Egyre többet vagyunk egyedül, és ez a társas készségeinkre, az épített környezetünkre, a szokásainkra, a valóságészlelésünkre is kihat. Na meg a politikára, ami egyre groteszkebbé válik.

Az óvodában, iskolában sok problémája volt, nem volt jó tanuló annak ellenére, hogy Mensa HungarIQa-tag. Harmincéves volt, amikor megkapta a diagnózisát: autista, aspergeres, ADHD-val kiegészítve. Fekete Gy. Viktor korábban grafikusként dolgozott, az Autista Vagyok YouTube-csatorna társalapítójaként ma már másoknak segít.

Lily Phillips OnlyFans-modellként dolgozik, magát elsősorban prostituáltnak tartja, de örül, ha üzletasszonyként hivatkoznak rá. Az is, hiszen évi kb. 2 millió dollárt keres, kilenc alkalmazottat foglalkoztat, emellett a szüleit és a családját is támogatja. Nemrégiben vállalta, hogy egy kihívás részeként huszonnégy óra alatt száz férfival létesít kapcsolatot – az erről készült videókat saját platformján értékesítette – februárban pedig ezer férfire emeli a tétet, szintén egyetlen nap alatt.

Etikátlan az utódnemzés, mert a születendő gyerek nem adhat beleegyezést a megszületéséhez, és mivel az élet tele van borzalmakkal, igazságtalan azt valakire rákényszeríteni – vélik az antinatalista mozgalom tagjai, akik szerint az érzelmi kötelékeinken kívül nincs valódi indok az emberi faj fenntartására.

Karikó Katalinnak nemcsak a tudományos eredményei kivételesek, hanem a története is igazán népmesébe illő: egy kisújszállási vályogházból indult, és meg sem állt a Nobel-díjig. A biokémikus ma ünnepli születésnapját, mi pedig ez alkalomból elevenítjük fel életének legikonikusabb jeleneteit.

Nem is olyan régen még természetesnek számított, ha egy 12 éves lány nem volt tetőtől talpig csupasz, a szőrtelenítés a középiskoláig nem merült fel témaként. Ma más a helyzet: ebben a korban már nagyon sokan gyantáztatnak, sőt sok lány már 11-12 évesen körmöshöz jár, gyakran éppen az anyjuk kíséretében. Azt, hogy a kamaszkor évekkel – a lányoknál 3-4 évvel – korábbra tolódott, megfejeli a közösségi médiából rájuk zúduló elváráshalmaz, a szülők pedig kínkeservesen egyensúlyoznak az elveik és a korszellem között.

Bizonytalanságintolerancia. Így nevezte el két kanadai pszichológus azt az érzést, amit mindenki jól ismer, aki valaha aggódott egy teszt, egy nagy beszélgetés, egy orvosi vizsgálat eredményétől. A bizonytalanság sokak szerint rosszabb, mint egy kedvezőtlen hír – az állandó készenlét pedig kéz a kézben jár a szorongással.

A gyerekvállalás elmaradása sok érintett életének legnagyobb vesztesége, mégis láthatatlan. Mikor válik lelki értelemben is véglegessé, hogy nem lesz gyerekünk? El lehet-e egyáltalán gyászolni teljesen, vagy időről időre felfakadhat a seb? Sajnos még mindig keveset beszélünk azokról az egzisztenciális kérdésekről, amelyek az akaratlan és végleges gyermektelenséget kísérik.