A téli időjárás különösen megterheli a krónikus bőrbetegségekkel élőket: a hideg, a száraz levegő és a csökkent napsütés hatására gyakrabban és erősebben jelentkeznek a tünetek – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből. Dr. Kovács Anikó bőrgyógyász szerint ugyanakkor megfelelő bőrápolással és időben megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők, így az érintettek enyhébb tünetekkel vészelhetik át a téli hónapokat.

„Hidegben jelentősen kevesebb verejték és faggyú termelődik, mint melegben, így a bőr eleve szárazabb. Emellett a fűtés szárítja a levegőt, ami tovább fokozza a bőr vízvesztését”

– magyarázza a szakértő. Emiatt gyakoribb a kézekcéma is, a szeborreás dermatitisz tüneteit pedig a sapkaviselés, a ritkább hajmosás és a napfény hiánya erősítheti.

Az atópiás dermatitisz – amelynek nyűgjeiről részletesen írt már Kurucz Adrienn – és a pikkelysömör kifejezetten érzékenyen reagál az évszakváltásra. Míg nyáron a magasabb páratartalom és a napfény sok betegnél javulást, akár tünetmentességet is hozhat, addig télen gyakran romlik a bőr állapota: fokozódik a bőrpír, a hámlás és az intenzív viszketés, ami akár az alvást is megzavarhatja. A pikkelysömör téli fellángolásában a napfény és a D-vitamin hiánya is szerepet játszhat, különösen azoknál, akik nem pótolják a vitamint.

Ezekre figyeljünk

A rozaceásoknál elsősorban a hirtelen hőmérséklet-változás okoz problémát: a fűtött helyiségek és a hideg kültér közötti váltás gyors állapotromláshoz vezethet. Az aknés bőr is érzékenyebbé válhat télen, bár általában enyhébb mértékben.

A szakember hangsúlyozza: a panaszok súlyosbodásában nagy szerepe van a bőrszárazságnak és a nem megfelelő bőrápolási szokásoknak. A hosszú, forró fürdők, az erősen illatosított tisztálkodószerek tovább rontják a bőr állapotát. 

Dr. Kovács Anikó zsírosabb krémek használatát javasolja, és arra is figyelmeztet, hogy vizes alapú készítmények után érdemes legalább fél órát várni, mielőtt hidegre megyünk. Atópiás dermatitisz esetén a pamutruházat előnyösebb, a műszálas anyagok ugyanis tovább irritálhatják a bőrt. A gyakori kézmosás helyett – ha lehetséges – kézfertőtlenítő használata segíthet megelőzni a kézekcéma kialakulását vagy súlyosbodását.

Ha pedig érdekelnek a bőrtünetek pszichés vonatkozásai, olvasd el Milanovich Domi korábbi cikkét, illetve hallgasd meg a Lélektani határ adását dr. Kiss Dorottya bőrgyógyász, pszichoterapeuta-jelölttel.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/RyanKing999, Unsplash/Atle Mo