Krisztián és a csokoládéhab, bocsánat: „Mousse au Chocolat"
Elég erőteljes igény mutatkozik arra, hogy legyen valamiféle gasztro-vonal is itt a wmn.hu-n. Mondjuk, enni nagyon szeretünk, és mindenért rajongunk, amiben van egy kis glutén (tudjuk, tudjuk... paleo). Gondolkodunk rajta, hogyan lehetne úgy felszállni a szélsebesen robogó gasztro-vonatra, hogy az elegánsnak hasson. Addig is, Krisztián küldött egy amolyan személyes receptfélét a kedvencéről. Akár anyák napjára is stílusos ajándék lenne, még bőven van idő elkészíteni. De csak akkor, ha van otthon zselatinlemez... Takács Krisztián írása.
Csokoládé Mousse (Mousse au Chocolat)
Ha egyszer egy nő ezzel várna, beadnám a derekam és megkérném a kezét! Akkor is, ha házas lenne. Fenébe a részletekkel! Minden nehézséget vállalnom kell érte, ha jó csokoládé mousse-t tud készíteni!
Elég sok Váncsa-receptet olvastam, majd hirtelen felindulásból utána küldtem még Hamvas Béla: A bor filozófiája című alapművét is. Már tudom, hogy az Istenek szeretetének köszönhetően a Mousse au Chocolat nem az, amit egyszerű házakban csokihabként emlegetnek. Azt a gyerek minden héten nyalogathatja és újra kérhet belőle.
A csokoládé mousse minden desszertek legjobbika. Ízében, illatában, látványában, puha krémességében többdimenziós élményt nyújt. Szakrális. Egyszerre táplálja a testet, a lelket és a szellemet: mindegyikbe energiát tölt. Amíg esszük, áthat minket az áhítat. Ahogyan azt csak az igazán átszellemült hívő érzi, miközben az Istenekkel beszélget. A komoly odafigyeléssel, jól elkészített csokoládé mousse érzékeink totális harmóniájáig visz minket. Nekünk már csak egyetlen lépést kell megtennünk, hogy azon kapjuk magunkat: hiszünk. Hogy miben? Bármiben! Ismertem valakit, aki a Mousse au Chocolat lassú kanalazásakor a világ negyedik, ötödik dimenzióját is megtapasztalta.
Szemben a csokihabbal, a csokoládé mousse-t csak ünnepnapokon fogyasztjuk. Minden nap ünnep, amikor elénk kerül. Rendkívüli tulajdonságai ellenére egyszerű elkészíteni, de nagy figyelmet igényel. Aki erre nem képes, nem érdemli meg, hogy hívő lehessen.
Hozzávalók:
- 2 db tojás
- 1,5 evőkanál cukor
- 2 db Dr. Oetker zselatinlemez
- 125 g jó minőségű étcsokoládé (ízlés szerint, 60–80 % között, én a 75 %-ost kedvelem)
- rum (a merészebbeknek 80%-os Stroh-t, vagy Amarettot ajánlok)
- 4 dl habtejszín
- chili
Elkészítése:
- a zselatinlemezeket 5–10 percre hideg vízbe tesszük
- a csokoládét forró víz felett felmelegítjük
- a tojást és a cukrot a meleg/forró vízágy felett felverjük (egészen fehérre)
- a csokoládét hozzákeverjük a tojáshabhoz és egy picit hűlni hagyjuk
- a zselatint kivesszük a vízből és jól kinyomkodjuk
- a tejszínt habosra verjük
- a rumot kissé felmelegítjük (el ne menjen az alkoholtartalma!) és feloldjuk benne a zselatint – figyelem, teljesen fel kell oldódnia!
- finom szűrőn átszűrve hozzáadjuk a csokis habhoz (felfogja a zselatindarabokat, ha valamiért nem oldódott fel teljesen!)
- ízlés szerint chilivel fűszerezzük (lehet anélkül is, de higgyük el, sokkal jobb vele!)
- hozzáöntjük a habosra vert tejszínt, és az egészet jól, de nem durván összekeverjük
- hidegen tároljuk pár óráig, amíg nem folyik már
Ha jól sikerült, könnyedén és szépen tálalhatjuk akár egy kanállal is.
Lassan, arcunkon az élvezet összetéveszthetetlen jeleivel fogyasztjuk, akár önmagában, akár levendulás vaníliafagyival, ami az én kedvenc verzióm. De finom eperrel, mentával, naranccsal, almával...
Takács Krisztián
Akinek a nevében mi kérünk elnézést, de anyák napján ez talán nem olyan nagy bűn, hiszen ma igazán ünnep van!
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Brent Hofacker