-

Anyának lenni csodálatos, anyának lenni üdvösség, anyának lenni maga az önmegvalósítás csúcsa – legalábbis egyesek szerint. Amúgy én személy szerint előtte is jól megvoltam önmagammal. Szerettem a munkámat, jó volt a barátokkal nyári estéken fröccsözgetni, haverokkal sportolni vagy – csak mert kedvem támadt – bejárni a világot. És milyen csodálatos is volt, amikor még sem az X, sem az L, sőt még az M is csak ritkán tündökölt a ruháim címkéin!

Az ember összetett és bonyolult lény. Hogy ne mondjam, igen komplex érzelmi világgal, így elég gyakran megférnek lelkében az egymással ellentétes irányú érzések. Ráadásul mi nők, még annál is bonyolultabbak vagyunk, semhogy azt egy vagy több számegyenesen ábrázolni tudnánk.

Tehát mit is tehetünk, amikor a gyermeksírás közepette ránk tör a független önmagunk utáni vágy, ami oly sokszor átcsap korábbi életünk gyászolásába?

Először is, nyugodjunk meg, mert ez teljesen normális reakció a szülési utáni időszakban, ráadásul a gyászév hamar elillan. Amerikai és angol kutatások sora bizonyítja, hogy az újdonsült anyák felhőtlen boldogságát többnyire beárnyékolja az előző életvitel elmúlása felett érzett szomorúság. Megjegyezném, hogy nem a szülés utáni depresszióról van szó, hanem arról, hogy felkészületlenül ér minket valaha volt szabad leánykorunk hirtelen elvesztése.

Következő lépésként el kell fogadnunk, hogy semmi sem lesz már olyan, mint annak idején. Azonban egy kis szeletet már az első egy évben is meg tudunk magunkból menteni ahhoz, hogy idővel újraépíthessük az életünket. Ezt pedig tegye mindenki saját magát és vérmérsékletét ismerve.

Személy szerint, ikres anyukaként a többszörösen előnytelen helyzetű és túlnyomórészt minden erőmet felemésztő, hardcore első év alatt a következő tapasztalatokkal gazdagodtam:

1. Hívd fel a barátaidat!

Hiába várod, a BFF-ek nem biztos, hogy rád fognak csörögni. Ez van. Mindenki azt hiszi, hogy zavar, mert biztosan épp pelenkázol, etetsz, mesét olvasol, vagy folyamatos a bőgés körülötted. Ez így is van. De ők nem tudják, hogy milyen csodás head-setet kaptál a születésnapodra. Szóval pörgesd végig a névjegyzéked, és ne habozz! Ez az egyetlen módja annak, hogy ne csak a családodat lásd, és ne ess ki a veled egykorúakkal való társalgási rutinból.

2. A nő vérében zene folyik

A zene abszolút és egyetlen valós értelme a nő szívének meghódítása, hogy aztán érrendszerében a violinkulcsokat hangjegyek kövessék. Egyáltalán nem mindegy, mit hallgatsz. Kiváltképp fontos erre figyelned, ha az Egy napon, mikor Micimackónak… kezdetű gyermekdalt már el is rappelted a gyerkőcöknek. Igenis vannak olyan felnőtt zenék, amelyek a babáknak sem ártanak, sőt! Személyes ajánlásom, Mozart és Vivaldi után természetesen, Leonard Cohen, George Ezra és a Quimby. Vance Joy-tól a Riptide (végtelenítve játszva) pedig bármikor megnyugtatja a kicsikéimet.

3. Mese, mese, meskete

George Bernhard Shaw mondta, hogy sose adj a gyermeked kezébe olyan könyvet, amit te nem olvasnál el. Az első egy év különösen kiváló terepe ezen elv betartásának, hiszen a rabszolgatartóid még nem tudnak rávenni arra, hogy minden áldott este ugyanaz legyen műsoron. Kiplingtől a Hogyvolt-mesék mindig megnevettetnek, de eszembe jutott, hogy jól felfedezem magamnak újra a görög és római mitológia világát. Az apjuk pedig áhítatosan, mesés hangon olvassa fel a világ történéseit, szigorúan politikamentesen.

4. Szánj magadra időt!

Ehhez mindenképpen az kell, hogy bízz meg apában, vagy legalább higgy abban, hogy a gyereked túléli az apával eltöltött időt. Anyává válni sok szempontból olyasfajta identitáskrízist okoz, mint a tinédzserkor. Ideális esetben azt már túléltük, és most ismét felhasználhatjuk az akkor elsajátított túlélési módszereinket. Sétálj, meditálj, és – néhanapján a plafont bámulva – hagyd a gondolataidat maguktól futkorászni. Tényleg nem bűnös dolog ilyet tenni, még akkor sem, ha a kis dögök rögtön elkezdenek hiányozni.

5. Törődj a testeddel!

Olyan változásokon ment keresztül a fizikumom a terhesség alatt, majd az anyaság első egy évében, hogy csak lestem. Nem tudom, feltűnt-e neked, hogy a pocakod csak addig tüneményes és gyönyörű, amíg cseperedik benne egy vagy több baba. Szülés után, már senki sem akarja simogatni, te sem…

Jelenleg, ha óriási szerencsém van, akár két-három hetente is eljutok a konditerembe, sőt egy év alatt kétszer is voltam úszni. Egyébként marad az itthoni jóga vagy tai-chi. Ez utóbbi kettőben az a jó, hogy járóka és kiságy mellett is végezhetők, miközben a gyermekek tágra nyílt szemekkel, csendben figyelik a varázslatot. Ha pedig minden, ami a józan eszemet úgy alapvetően egyben tartja, elgurul hirtelen, akkor csinálom a Mindjárt megőrülök zumbát Shake your bootie stílusban – szintén a járóka mellett –, melynek jutalma a garantált kacagás.

Továbbá, az első kozmetikusnál, illetve fodrásznál tett látogatás majdnem olyan jól esik, mint a szülés utáni első hajmosás!

+1

A kétperces szex intézménye

Tetszik, nem tetszik, az első évben ez a romantikus együttlétek csúcsa! Ha belegondolok, akkor alapvetően igazán felemelő, hogy nem kell túlspilázni a dolgot. Élvezd ki! Hiszen a párkapcsolatnak és a női testnek is szüksége van az egészségügyi, apránként mért adagokra. Néha spontán, néha felszólításra végezendő – nem árthat, ha akár magadat megtagadva kezdeményezel... sokszor.

Rohr Linda

 A képek a szerző tulajdonában vannak