WMN: Milyen emlékeket őrzöl az első főnöködről?

Herendi Gábor: A Fogpótlástani Klinikán dolgoztam. A klinikát vezető professzor egy nagyon mogorva, rigorózus ember volt, alapjában véve mindenki félt tőle. Minden orvos szerződéses viszonyban volt, évente újították meg a szerződésünket. Ez elég erős fegyelmezőerő volt a kezében.

WMN: Hogy látod – vagy hogy tapasztalod –, milyen hátránya lehet annak, ha valaki hatalmi pozícióban van?

H. G.: Nagyon függ a személyiségi jegyektől, hogy ki hogyan él- vagy él vissza a hatalmával. Sok esetben fontos az erős kéz politikája, ami szerintem nem egyenlő azzal, hogy a vezető visszaéljen a hatalmával.

WMN: Szerinted mi határozza meg, hogy odahaza hogyan alakulnak a szerepek, a hatalom elosztása? Számodra mi a komfortos elosztás?

H. G.: Ha a családra gondolsz, én a demokrácia híve vagyok a családban is. Szeretem tudni mindenkinek a véleményét, és próbálom a legideálisabbat kihozni a helyzetekből. És akkor érzem magam jól, ha mindenki jól érzi magát a környezetemben. Én biztos nem lennék jó vezető.

portré Herendi Gáborról
Herendi Gábor, fotó: Sághy Tímea

WMN: Szerinted mi a legfontosabb három tulajdonsága egy jó vezetőnek?

H. G.: Szakértelem, amitől tekintélye lesz. Empátia, bele kell tudni helyezkedni a beosztott helyzetébe. Emberismeret és a munka elosztásának képessége.

WMN: Mondj egy valós mai vagy történelmi, akár fiktív személyt, akit jó vezetőnek tartasz!

H. G.: Sajnos ma már történelem, de szerintem Demján Sándor jó vezető volt.

Palágyi Eszter séf válaszait ugyanezekre a kérdésekre, ITT olvashatjátok, ITT pedig Szentesi Éva írását a főnökeiről. Hétfőn találkozunk a BMC-ben, a következő Hello, WMN! esten.

Kiemelt kép forrása: Herendi Gábor