A kutatásban résztvevő 11–16 éves európai gyerekek (közöttük a magyarok is) a legtöbb időt (napi rendszerességgel) a közösségi oldalakon töltik, a profiljukkal bíbelődnek. A második helyen a videónézés szerepel, majd ezt követi a csetelés, és az ingyenes üzenetküldő alkalmazások használata. A dobogóról lecsúszott, de még így is megelőzi az internetes játékokat (és némi reményre adhat okot), hogy a gyerekek az online tevékenységekkel töltött idejük mintegy harmadában az iskolai dolgaikhoz használják a netet.

Nem mindig csak a baj van vele

Noha sokszor kizárólag a negatívumokra hívjuk fel a figyelmet (mi is azzal kezdtük, hiszen azt akartuk, hogy elolvassátok a cikket), azt sem szabad elfelejteni, hogy

ma már az internethasználat nemcsak teljesen természetes, de szükséges része is a gyerekkornak. Elképzelhetetlen, hogy gyerekeink ne legyenek járatosak az internet, tömegkommunikáció, számítástechnika, mobiltechnológia világában.

És nemcsak azért, mert az úgynevezett „okoseszközök” a konyhától az edzőteremig mindenhol velünk vannak, hanem azért is, mert a sikeres élet egyik igen fontos része a digitális tudás. Akár tetszik ez nekünk, felnőtteknek – akik sokszor digitális bevándorlóként tengődünk a gyerekeink mellett, akik viszont a digitális világ benszülöttei –, akár nem.

Minél többet használja a gyerek az internetet, annál több és jobb készséget szerez ebben, és annál jobban ki tudja használni a lehetőségeit. Ez azonban nem minden gyerek számára adott. Azok a gyerekek látják, tapasztalják az internethasználat pozitív oldalát (és szereznek „versenyelőnyt” a többiekhez képest), akiknek a szülei ebben támogatóak, ahol az internet otthon is elérhető, ahol van számítógép vagy okostelefon. És nem utolsósorban, ahol a szülő megpróbál gondoskodni a gyerek biztonságáról az interneten is.

Több idő – nagyobb veszély

Sajnos ugyanis a pozitív hatások (melyek a megnövekedett internethasználatból fakadnak) növelik a negatív hatások kockázatát is.

Az elmúlt öt évben a 11–16 éves európai gyerekek körében 13 százalékáról 20-ra nőtt annak esélye, hogy az interneten zaklató, gyűlöletkeltő üzenetet kapnak. Mostanra minden tizedik! gyerek veszélyeztetett azzal, hogy anorexiát pártoló oldalba fut, vagy olyanba, ami más, önsértő, veszélyeztető magatartásokat propagál (falcolás, szökés, kábítószer-használat...). Az internetes zaklatás aránya a kutatásban vizsgált korcsoportban hét százalékról 12-re nőtt.

Mindez azért is elgondolkodtató, mert ahogy egy 15 éves portugál lány fogalmazott a kutatás során:

Ha egyszer már elolvastad, akkor ki tudod ugyan törölni a számítógépedből, de a fejedből már nem.

A gyerekek közötti online zaklatás mellett a kéretlen üzenetek is komoly veszélyforrást jelentenek. Maguk a megkérdezett tizenévesek is úgy értékelték, hogy a kéretlen szexuális tartalmak, valamint a gyerekek, állatok elleni erőszak látványa az, ami legjobban kikészíti őket. Ettől félnek a legtöbben.

A kisebb gyerekek a látott dolog tartalma miatt aggódnak, míg a nagyobbak inkább egy-egy bántó viselkedési formától félnek (csúfolás, kirekesztés, pletykálkodás), vagy attól hogy olyanok lépnek velük kapcsolatba, akik bántani akarják őket.

„Mitől félsz a leginkább az interneten?"

A fönti kérdésre a gyerekek például ilyen válaszokat adtak:

Egy barátom mutatott egyszer egy videót egy kivégzésről. Nem volt vicces. Megijedtem. (15 éves svéd fiú).

Amikor idegenek üzenetet küldenek nekem a neten, meg olyan szexoldalak amik anélkül nyílnak fel, hogy rájuk kattintottam volna. (tízéves osztrák fiú)

Teljesen lesokkolt, amikor egy éhező afrikai gyereket láttam, aki haldoklott, és egy keselyű várta, hogy megehesse. (13 éves török lány)

Hogyan tudsz neki segíteni?

A többségük nyitott a vitára, beszélgetésre az ilyen témákban, de inkább a kortársaikkal és nem a felnőttekkel, mert utóbbiak (tapasztalataik szerint) inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy azt kritizálják, miért kerültek egyáltalán ilyen helyzetbe. A gyerekek másik félelme, hogy a szülő ezek után elkezdi majd letiltani vagy korlátozni az internethasználatot és/vagy elkezd belemászni a privát fiókjaiba, oldalaiba. Úgyhogy inkább elrejtik a szüleik elől, ha valaki bántotta őket, vagy bajba kerültek egy online felületen.

A gyerekeknek tanácsokra, támogatásra, segítségre van szükségük akkor is, ha az online térben bántják őket. Ezt pedig egy szülő csak akkor tudja biztosítani, ha rendszeresen beszél a gyerekével a tapasztalatairól.

Van néhány alapszabály, amelyeket szülőként érdemes betartanod, ha szeretnéd biztonságban tudni a gyereket az interneten:

  • Ülj mellé, böngéssz vele együtt (főleg kisgyerekekkel)!
  • Dolgozzatok ki közösen biztonsági stratégiát ahhoz, hogy az internethasználat kockázatait minimalizáljátok. Használjanak szűrőprogramot, hozzatok létre együtt szabályokat, korlátokat az internethasználatra.
  • Ami még ennél is fontosabb: bizonyosodjatok meg arról, hogy a gyerek érti, és tudja használni az internetet! Hogy kellő tudása van a veszélyekről és arról, hogyan kérhet segítséget. Alapvetően ne a félelmet „ültesd belé”, hanem az óvatosságot és a körültekintést.
  • Ha csak tiltod, azzal nem mész semmire, és a gyerek is védtelen marad.

Dr. Gyurkó Szilvia

Fotó: flickr.com/Lucelia Ribéiro