-

Hol van a „szőr korhatára"?

Ma már nem ritka a kozmetikai szalonokban, hogy teljes szőrtelenítésre érkeznek a 11-12 éves kuncsaftok. Vannak köztük olyanok, akiket az osztálytársaik csúfolnak, mert feltűnő a lábszőrük. Másokat ugyan nem ér zaklatás, de annyira szégyellik magukat a szőr miatt, hogy nem hajlandók tornaóra előtt átöltözni, vagy nyáron rövidnadrágot, szoknyát viselni. Aztán persze vannak olyanok is, akiket nem zavarna ez az egész, de az osztály, a barátnők, vagy egy vélt/valós társadalmi elvárás nyomására maguk is beállnak a sorba.

Csupasz képernyő

A média elképesztő nyomást gyakorol az emberre. Hiába volt 2014-ben divat a színesre festett hónaljszőr, és hiába kapott pozitív kritikákat 2010-ben Mo’Nique miután szőrös lábban jelent meg a Golden Globe-díjátadón, azért mégis az az általános trend, hogy az a szép, aki szőrtelen.

Ma már ahhoz, hogy valaki botrányhőssé váljon, az is elég, ha egy rendezvényen felmutat egy jól nevelt hónaljkutyát, esetleg pár göndörödő, pöndörödő szőrszálat a lábán.

De nem csak a felnőttek világa fogalmazza meg elvárásként a szőrtelenséget. Azok a műsorok, amelyek kifejezetten tiniknek készülnek, szintén úgy ábrázolják a lányokat, mint akik teljes sminkben, tökéletesre fazonírozott hajjal, és persze csupasz lábbal, karral élik az életüket. Ismeritek Violettát, a Disney-csatorna ügyeletes énekes sztárját, aki tavaly négyszer (!) is megtöltötte az Arénát? Nos, rajta sem lehet látni még egy szőke pihét sem.

A gyerekek pedig nem hülyék, levonják a következtetést: aki sikeres, akit szépnek látnak a többiek, az minimum szőrtelen, de a haja és a sminkje mindig rendben van.

Hogy ezt mennyire komolyan kell venni, talán egy 2012-es brit kutatás mutatja a legjobban, ami szerint az angol lányok már 11 éves koruktól átlagosan 45 percet töltenek azzal, hogy eldöntsék, mit vegyenek fel, és ehhez igazítsák a hajukat és a sminkjüket.

Szőr vs. szülő

Mit tehetsz tehát, ha a gyereked szeretne beállni a sorba, és megfogalmazza a vágyát: anya, szeretném leborotválni a lábamat?

Nos, először is vedd ki a kezéből a borotvát, mert a szakemberek szerint ez a legrosszabb kezdet. Aztán ülj le vele beszélgetni, mert nem mindegy, hogy mikor és milyen eszközökkel vág neki magzatod a csupasz csigává válás roppant fájdalmas és macerás útjának. A beszélgetés során próbáld meg kideríteni, mi okozza a valódi problémát. Csúfolásról van-e szó, vagy esetleg egy (elképzelt) ideálnak akar megfelelni a gyerek. Fektess energiát abba (szőröktől függetlenül is), hogy megerősítsd a tinilányod amúgy is törékeny önbizalmát abban, mennyire szép, pont úgy jó, ahogy van, és szeresse a testét. Ehhez persze fontos, hogy te magad is hiteles légy (lehetőség szerint ne emlegesd folyton a fogyókúrát, ha ettél egy szelet süteményt, és ne hajtogasd, hogy nem mehetsz ki az utcára, ha mégsem jutottál el a fodrászhoz.)

Objektív szempont

A szakemberek azt tanácsolják, hogy ha a gyerek hajthatatlan, akkor érdemes vele együtt felkeresni egy kozmetikust. Az anya, a gyerek és a szakember pedig együtt végigbeszéli, mit lehet tenni. Ez több szempontból is jó megoldás: egyrészt egy tini (általában) szívesebben veszi a tanácsokat, ha azt nem a szülőjétől kapja. Tehát lehet, hogy így jössz el a kozmetikustól: „de hiszen én is ugyanezt mondtam”, a gyereknek mégis másként hangzik majd, amit mástól hall, neked meg végső soron az a lényeg, hogy neki jó legyen – mindegy, hogy ez kinek köszönhető.

Az általunk megkérdezett kozmetikus szerint, az esetek 80 százalékában a gyerek számára nem belső késztetés a szőrtelenség, hanem a külvilágnak akar megfelelni,

és ilyenkor egy érzékeny kozmetikus kedves és megerősítő visszajelzése pont elegendő arra, hogy nyerjünk még egy kis időt, mielőtt elkezdenénk a szőrtelenítést.

A másik ok, ami miatt javasolt a szakember felkeresése, az, hogy ő sokféle szőrös lábat és hónaljat lát, tehát hitelesen meg tudja ítélni, érdemes-e még várni, mennyire hajlamos a gyerek nemkívánatos védőrétege túlburjánzani. Tehát tényleg szakértő segítséget nyújt.

Finom módszerek

Aztán persze vannak esetek, amikor valóban komoly problémát okoznak a szőrszálak. Gátlásossá, visszahúzódóvá válik a gyerek, esetleg durva iskolai zaklatást szenved el miatta. Ilyen esetekben nem kérdés a szakszerű szőrtelenítés.

Ha ez segíti őt abban, hogy visszatérjen az önbizalma, és a teste változásait jobban megélje, ezt el kell fogadnunk, és segítenünk kell őt abban, hogy önazonos maradhasson.

A szőrtelenítésben is vannak persze fokozatok. Míg a láb, hónalj, kar szőrtelenségéről megengedőbben beszélnek a szakemberek (még tinik esetén is), a szeméremszőrzet eltávolítása már igen komoly aggályokat vet fel. Mivel annak a bundának ott lent nagyon komoly szerepe van az intim higiéniában is.

Egy tinivel nem egyszerű megoldani ezt a kérdést, hiszen a gyerek szemében a szülő sokszor avítt, divatjamúlt elveket hirdet, és nem is érti, mi a trendi. Az is nehézség lehet, ha a szülő maga nem volt kamaszként szőrös, illetve számára ez nem okozott gondot. Ilyenkor az empátia és a megértés különösen fontos részedről. Nincs más hátra, minthogy a legfontosabb tanácsunkat is leírjuk: szeresd a gyerekedet, és fogadd el őt olyannak, amilyen. Szőröstül-bőröstül.

Köszönjük Borzai Ági holisztikus kozmetikusnak a cikk megírásához nyújtott segítségét.

Kiemelt képünk illusztráció - Flickr/Sagisen