„Engedjük meg magunknak, hogy komolyan vegyük a meséket” – Marie-Louise von Franz élete
Marie-Louise von Franz kiváló és együttérző analitikus volt, C. G. Jung legközelebbi munkatársa. Pszichoterapeutaként több mint 65 ezer álmot elemzett, és számos könyvet írt. A mesék pszichológiájának terén vezető szaktekintélynek számított, aki Junggal egyetértve hangsúlyozta, hogy a modern nyugati emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni vagy elnyomni tudattalanjukat, ahelyett, hogy meghallgatnák annak hívását. Személyes viszonyairól nem sokat tudunk, de arról igen, milyen erős kapcsolata volt saját gazdag, belső világával. Bánosi Eszter írása.
–
Marie-Louise von Franz (1915–1998) még kisgyermekként menekült családjával Ausztriából Svájcba. Ekkor élte át azt az álmot, amely egész életét meghatározta.
Álmában apja rémülten figyelmeztette a közeledő istenekre, akik próbára teszik az emberiséget. Minden embernek volt egy vaslemeze, rajta élete legfontosabb adataival, amelyet sértetlenül kellett megőriznie, mert akinek a lemeze eltörik, az az istenek kezébe kerül. Von Franz rettegve látta, hogy az ő lemeze kettéhasadt, ekkor kilépett a testéből, át egy fénybe, ahonnan szomorúan tekintett vissza önmagára. Végül úgy döntött, élni akar, és visszatért a testébe – készen arra, hogy szembenézzen az istenekkel, akikben később Odint és Lokit, a skandináv mitológia figuráit vélte felfedezni.
Az álomélmény az I. világháború szorongásait tükrözte, és alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy Marie-Louise von Franz az álmokat az önismeret egyik legfontosabb eszközének tekintse.
Úgy vélte, az álmok a tudattalan üzenetei: szimbolikus tartalmak, amelyek feltárják a belső világ dinamikáit és életünk lehetséges irányait. Szerinte az álmok a lélektani erők tükrei, és az ember talán egyik legegészségesebb és legbölcsebb döntése, ha figyelmet fordít rájuk.
Von Franz Carl Gustav Jung legjelentősebb tanítványai közé tartozott. Egész életét annak szentelte, hogy feltárja a tudattalan, a mesék, az archetípusok, a mítoszok, az álmok és az alkímia mély pszichológiai jelentéseit – vagyis a tudattalan univerzális nyelvét. Munkáját mély tisztelet, szeretet és rendkívüli fegyelem hatotta át. Nemcsak a kínai mitológia, a keleti jóslási rendszerek, a matematikai struktúrák vagy az I Ching bölcsessége iránt érdeklődött elkötelezetten: tudása személyes élményekből és a kollektív tudattalan egész életén át tartó vizsgálatából táplálkozott.

Úgy tartotta, hogy a tudattalan megértése a „legmélyebb női tudomány”, amely finom, szimbolikus és nőies jellegű megértési módot igényel. A szimbolikus gondolkodást ezért a szeretetteljes megértés egyik formájának tekintette.
„Kövesd az idősebb férfit”
Von Franz már az általános iskolában is kitűnt rendkívüli intelligenciájával. Gyerekként például egyáltalán nem volt hajlandó elfogadni az iskolai hittan tételeit, és annyira felbosszantotta az osztály pap-tanárát, hogy az különórákat akart tartani neki. Későbbi, kissé bűntudatos visszaemlékezése szerint ezeknek az óráknak az lett a vége, hogy a pap teljesen elvesztette a hitét és végül ki is lépett a papságból.
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
Források: independent.co.uk, carljungdepthpsychologysite.blog, psychologytoday.com, meditacionk.blogspot.com, carljungdepthpsychologysite.blog
A kiemelt kép forrása: Chiron Publications, Unsplash/Codioful
Glow
Glow