–

Sosem műveltem profi szinten, de a tánc ilyen vagy olyan formában gyerekkorom óta az életem része. Míg azonban kisdiákként évekig néptáncoltam, addig felnőttként már „csak” gyönyörködöm benne. Nézőként minden válfaja elvarázsol, a legnagyobb hatást azonban mégis a kortárs tánc gyakorolta rám. Sosem felejtem el az első ilyen előadást, amit annak idején – nagyjából tíz éve – a Trafóban láttam: a Frenák Pál Társulat (a Frenák Pállal készült interjúmat ITT olvashatjátok) Fiúk című darabja maga a dekadencia és szabadság, olyan bátor szembesítés a nemi szerepeinkkel, azok viszonyrendszerével, illetve a szexualitással és az ösztöneinkkel, amilyet kevésszer látni színpadon. Ott, akkor fertőződtem meg igazán, és azóta is előszeretettel járok táncelőadásokra – és nem csak kortársra. A következő időszak pedig jobbnál jobb programokat tartogat ilyen téren: fennállásának húszéves évfordulóján ugyanis a Nemzeti Táncszínház a hazai táncélet legjobbjait vonultatja fel, izgalmas kísérőprogramokkal. Íme, a saját kedvenceim!

Rögtön az elején jó, ha tudjátok: beavatottnak lenni kiváltság

Ritkán írok róla, de a WMN előtt Magyarország egyik legismertebb kulturális intézményében, a Müpában dolgoztam néhány évig, ami meghatározó élmény volt. Testközelből tapasztalhattam meg ugyanis azt a csodát – no, meg vért és verejtéket –, ahogy egy-egy színpadi produkció megszületik.

Annak ellenére, hogy a közönség számára az igazi varázslat a színpadon történik, a kulisszák mögötti világ – ami tele van izgalommal, adrenalinnal, várakozással, és olykor a legváratlanabb dolgokkal is – mégsem hasonlítható semmihez!

Imádtam a backstage-ben kószálni, ahol sosem tudhatod, ki jön épp szembe veled, és ahol olyan energiák uralkodnak, mint sehol máshol. Én mondom: aki egyszer bepillant a kulisszák mögé, onnantól kezdve teljesen másképp tekint egy-egy produkcióra, és azokra is, akik a színpadon állnak. Beavatottnak lenni kiváltság! De szerencsére ebben a kiváltságban most ti is részesülhettek, hiszen jubileuma alkalmából a Nemzeti Táncszínház minden hónapban – A tánc nyelvén beszélünk című dokumentu­mfilm ingyenes vetítése előtt – bepillantást kínál a színfalak mögé. Kísérőnek pedig – habként azon a bizonyos tortán – a legnevesebb hazai táncművészeket, koreográfusokat delegálja. Az első, januári 13-i alkalmon rögtön nem mást, mint a csodálatos Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjét, a Kossuth-díjas magyar táncművészt és koreográfust, Juronics Tamást.

Jelenet A tánc nyelvén beszélünk című dokumentu­mfilmből

Össztánc

De annak sem kell izgulnia, aki a kulisszák mögötti világ feltérképezése helyett maradna a nézőtéren. A jeles alkalom kapcsán ugyanis egészen áprilisig hazánk legismertebb társulatai, művészei minden hónapban egy-egy nagyszabású gálaműsort visznek a Nemzeti Táncszínház színpadára. December 22-én igazi műfaji sokszínűségre lehet számítani: a Bozsik Yvette Társulat Bál, avagy a táncos mulatság című előadásában

különböző emberi sorsokkal és kapcsolatokkal találkozhatunk; a változatos stílusú táncok: keringők, tangók a beteljesületlen álmokat keltik életre, a bálterem táncosai pedig saját sorsukat mutatják be, ahogy eltáncolják a magányukat és életük megismételhetetlen mozzanatait.

A GG Tánc Eger a szerelem különböző interpretációival ismertet meg minket a tánc nyelvén; ezt az univerzális, mindenkinek ismerős érzést annyiféleképpen éljük meg, ahányan csak vagyunk: van, kinek héjanász, másnak kék tó, napsütés. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes pedig igazi retrospektív utazásra hív, Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa azokból a hihetetlenül látványos koreográfiáiból merít ugyanis, amelyek korábban a Nemzeti Táncszínházban debütáltak.

Bozsik Yvette Társulat – Fotó: Horváth Judit

Mindenünk a tánc

Micsoda este lesz ez január 28-án! Méghozzá a másik nagy kedvencemmel, a zseniális Feledi János táncművész, koreográfus, rendező nevéhez fűződő Feledi Projecttel, amelynek tagjai a Bartók inspirálta Hat tánc című előadásból hoznak részletet – ebben egy közösség egymáshoz való viszonyulását követhetjük nyomon különböző életérzések kapcsán. A Gangaray Dance Company előadásrészlete az Agorából a régmúlt értékrendszer találkozását mutatja meg a jelennel – tiszta tánccal, dimenziók komponálásával, ritmizált eleganciával. A Duda Éva Társulattal néhányan a SzuperWMN-gálán is találkozhattatok, a Nemzeti Táncszínházba pedig szintén a Ramazuriból hoznak majd részletet, élőzenével kísérve – ez az elkápráztató, derűt sugárzó koreográfia mindenkit levesz a lábáról. Aki pedig a szenvedélyt keresi a színpadon, az se csüggedjen: hazánk legismertebb flamencóművész-párosa, anya és lánya, azaz Lippai Andrea és Pirók Zsófia FlamenCorazónArte Táncszínház nevű formációjuk legújabb, még nem bemutatott darabjából, az Illúzióból hoz részleteket. Kár lenne kihagyni – én szóltam!

Részlet a Duda Éva Társulat Ramazuri című előadásából – Fotó: Gordon Eszter

Remélem, nektek is meghoztam a kedveteket! Én már nagyon várom!

Filákovity Radojka

Kiemelt kép: Gordon Eszter/Nemzeti Táncszínház