Nincs még egy olyan női szerep, amihez annyi társadalmi és belsővé tett elvárás és képzet társul, mint az anyaság. Anya a tartóoszlop, aki számára a saját szükségletei másod- vagy inkább sokadlagosak. Anya nélkül a szerkezet, amit családnak nevezünk, nem működik, összedől. A benne megélt nehézségeket, elakadásokat pedig épp emiatt nehéz kommunikálni – pedig sokszor életbe vágó lenne. Mert az anya is ember. És bármennyire szeretnénk is fenntartani ezt az illúziót, valójában nem mindenható. És nem is sérthetetlen. Az anyai kiégést – ami annak a hosszan tartó érzelmi és mentális terhelésnek a következtében jön létre, ami a gyerekekről való folyamatos gondoskodással jár – a mai napig stigma övezi. Ezt igyekszik oldani D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! legújabb epizódjában, amelynek témája: az anyai kiégés, annak hatásai a család egészére, és a gyógyulás lehetőségei.
–
Már nemcsak hallgathatod, de nézheted is a Beszélnünk kell! epizódjait:
Anyák, akik fulladoznak a teendők alatt. Apák, akik azt hiszik, ők csak besegítenek. És egy rendszer, ami ezt máig természetesnek tekinti, de hosszú távon valójában mindenkinek árt.
Milyen anya az ilyen? – pörgetjük a fejünkben a kérdést, sokszor magunkra célozva, amikor nem bírjuk, nem akarjuk, nincs kedvünk, kiégtünk az anyaságban. És a legtöbben nem tudjuk azt mondani magunknak, hogy JÓ anyák vagyunk. A lusta anyák napján erről elmélkedik Tóth Flóra.
Kőrizs Kata korábbról tudta, hogy aggodalmak nélküli anyaszabi nem létezik. De hogy milyen érzéseket, reakciókat váltott ki belőle, hogy immáron szülőként, de a gyerekei nélkül repült… az őt magát is meglepte.
Túlterheltség, magány, gazdasági kiszolgáltatottság, szorongás a rájuk nehezedő elvárásoknak való megfelelés, és az anyasággal kapcsolatos sok, egymásnak is ellentmondó információ miatt – ezek voltak a leggyakoribb válaszok, amiket a közel 3 ezres követőszámmal rendelkező Instagram-oldalamon az egyszerűnek tűnő „Hogy vagy?” kérdésre adtak a megszólított anyák.
„Még a szülőcsoportokban is azt látom, hogy nagyon gyakran az anya énideje akkor legitim igazán, ha a „boldog mama, boldog baba” jegyében telik, tehát még a pihenőidőt is akkor tudja bűntudattól mentesen megélni sok ember, ha azzal legalább áttételesen a gyerekének tesz jót” – mondja riportunk pszichológus szakértője, akivel a szülői kiégésről beszélgetett Kerekes Anna.
Hat év után élete első, 28 órás anyaszabijára ment Kőrizs Kata. Megírta, mi vezetett idáig, és milyen volt az egyébként teljesen kompetens férjére hagyni a belázasodott gyereküket.
„Sértés magára az életre nézve” – fakadt ki a Chihiro Szellemországban alkotója, Mijazaki Hajao. A művész kollégáival hosszú évek alatt, kézzel rajzolja lélekkel teli animációs filmjeit a Studio Ghibli-ben, ám az AI másodpercek alatt ont magából hasonló stílusú képeket. A jelenségről a Kék Pelikan rendezőjét, Csáki Lászlót is megkérdezte Nagy Krisztina.
Hajhullás, krónikus fáradtság, agyi köd, mellfájdalom – csak néhány azok közül a tünetek közül, amiket mellimplantátummal élő nők tapasztalhatnak. Dr. Klárik Zoltán szerint a mellimplantátum-betegség létezése nem vitatható, de még nincs pontosan definiálva, ami megnehezíti a felismerését és a kezelését is. Ezért fordulhat elő, hogy az érintettek gyakran falakba ütköznek, amikor segítséget kérnek.
Mi történik azután, hogy megszületik egy gyerek? Nem elméletben, nem a cuki fotókon, hanem a kanapén ülve, fehér zajra meredve, egy kézzel etetve, a másikkal bögrét mentve a padlóról. Ez a szöveg nem tanácsot ad, hanem tapasztalatokról mesél. Fáradt, de szeretetteli napló a szülés utáni túlélésről, a gyeskontyról, a nyekergő csodáról és a lakásban motoszkáló idegen férfiról, aki történetesen a gyerek apja. Olvasói írás.
