Ki gondolta volna? Immunszervként működhet tovább a petefészek a menopauza után

–

A petefészek – egy-egy hosszúkás, felnőttkorban kb 2*3*4 cm méretű mirigy, amelyek az életkor előrehaladtával egyre zsugorodnak – legfőbb feladata a két létfontosságú hormon, a progeszteron és az ösztrogén termelése és kiválasztása, valamint az éretlen petesejtek tárolása. De annak ellenére, hogy a világ népessége felének petefészke van (hogy a klinikai vizsgálatokból egyébként mennyire kimaradtak a nők, és a női testet érintő kérdések arról Mózes Zsófi ebben a cikkben írt), ez a szerv a tudományos és orvosi világban még mindig rejtélyes, arról is igen keveset tudni, hogy a reproduktív életszakasz lezárulta után milyen szerepe van. Francesca Duncan, a Northwestern University Feinberg School of Medicine laboratóriumának új eredményei közelebb visznek egy lehetséges válaszhoz: egér- és emberi minták vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a menopauza után a petefészek új funkciót vehet fel.

A kutatás szerint az idősebb egerek petefészkében nagyobb számban jelennek meg immunsejtek, és a szerv olyan immunjelző molekulákat is termelhet, amelyek a véráramba kerülve a szervezet más részeire is hatással lehetnek. Bár a változások pontos következményei egyelőre nem ismertek, egy hasonló folyamat az emberben is fontos szerepet játszhat a menopauza utáni egészség alakulásában.

„A posztreproduktív petefészket eddig egyfajta haszontalan, üres héjnak tekintettük, ez a felfogás azonban most egy potenciálisan új funkcióval bővül”

– mondta Bérénice Benayoun, a petefészek öregedését kutató szakember, aki nem vett részt a vizsgálatban.

Véletlenül derült ki

Duncan öt évvel ezelőtt csatlakozott a nagyszabású kutatási programhoz, amely az úgynevezett szeneszcens, azaz az osztódásképtelenné vált sejteket vizsgálta különböző szövetekben, az öregedési folyamatok megértése céljából. A petefészek csak azért került a látókörükbe, mert ezt a sejttípust akarták feltérképezni az emberi szervezet különböző szerveiben – a petefészek csak egy volt a sok vizsgált szövet közül.

A kutatóknak azonban komoly kihívást jelentett, hogy egészséges fiatal nőktől nem lehet kutatási célra petefészekmintát gyűjteni. Ezért olyan 50 és 75 év közötti nők szöveteit vizsgálták, akiknek valamilyen orvosi okból eltávolították a petefészküket.

Maga Duncan is elmondta, hogy kifejezetten lehangolónak érezte, hogy olyan szervet kell vizsgálnia, amelyről úgy gondolta, semmilyen funkciója nincs már.

De a minták elemzése során azt találták, hogy a sejtek által termelt fehérjék mintázata változik az életkorral  – akkor kapcsolt a csapat is: ha a szerv tényleg fölöslegessé vált volna, ennek nem kellene változnia. De itt úgy tűnt, valami továbbra is történik a szervben.

Az egerekben is hasonló változásokat találtak

A részletesebb vizsgálatokhoz a kutatók laboratóriumi egerekhez fordultak. Ezeknél az állatoknál szintén lezárul a reproduktív időszak életük későbbi szakaszában, bár nem mennek át pontosan ugyanazon a hormonális változáson, mint az emberek a menopauza során.

A kutatók fiatal, a szaporodási időszakuk végén járó, illetve ezen éppen túljutó egerek petefészkeit elemezték. Az egyik szervből génaktivitást vizsgáltak RNS-szekvenálással, a másikon pedig mikroszkópos elemzést végeztek, hogy feltérképezzék a különböző sejttípusokat és a fibrózis – vagyis a szövetek életkorral járó megkeményedésének – mértékét. 

Az eredmények részben várhatóak voltak: az életkor előrehaladtával csökkentek a petesejt- és hormontermeléshez kapcsolódó jelek. Ugyanakkor az idős egerek petefészkeiben jóval több immunsejt jelent meg, mint a fiatal állatoknál. Emellett aktívabbá váltak azok a gének is, amelyek gyulladáskeltő molekulák termeléséért felelősek. Ezek az immunjelző anyagok akár a véráramba jutva a szervezet más részeire is elérhetnek.

Mit jelenthet mindez a nők egészségére nézve?

Egyelőre nem világos, hogy az idősödő petefészek valóban aktívan irányítja-e ezeket az immunfolyamatokat, vagy inkább egyfajta gyűjtőhelyévé válik az immunsejteknek. Benayoun szerint azonban a kutatás fontos új irányt mutat: elképzelhető, hogy a petefészek a reproduktív korszak után olyan hellyé válik, ahol az immunsejtek módosulnak, és ez az egész szervezet működésére hatással lehet. 

Duncan szerint a felfedezés arra is választ adhat, miért figyelhető meg bizonyos különbség a nők és férfiak egészségi állapotában időskorban. Bár a nők átlagosan tovább élnek, idősebb korban több krónikus egészségügyi problémával küzdhetnek. Lehetséges, hogy a posztreproduktív petefészek olyan molekulákat bocsát ki, amelyek hozzájárulnak a menopauza utáni krónikus gyulladások kialakulásához.

A kutató szerint különösen aggasztó, hogy milyen keveset tudunk még erről az életszakaszról.

„A nők egészsége érdekében kötelességünk alaposabban megvizsgálni, mi történik a szervezetükben a menopauza után”

– mondta Duncan.

Nagy Andi