Mi volt a legmeghatározóbb élményed az étellel kapcsolatban?

Hatéves lehettem. A családom gombavacsorát tartott. Én nem akartam enni, mert féltem, hogy mérgező. Papám rám nézett, és csak annyi mondott: Fecike! Ha mindannyian meghalunk, te itt maradsz egyedül, és nem lesz, aki felneveljen. Meggyőzött. Azóta gomba-fun vagyok.

Ha egy érzéssel kellene jellemezned a kedvenc ételed, mi lenne az?

Biztonság. (Anyukám töltött káposztája).

Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy a nagy többség sosem kóstol meg új ételeket?

Mert ösztönszerűen táplálkoznak, funkcionálisan, létfenntartás céljából. Én sem fogok soha síelni, mert nem érdekel. Pedig mindenki azt mondja, hogy k.rva jó. Szóval én tökre megértem.

Mikor kezdődött a kapcsolatod a gasztronómiával? És hogy határoznád meg most ezt a viszonyt?

Az anyatejjel szívtam magamba. Tíz éve csak ez határozza meg az életemet.

Mi lenne az utolsó vacsorád?

Rántott csirke krumplipürével és kovászos uborkával.

Ha kíváncsi vagy a többi meghívott vendég válaszaira, is, akkor kattints a nevükre: Dragomán GyörgyHlatky-Schlichter Hubert,

Mautner Zsófi

Kiemelt kép forrása: Szatmári Főzelékes Feri