Nem a háborútól félnek legjobban a magyarok: hanem például a kórházak, iskolák állapotától

–

Bár a politikai kampányban a háborús fenyegetés lett az egyik fő hívószó, a magyar társadalom tagjai egészen más, a mindennapi életüket érintő területekkel foglalkoznak nagyobb arányban. A Medián friss felmérése szerint az emberek mindennapi életét érintő problémák – az egészségügy, az oktatás, a korrupció és a gyermekvédelem állapota – sokkal nagyobb aggodalmat keltenek, mint egy esetleges fegyveres konfliktus veszélye.

A HVG megrendelésére a választás előtt kevesebb mint három hónappal készült kutatás azt mutatja:

• 30 százalék teljes biztonságban érzi magát a háború kérdésében,
• míg csupán 15 százalék tart attól, hogy Magyarország a közeljövőben háborúba sodródhat.

Összességében a megkérdezettek mintegy kétharmada inkább nem tart egy ilyen forgatókönyvtől, így a háborús félelem az aggodalmak rangsorában csak az ötödik helyen szerepel – messze elmaradva azoktól a területektől, amelyek közvetlenül hatnak a mindennapokra.

Ez aggasztja leginkább a magyarokat

A legnagyobb nyugtalanságot az egészségügy és az oktatás állapota váltja ki:

a megkérdezettek háromnegyede elégedetlen a kórházak és az iskolák működésével, és tízből kevesebb mint egy ember gondolja úgy, hogy ezek a rendszerek rendben vannak.

A korrupció szintén az élmezőnyben szerepel a félelmek listáján; sokak szerint ez közvetlenül hozzájárul az ország gazdasági nehézségeihez.

Erős aggodalom övezi a gyermekvédelem helyzetét is. Bár az erről alkotott vélemények politikai kötődés mentén erősen szóródnak, összességében a társadalom jelentős része úgy érzi, hogy az állam ezen a területen sem látja el megfelelően a feladatát.

Milyen jövő áll előttünk?

A felmérésből az is kirajzolódik, hogy

az emberek borúlátók a világ jövőjét illetően: 87 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok globálisan, míg Magyarország esetében is közel kétharmados a pesszimisták aránya.

Ez a kettős bizonytalanságérzet – a nemzetközi környezet romlása és a belső intézmények gyengülése – határozza meg leginkább a közérzetet.

Nincs reménye a fiataloknak

Mindezek mellett sokakat foglalkoztat az ország jövője az Európai Unióban is: közel minden második válaszadó tart attól, hogy Magyarország egyszer kiléphet az unióból, ami a bizonytalanság egy újabb, hosszabb távú dimenzióját nyitja meg. 

Érdekes különbségek rajzolódnak ki a korosztályok között is. A fiatalabbak körében markánsabban jelenik meg az elégedetlenség az állami szolgáltatásokkal és a jövő kilátásaival kapcsolatban, míg az idősebbek némileg bizakodóbbak – ugyanakkor ők sem érzik stabilnak a jelenlegi állapotokat.

A Medián 2025 januárjának elején végezte a kutatást, három hónappal a 2026-os országgyűlési választások előtt. A felmérés során a kutatók a pártok főbb kampányüzeneteinek fogadtatására is rákérdeztek, amelyből az rajzolódik ki, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt a narratívák csatájában, a világ és a belpolitika történéseinek „keretezésében” jobban áll, mint a kormányzó Fidesz. 

A lap hozzáteszi, hogy a kampány hátralévő részében kulcskérdés lesz, hogy melyik fél üzenetei rezonálnak jobban azokkal a választókkal, akik figyelik a politikai folyamatokat és a gazdasági kérdéseket – különösen a bizonytalan szavazók népes táborában. 

Nagy Andi