„Csinálunk egy szexfotót kegyedről” – Mi történik az orvosi fotókkal a műtétek előtt és után?
A címben szereplő mondat egy elismert nőgyógyász főorvos szájából hangzott el egy budapesti rendelőben, miközben Dóra zavartan, terpesztett lábakkal ült a vizsgálóasztalon. „Nagyon kellemetlen volt az egész, és én csak túl akartam esni rajta. Az járt a fejemben, hogy becsukom a szemem, veszek egy nagy levegőt, és mindjárt vége. Arra viszont nem számítottam, hogy a vizsgálat során készült fénykép végül nem jut el a sebészetre.” Dóra néhány hónappal korábban esett át egy intim területet érintő korrekciós beavatkozáson. A megkönnyebbülés, hogy végre komolyan veszik a problémáját, hamar elillant, azóta is csak a kérdések kavarognak benne: mi lett a fényképpel, amit tavasszal, egy megalázó helyzet közepén készítettek róla? Szakértőkkel jártuk körbe, miért készülnek ilyen fotók, milyen orvosi indokok állhatnak mögöttük, és mit mond a jog arról, hogyan lehet ezeket a képeket felhasználni. Kaiser Orsolya írása.
Dóra (a nevét megváltoztattuk – a szerk.) idén februárban találkozott először az említett nőgyógyásszal, miután hosszú évekig eredménytelenül próbált megoldást találni egy kellemetlen, fájdalmas testi problémájára. Több kórházat, magánrendelést és szakembert is felkeresett, ám sok helyen – megértés és segítség helyett – elutasításba ütközött. „Évek óta keresem a megoldást, de a legtöbb helyen csak legyintettek. Azt mondták, nem olyan komoly, biztosan nem fáj annyira. Férfi és női szakorvosoktól is ugyanezt hallottam.”
Már majdnem feladta az egészet, amikor végül sikerült beutalót szereznie egy elismert nőgyógyász főorvoshoz, aki speciális esetekkel is foglalkozik.
Dóra problémája az volt, hogy egyik kisajka hosszabb volt a másiknál, ami folyamatos fájdalmat okozott neki.
„Nagyon szeretek biciklizni, de állandóan kidörzsölte a nemi szervemet, és fájt. Volt, hogy hetekig nem tudtam kerékpárra ülni, pedig ez az egyetlen sport, amit szeretek, és ami segít levezetni a mindennapi stresszt. A problémám korlátozott a mindennapokban, az életemben, ami lelkileg is megviselt. Megkönnyebbültem, amikor végre úgy tűnt, valaki komolyan veszi a panaszomat.”
A februári vizsgálat során a nőgyógyász indokoltnak találta a műtéti beavatkozást, Dóra pedig március végére időpontot is kapott egy másik kórház sebészetére. Ekkor Dóra úgy hitte, végre véget ér az évek óta húzódó kálvária, és komoly anyagi kiadások nélkül megszabadulhat egy olyan problémától, ami régóta megkeserítette az életét. Ám a vizsgálat után a történet váratlan fordulatot vett.
Az asszisztens is rákérdezett, hogy miért a saját telefonjával csinálja a képet
A reggeli vizsgálat után néhány órával Dórát felhívta az orvosa, aki a telefonba elmondta neki, hogy elfelejtettek fényképet készíteni – márpedig a sebészeti beavatkozást csak ilyen dokumentáció birtokában lehet elvégezni (persze adatvédelmi szempontból felmerül a kérdés, hogy ezt miért nem annak az intézménynek a munkatársai végzik, ahol amúgy is sor kerül majd a beavatkozásra). „Másnap visszamentem a rendelőbe, már akkor is volt bennem valami rossz érzés. A doktor úr azzal a mondattal indított, hogy: »csinálunk egy szexfotót kegyedről«.”
Olvasd tovább a cikket, és kiderül:
- hogyan folytatódott a vizsgálat;
- hogyan hatott Dórára, hogy létezik valahol egy kép a nemi szervéről, de azóta sem tudja, mi lett a fotóval;
- miért van egyáltalán szükség az ilyen típusú fotódokumentációra;
- mit mond Schöck Beatrix fővárosi törvényszéki bíró és Zeller Judit, a TASZ munkatársa a jogi tudnivalókról;
- és mit tehetünk, ha Dórához hasonlóan azt gyanítjuk, visszaéltek az adatainkkal.
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ KARRASTOCK, Unsplash/ Yan Ots
Glow
Glow