Ez a „kövér" anyukának szóló levél öt legfontosabb tanulsága – a pszichológus szerint
Egy nap alatt több, mint tizenkétezer megosztásnál, és százezer olvasásnál jár a levél (itt tudod elolvasni), amit „kövér”, önmagával örökké és fájdalmasan elégedetlen édesanyjának írt egy felnőtt nő. Az írás egyszerre mellbevágó, felkavaró és gyönyörű. Sok mindenről szól, az a gyanúm, hogy mindenkinek más ponton szorult össze a szíve. A woman pont hu állandó szerzője, Szalánczi Krisztina klinikai szakpszichológus is olvasta… „nagyon megfogott” írta nekem, amikor elküldtem neki a nyers fordítást. A sok tanulság és üzenet közül a szakember szerint ez az anyának szóló levél öt legfontosabb tanulsága:
- Kíméletlenül, de mégis megindító módon tart elénk, anyák elé tükröt ez a levél. Tükröt tart és tanít, mégpedig arra, hogy a nőiesség megélése milyen erősen függ a családban generációról generációra átívelő, öröklődő jó és rossz mintáktól.
- Egy kisgyermek fejlődésében, szocializációjában az utánzásnak, modelltanulásnak kiemelkedő szerepe van. Kimondható tényként: ahogy egy édesanya megéli saját nőiségét, önértékét, azt adja tovább lányainak. Minél sérülékenyebb az édesanya – mind saját szerepében, mind a nőiessége vállalásában –, annál törékenyebb mintát ad tovább.
- Általában sokáig nem tudatos számunkra, hogy milyen üzeneteket öröklünk szüleinktől, akár édesanyánktól, ők pedig a korábbi generációktól. Aztán jön egy meghatározó pillanat, a kislány is nővé, anyává érik, és ugyanazokat a mintákat, szorongásokat adja tovább, akár helyesen, akár helytelenül – de ugyanúgy, szinte észrevétlenül. Ezeknek az üzeneteknek a megélése és megértése nagyon fontos lenne az egészséges személyiségfejlődés alakulása szempontjából.
- A levélíró ezzel az anyai üzenettel nagyon határozottan és végtelen szeretettel szembenéz, hiszen édesanyja esetében az áhított soványság elérése egyenlő lett volna az önelfogadással, a boldogsággal, ami, ugye, esetében nem adatott meg. Nagyon szépen kirajzolódik a levélben az a lélektani tény is, az –AHA” élmény, hogy a levélíró önmagát is ugyanilyen szerencsétlennek, kövérnek, értéktelennek látja… csak épp megtörtént a nagyon fontos szembenézés az esetében, ami arra ösztökélte őt, hogy megszakítsa ezt a hibás bevésődést, torz önértékelési sémát.
- Saját életünkben is szép példák, emberi történetek sorát találjuk, arra vonatkozólag, hogyan lehet új forgatókönyvet írni. Hogyan lehet megszakítani a kört, valami mást tovább örökíteni, mint ami nekünk adatott. Ezért fontos a múlt megélése, elemzése és a szembenézés. Mert az rengeteg tapasztalatot, bölcsességet hozhat. És ez még akkor is így van, ha a múltunkból nem tudunk mást felmutatni, mint a generációkon átívelő negatív mintát. Ezt a munkát érdemes elvégezni magunknak, magunkon.
Szalánczi Krisztina
klinikai szakpszichológus
Ha nem olvastad az eredeti levelet, akkor most megteheted ITT. Szerintünk érdemes.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/vlavetal
