Kényszersterilizáció roma nőknél: „A műtét után tudta meg, hogy többé nem eshet teherbe”
Tévedés azt gondolni, hogy a kényszersterilizáció a múlt része vagy kizárólag a náci Németországhoz köthető jelenség. Magyarországon 2009-ben kártérítést kapott egy roma nő, aki szintén átesett ilyen beavatkozáson. A magyar esetekről és a jelenség hátteréről kérdezte Kaiser Orsolya Kóczé Angéla szociológust, aki szerint sok érintett nincs is tisztában azzal, hogy pontosan milyen beavatkozást végeztek rajta.
–
„Magyarországon két, részletesen dokumentált és jogi útra terelt esetről tudunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindössze két eset történt: nincs országos adatbázis, így a valós számot sem ismerjük” – mondja Kóczé Angéla. A szociológus egyike volt azoknak a szakértőknek, akik a Meg sem történt?! című panelbeszélgetésen a roma nők elhallgatott kényszersterilizációjáról beszélgettek. Az Európa Pont májusi eseményének kísérőprogramja a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház kiállításmegnyitója volt, ahol Emília Rigová témába vágó installációját is bemutatták.
Kóczé Angéla szerint a kényszersterilizáció hátterében több, egymással összefonódó tényező állhat: „Ezek közé tartozik
a romákkal szembeni rasszizmus, valamint az a sztereotípia, hogy bizonyos társadalmi csoportok »túl sok« gyereket vállalnak. Ehhez társulhatnak a szegénységhez kapcsolódó előítéletek és a paternalista orvosi szemlélet is, amely szerint az intézmény vagy az orvos jobban tudja, mi szolgálja a nő érdekét.”
A szociológus azt is hozzáteszi, hogy sok érintett nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen beavatkozást végeztek rajta. „Nem fér hozzá az egészségügyi dokumentációjához, nem tesz panaszt, vagy az eset csak évtizedekkel később kerül felszínre, amikor a történtek már nehezen rekonstruálhatók. Mindez a korábbi esetek feltárását is megnehezíti.”
A kényszer nem feltétlenül fizikai erőszakot jelent
A sterilizáció alapvetően egy legitim fogamzásgátló lehetőség, amelyet a magyar jogrendszer is engedélyez – szigorú feltételek mellett. Az erről szóló törvény részletesen szabályozza többek között a kérelmező életkorát, a cselekvőképességére vonatkozó feltételeket, valamint azt is, hogy a beavatkozást végző orvosnak milyen tájékoztatást kell nyújtania.
Ezzel szemben a kényszersterilizáció olyan beavatkozás, amely az érintett akarata ellenére vagy tudta nélkül történik.
„A kényszer nem feltétlenül fizikai erőszakot jelent. Jogsértő lehet az is, ha valakivel vajúdás, súlyos fájdalom, sokkos állapot vagy sürgősségi műtét előtt íratnak alá egy nyilatkozatot anélkül, hogy érthetően elmagyaráznák a sterilizáció következményeit és az alternatívákat”
– részletezi a szociológus.
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
Kiemelt kép: Getty Images/Eva Corbella Fotografia
Glow
Glow