Kezdjük ott, hogy mi számít egyáltalán nagy korkülönbségnek! Erre is választ adnak a témában készült pszichológiai kutatások, amelyeket Milanovich Domi foglalt össze. Kérjük, a cikk elolvasása után kommenteljetek.
„Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan.”
A világhírű szociálpszichológus szerint a társadalmi egyenlőséghez nem elég felelősségre vonni azokat, akik visszaéltek a hatalommal, vagy eltörölni elnyomó törvényeket – a gondolkodásunkat kell átformálni, és azt a módot, ahogyan kapcsolódunk egymáshoz.
„Az apustesttel rendelkező már elért valamit, az apustesttel rendelkező már abban a stációban van, amikor nem a testével, méreteivel kell bizonyítania. Az apustest annak a jele, hogy egy férfi már azt is megengedheti magának, hogy kilépjen a harci körből.” Egyetértesz?
Népszerű hangulat- és közérzetjavító gyakorlat ma a dolgok „átkeretezése”, sokszor buzdítanak rá szakértők és kevésbé szakértők… Valószínűleg a depresszió fogalmára is ráférne egy alapos átgondolás! Mert lehet, hogy egészen más van mögötte, mint hisszük:
„A gyerekek a társadalom tagjai, itt élnek körülöttünk, hatnak rájuk a felnőttek ügyei, de az életet mintakövetéssel tanulják. A szülők, a családjuk, azok az emberek, akik a gyerek számára mintát és példát jelentenek, – a legerősebb hatás, ami befolyásolja őket.” Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása arról, ki hogyan hat a gyerekekre, és mit jelent a veszélyeztetés.
„Mindenki addig terjed, amíg tud” – Fodor Ákos
Londont nem lepte el a lótrágya, a nők járhatnak egyetemre, a Földnek pedig van jövője. Igaz, dr. Gyurkó Szilvi szerint a hatalom sosem adta könnyen a valódi változást. Még a bolygó érdekében sem.
Milyen a jó vezető? Becsületes vagy ravasz? Szeretereméltó vagy félelmet keltő? Könyörületes vagy kegyetlen?