A női ábrándképek között ott szerepel ősi sztereotípiaként a keleti herceg, aki egzotikus, dúsgazdag, és tenyerén hordozza szíve választottját. Erre a sztereotípiára könyvek és filmek sokaságát húzták rá, pedig a valóság közel sem mindig ilyen mesés (ahogy más kultúrákban sem). Mert például egyiptomi királynénak lenni még a XX. század elején is alárendeltséget, kiszolgáltatottságot, és rengeteg megaláztatást jelentett.

Az őszi, téli, tavaszi szünet arra elég, hogy valamelyest kifésüljük a menet közben összekócolódott idegszálakat. De csak nyáron tudjuk igazán felmérni, mennyi mindent vittünk véghez az előző év augusztusa óta.

Egyre többen álmodozunk arról, hogy egyszer felállunk majd az íróasztal mellől, és valamilyen természetközelibb, stresszmentesebb foglalatosságot találunk, elkezdünk például kertészkedni. Dóra Melinda Tünde gazdasági újságíróból lett biokertész, az elsőre idillinek tűnő váltás mégis számos kérdést hívott életre: elég kihívás-e egy modern városi nőnek a kétkezi munka?

Sok kisbabával előfordul, hogy az esti órákban minden különösebb ok nélkül nyűgössé, síróssá válik, és persze a friss szülők hajlamosak lehetnek komolyabb bajt látni mögé, mint ami valójában van. Ugyanis gyakran az úgynevezett „boszorkányóra” az ok, aminek semmi köze a varázslathoz.

A dokumentumfilm-sorozat készítői egy percig sem tagadják: témáikhoz sokszor épp saját élményeik vezetik el őket, a forgatások során ők is folyamatosan tanulnak, és gyógyítják be sebeiket. Cseke Eszter és S. Takács András szülésélményről, balinéz mindennapokról és környezetvédelemről mesélt Takács Dalmának.

„Neki fülig ért a szája, alig várta, hogy belevághasson élete nagy kalandjába, nekem meg elkezdődött három hónapnyi érzelmi hullámvasút…” Dr. Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember ezúttal aggódó és büszke anyukaként kíséri 21 éves lányát, Lilit, Dél-Amerikába. Itthonról.

Palágyi Eszter Michelin-csillagos séf elhagyja Magyarországot, miután kiújult daganatos betegsége. Költözése előtt egy nappal beszélgettünk vele, a jelenkori magyar nyilvánosságban szokatlanul nyíltan és keményen fogalmazott a magyar gasztronómia kontraszelektált működéséről, a hatalomközeli erők térnyeréséről, a hazai egészségügy helyzetéről, a mérgező közállapotokról.

Sokan meglepődnek, amikor kiderül számukra, hogy egyes embereknek nincs belső hangjuk. A többiek meg akkor ámulnak el, amikor megtudják, hogy másoknak viszont van. Ők ugyanis gyakran azt hiszik, a detektívfilmek nyomozóinak zaklatott narrációja vagy Bridget Jones szórakoztató belső szövegelése csupán afféle művészi eszközök.