Attól, hogy Z generációs, az még nem jelenti azt, hogy lusta, és nincsenek tervei

–

A többség csak a következő 1–3 évet látja előre

Az Erste arra is kíváncsi volt, hogy a résztvevőknek milyen jövőbeli terveik vannak – terveznek-e egyáltalán? Bartha Diána Gabriella, a bank insight- és ügyfélmenedzsere az eseményen azt mondta,

a Z generáció inkább rövid távra tervez, általában a következő 1–3 évet látják előre.

Ezt támasztják alá a számok is: a felmérés szerint a válaszadók 72 százalékának vannak rövidtávú, 47 százalékuknak pedig középtávú tervei – és mindössze 1 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nincsenek tervei. Az Erste munkatársa hozzátette: természetesen vannak hosszú távú céljaik is, és az utazásaikat is meglepően tudatosan szervezik meg. Kiszámolják a költségeket, mert fontos számukra, hogy a nyaralás alatt valóban ki tudjanak kapcsolódni, és ne az anyagiakon kelljen aggódni.

Ahhoz, hogy céljaink ne csak vágyak maradjanak, hanem valóban meg is valósuljanak, elengedhetetlen egy jól átgondolt terv. Az Erste kutatása szerint a fiatalok közel fele – 49 százalék – tudatosan készít is ilyen tervet céljai eléréséhez, 27 százalékuk nyitott lenne rá, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, míg 24 százalék egyáltalán nem foglalkozik ezzel. 

Sokan akkor döbbennek rá a tervezés fontosságára, amikor elindulnak az önállósodás útján: elköltöznek a családi fészekből, továbbtanulnak, munkát vállalnak egy új városban.

„Amikor Szegedről Budapestre költöztem, hirtelen minden rám szakadt – a bevásárlástól kezdve az egyetemig, ráadásul a saját vállalkozásommal is foglalkoznom kellett.

Ekkor jöttem rá, hogy számomra az előre tervezés elengedhetetlen. Meg kellett tanulnom, mivel is jár egy vállalkozás – áfával, a könyveléssel –, amiről korábban senki sem beszélt nekem. Ez volt az a pillanat, amikor tudatosult bennem, hogy nem terhelhetem ezzel a szüleimet, nekem kell felnőnöm ehhez a feladathoz”

– osztotta meg saját élményeit az esemény egyik meghívott vendége, Keller Adél tartalomgyártó. Szerinte a kortársai szeretnek – és akarnak is – tervezni, ám a rengeteg lehetőség, ami ma nyitva áll előttük, gyakran inkább bénító, mint felszabadító.

Heller Z. Péter, a Meme Múzeum alapítója azt mesélte, hogy számára az első nyertes pályázat volt az a pont, amikor világossá vált, hogy tervezni muszáj. „Ott kellett először részletesen leírni, hogy mire fogjuk költeni az elnyert összeget, és aztán tényleg tartani is magunkat hozzá. Forintra pontosan tudni kellett, mire megy el a pénz.”

A spórolás és a befektetés sem ismeretlen számukra

A tervek és álmok megvalósításához – legyen szó lakásvásárlásról vagy egy saját vállalkozás elindításáról – elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk megtakarítással. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a Z generáció nem túl megfontolt, ha anyagiakról van szó – vagy legalábbis kevésbé tudatos, mint az előző nemzedékek.

Az Erste kutatásának eredményei azonban mást mutatnak, ugyanis

a megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben elkezd megtakarítani, 51 százalékuk tisztában van a megtakarítás fogalmával, és jelenleg is rendelkezik vele. Sőt, a befektetés sem ismeretlen számukra: 28 százalékuk rendelkezik állampapírral, 18 százalékuk ingatlannal, 16 százalék pedig részvénnyel.

A megtakarítás akkor is jól jöhet, ha családalapításról, gyerekvállalásról esik szó. Ebben a témában azonban már megosztottabbak voltak a válaszadók: a megkérdezettek 39 százaléka tervez gyerekvállalást a következő 5–10 évben, míg 24 százalékuk egyáltalán nem tervez gyereket.

Nem elégedettek a fizetésekkel 

A felmérés arra is kitér, hogyan látják magukat a Z generáció tagjai a munkaerőpiacon. Bár

a legtöbben továbbra is teljes munkaidős alkalmazotti státuszban képzelik el magukat – 50 százalék –, de sokan gondolkodnak önálló utakban: 27 százalékuk saját vállalkozás indítását tervezi, míg 13 százalékuk szabadúszóként képzeli el a jövőjét.

A fiatalok körében sok a bizonytalanság a pénzügyekkel kapcsolatban, és a válaszok alapján nem elégedettek a jelenlegi jövedelmükkel. 

A megkérdezettek 72 százaléka havi nettó 450 ezer forint alatti fizetésből él, miközben 82 százalékuk szerint ennyi vagy ennél magasabb összeg szükséges a megélhetéshez Magyarországon.

Ugyanakkor optimisták és bizakodóak: a válaszadók több mint fele – egészen pontosan 67 százalékuk – bízik abban, hogy anyagi helyzete javulni fog a közeljövőben.

A kutatás a hitelekkel kapcsolatos gondolataikra is rákérdezett: a válaszadók 55 százalékának még sosem volt hitele, 24 százalékuk jelenleg egyféle hitelt törleszt, 10 százalékuk több különböző hitellel is rendelkezik, míg 12 százalékuk korábban vett már fel hitelt, de jelenleg nincs tartozása. 

A jövőre nézve a többség inkább óvatos: 62 százalék nem tervez hitelt felvenni. Akik mégis nyitottak erre  – a válaszadók 17 százaléka  – elsősorban lakáshitelben gondolkodnak. 

Kaiser Orsolya