Szűz pongyolában
Aki azért kattintott erre a cikkre, mert azt gondolja, hogy valami buja tartalom következik, azt ki kell ábrándítanunk. De azért olvass tovább, mert attól még összefolyik majd a szádban a nyál! Szentesi hazament hétvégére, és hozott egy elképesztően, szemtelenül finomat. Aki kíváncsi a baconbe tekert, töltött szűzpecsenye receptjére (és történetére), az görgessen tovább! Egy(sok)személyes konyha, Szentesi Évától.
-
Olyan jók ezek a szülőknél töltött hosszú hétvégék! Együtt van a család, sokat beszélgetünk, pihenhetek, nevethetünk, bújhatok anyába, meg persze sokat és finomakat ehetünk. Egy ilyen hétvége otthon plusz másfél kilót jelent alsó hangon, mert ember legyen a talpán, aki ellen tud állni az otthoni ízeknek. Én nem tudok, mondjuk, nem is akartam soha.
Amikor pedig átmegyünk Mamiékhoz (ő anyukám párjának az édesanyja), akkor aztán tényleg el lehet veszni... azt a hedonista úristenit a világnak! Elmondom dióhéjban, hogy ezen a háromnapos, csodálatos tavaszi ünnepen (ugyan megfagytunk, de ez most mindegy), mi volt a menüsor. Bár nem hiszem, hogy beleférne egy dióhéjba, azért mégiscsak sorolom: jó, vidéki, húsos szalonnás, kerti újhagymás, friss paradicsomos, burgonyás kenyeres reggelik, füstölt húsos bográcsgulyás, krémes Kati szelet, (még csak a szombatnál járunk, no para), házi tyúkhúsleves mindenféle zöldséggel tele, baconbe göngyölt, töltött szűzpecsenye, héjában sült édeskrumplival, vasárnapi krémes, szabolcsi töltött káposzta, cuppanós, vastag tejföl, roppanó héjú, pozsgás fehér kenyér, csokoládémázas zserbó. Igen. Mindenből ettem. Ha nem hozna visszafelé a vonat, akár gurulhatnék is.
Mivel mindent nem lehet leírni, meg néhányról már beszéltem is, ezért most csak a baconbe göngyölt, töltött szűzpecsenyéről fogok mesélni, mert most ez a legkedvesebb a szívemnek. És van egy kis közöm is hozzá, mivel én bugyoláltam be őket a bacon-pongyolába, hogy ne fázzanak meg a 200 fokon. A húsnak szépnek kell lennie, de ez odahaza elvárható a húsoktól, mert az otthoniak hál’ istennek csak hírből ismerik a nagyáruházak büdös, fakó húspultjait. Ezeket az otthoni húsokat össze se lehet hasonlítani azokkal, és ha tehetem, mindig hozok magammal Budapestre is, hogy itt se kelljen nélkülöznöm a jóságot.
Hozzávalók (több személyre):
- 40 dkg sertésszűzpecsenye
- 10 szelet baconszalonna
- 5 nagyobb szem édesburgonya
- A töltelékhez: szikkadt kenyér, tojás, petrezselyem, vöröshagyma, zsír, bors, só
A szűzpecsenyét még egy disznóvágásból hoztuk, szép és pozsgás, iruló-piruló darabok voltak. De Mami nem akarta, hogy kiszáradjanak, ezért kitalálta, hogy megtöltjük és begöngyöljük őket. Naná, hogy segítettem, imádom tapicskolni a friss bacont, belesimogatni a szüzet, jaj, de jó is az! Mami készített tölteléket szikkadt kenyérből, petrezselyemből, reszelt vöröshagymából, tojásból, borsból, majd megpirította egy kicsit, hogy ne áztassa el a többi alapanyagot, és kis gombócokat gyúrt belőle, amiket betekert a szűzpecsenyével. Aztán jöttem én, és ezt az egészet bepólyáltam baconbe. Zsírozott tepsibe fektettük, meglocsoltuk egy kis olajjal, alá néhány csepp vizet tettünk, hogy le ne égjen, és már mehetett is sülni, először csak fólia alatt, aztán fólia nélkül, hogy megpiruljon.
Közben héjastul félig megfőztük mellé a szép nagy édesburgonyákat, aztán sütőben megsütöttük, anélkül, hogy meghámoztuk volna. De igazából lehet köret nélkül is enni, csak egy kis salátával vagy savanyúsággal. Mert a töltelék pont elég köret hozzá. Olyan nagyon finom, ez is... meg minden, ami otthon van. Vissza se akartam jönni.
Szentesi Éva
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/HandmadePictures
A cikkben szereplő többi fotó a szerző tulajdonában van.