja: Gruber Hugó

–

Gruber Bubó, esetleg Gruber Gugó?

Amikor a szerkesztőségi értekezleten felvetődött, hogy írhatnánk az épp ma nyolcvannégy évvel született – főként szinkronszerepeiből ismert – Gruber Hugóról egy cikket, többen is elmesélték, hogy gyerekként nem értették a nevét, és Gugónak vagy Bubónak hitték.

Tényleg olyan a neve, mint valami mesebeli hősnek, és az élete is elég mesésen alakult, hiszen azt csinálhatta, amire már kamaszkora óta vágyott.

A polgári család a Városliget közelében lakott, így a kis Hugó is ott bóklászott minden szabadidejében. Akkoriban még voltak vurtslik és bábelőadások a ligetben, valószínűleg ekkor fogalmazódott meg benne először, hogy ő is valami ilyesmivel szeretne majd foglalkozni felnőttként.

A piaristákhoz járt gimnáziumba, és már tizenhat évesen csatlakozott egy bábtársulathoz amatőrként.

Érettségi után pedig, hogy legyen valami „normális” polgári foglalkozása is, az építészmérnöki karra jelentkezett, mert nagyon ügyesen rajzolt, és érdekelte az építészet. Édesapja azonban horthysta katonatiszt volt az előző érában, ezért hiába ért el a fia kiváló eredményt, mindháromszor elutasították. 

Műszaki rajzoló és amatőr bábos

Gruber Hugó egyik legfontosabb mentora a legendás Vízvári László volt, aki amellett, hogy a piaristáknál biológiát és földrajzot oktatott, a marionettbábok bűvöletében élt, és megalapította, sőt, haláláig vezette az Auróra, később Astra Bábegyüttest.

Ő segített Gruber Hugónak abban is, hogy műszaki rajzolóként dolgozhasson a Központi Fizikai Kutatóintézetben. A harmadik sikertelen felvételi után belátta Gruber, hogy más utat kell keresnie, és Magyarországon soha nem lesz belőle építészmérnök. Ekkor már egyre jelentősebb szerepeket kapott az Aurora/Astrában.

A profizmus útján

A fából faragott királyfi című előadásukat átvette az Andrássy úti Állami Bábszínház (ma Budapest Bábszínház), amivel bejárták a világot, és mindenhol hatalmas sikert arattak vele.

1961. augusztus elsején szerződött az Állami Bábszínházhoz, ahova Szilágyi Dezső igazgató hívta. A bábszínészképző stúdiót is ott végezte el, később pedig maga is nagy elhivatottsággal tanított ugyanott.

Bár manapság már szinte mindenütt egyenrangú művészetként kezelik a színház világában a báb műfaját, akkoriban még elég lenézően viszonyultak hozzá a hazai közegben. Külföldön bezzeg a különböző vendégjátékok során világszínvonalú szakemberek adóztak nagy elismeréssel a magyar bábosok munkája előtt.

A Fából faragott királyfi mellett a Petruska, a Csodálatos mandarin, vagy a hihetetlen szériát megélt Misi Mókus vándorúton című előadásban a cirkuszigazgató a című mesében brillírozott bábszínészként, és ő játszotta Akelát is A dzsungel könyvében.

Gruber Hugó ezeken kívül még sok-sok előadásban játszott jelentős szerepet bábszínészként, az Állami Bábszínház vezetőszínésze lett, és haláláig hű tagja maradt. 

A hangok világa

„A hetvenes évek elején elhívtak a Pannónia Filmstúdióba három mondat szinkronizálására. Akkor megtetszett, amit csináltam, és folyamatosan hívni kezdtek. Egyre-másra szinkronfőszerepeket kaptam. A bábszínházi tevékenységem összefért a szinkronizálással. A bábszínházban sok-sok állatszerep adódott, mindig ki kellett találni valamilyen egyéni, az állathoz illő hangot. A szinkronban szintén azonosulni kellett a vásznon látható színésszel” – nyilatkozta élete utolsó interjújában Gruber Hugó. 

Gyakorlatilag egy párhuzamos karriert épített a hangjával Gruber Hugó, aki amellett, hogy nagy alázattal mozgatta a bábokat és sok türelemmel tanította a fiatalokat, érzékenyen szólaltatta meg a leghíresebb színészóriásokat is. A legtöbbször Gene Hackmant.

„Egy másik kedvenc szinkronszerepem a »Zugügyvéd zavarban« című filmben volt. Egy híres olasz színészt, Nino Manfredit szinkronizáltam. Az is jó munka volt, nagyon szerettem.
Egyszer itt járt Budapesten, és mert érdekes módon többször is szinkronizáltam, a televízióban összehoztak vele egy találkozót. Arról fénykép is készült” – mondta egy másik, 2007-ben készült interjúban.

Gyerekkorom egyik legszebb hangja

Az ő hangján elevenedik meg bennem a gyerekként látott, végtelen hosszúságú Az Onedin-család, amelyben Robert Onedin szerepét játszotta James Onedin bátyjaként.

És A Futrinka utcában is ő volt Nyúl apó feledhetetlen hangja.

A Csillagok háborúja több epizódjában is eltérő karaktereket formált meg. Ő volt a magyar hangja Ackbar admirálisnak A Jedi visszatérben, és Palpatine/Darth Sidious karakterét is ő keltette életre a hangjával.

Mr. Ollivander hangjaként is ismerős lehet a fiatalabb generáció számára a Harry Potter-filmekből.

Disney-produkciókban is sűrűn szerepelt, például Kvarg Lipótot is ő szólaltatta meg a Csipet csapat című sorozatban, ami különösen közel állt a szívéhez.

„A jó színészt a leghálásabb feladat szinkronizálni, mert gyakran van olyan, hogy bizony nem olyan jó a színész, és mi csinálunk jobbat belőle”

– nyilatkozta a 2007-es interjúban.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 70. Az Internetes Szinkron Adatbázisban a szinkronjainak száma pedig, 1505!

EZ a rövid szinkronja akár a mához is szólhat.

Barátságos medve mély, barna hanggal

Pályatársai és tanítványai is nagyon szerették a mindig alázatos, kedves, sokoldalú színészt, aki a magánéletében is éppen olyan hűséges volt, mint a szakmájában. 1964-ben vette feleségül Bölcskei Katalint, és haláláig mellette maradt. Szuperlatívuszokban beszéltek róla a munkatársai – fiatalabbak és idősebbek egyaránt.

Mindig csak adni akart mindenkinek. Jó szót, kedvességet, tudást. Talán ez sugárzott át azon a mély, barna hangján, és ezért melengeti meg ma is a szívünket, ha meghalljuk valahol.

Hetvennégy éves volt, amikor 2012. július 3-án, egy meleg nyári nap estéjén korán ágyba tért, fáradtnak érezte magát. Aztán másnap már nem ébredt föl.

De a hangja örökké velünk marad, ez nem kérdés.

Both Gabi 

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipédia/ Földi Tamás felvétele