Méhtranszplantáció Magyarországon: technikailag lehetséges, etikailag vitatott

–

25 évvel ezelőtt Szaúd-Arábiában végezték el az első méhtranszplantációt

Nemrég számolt be a Guardian arról, hogy 2025 áprilisában megszületett az első brit baba, akinek az édesanyja méhtranszplantáción esett át két évvel korábban. A 36 éves Grace Davidsont még tinédzserként diagnosztizálták egy ritka betegséggel – az ún. Mayer–Rokitansky–Küster–Hauser-szindrómával –, ezért volt szüksége transzplantációra. A szervdonor a nővére volt, akinek egy nyolcórás műtét során távolították el a méhét az átültetéshez.

A lap szerint világszerte eddig több mint száz méhátültetést végeztek el, és ezeknek köszönhetően legalább 50 egészséges gyerek született. Az első sikeres eset 2014-ben történt Svédországban.

A világ első méhátültetését 2000-ben végezték el egy 26 éves nőn Szaúd-Arábiában, azonban idővel olyan komplikációk léptek fel, amelyek következtében három hónappal a beavatkozás után el kellett távolítani a beültetett szervet.

Az első sikeres transzplantációra 2011-ben került sor Törökországban. Akkor egy elhunyt nő volt a donor, a páciens pedig egy 21 éves nő, aki több vetélés után végül 2020 júniusában adott életet a gyermekének. 

A méhátültetés lehetőségével ma már több országban is kísérleteznek, köztük az Egyesült Államokban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Csehországban, Brazíliában, Németországban, Libanonban, Szerbiában, Franciaországban, Spanyolországban – és már hazánkban is. Dr. Farkas Bálint szülész-nőgyógyász szakorvos azt mondja, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján már hat alkalommal végeztek ilyesfajta beavatkozást juhokon, illetve három emberi cadeveren, azaz holttesten. 

Egyik alkalommal, egészen pontosan tavaly májusban az operáción jelent volt a terület egyik úttörője, Mats Brännström, a svéd Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője is. A professzor az elméleti háttér ismertetése után a Női és Férfi Meddőségi Kutatások Munkacsoportjának tagjaival közösen végrehajtott egy méhátültetést egy juhon.

„Azokon a nőkön szeretnénk segíteni, akiknek valamilyen okból eltávolították a méhüket, vagy eleve méh nélkül születtek” – fogalmazott dr. Farkas Bálint. Azaz olyan nőkön, mint a cikk elején említett Grace Davidson is. A Mayer–Rokitansky–Küster–Hauser-szindróma (MRKH) egy ritka fejlődési rendellenesség, ami miatt az érintettek méhe részben vagy teljesen hiányzik. A becslések szerint világszerte nagyjából minden 5000. nő születik ezzel az állapottal.

Dr. Ács Nándor egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója szerint technikai akadálya nincs annak, hogy Magyarországon is végezzenek méhtranszplantációt. Ugyanakkor felmerül az a dilemma, miszerint:

ha nem élet-halál kérdésről van szó, akkor feltétlenül szükséges-e kitenni bárkit annak a megpróbáltatásnak, ami egy transzplantációval jár.

(A témával kerestük dr. Kovács Kálmánt, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóját is, az intézet titkárságától levélben kérdéseinkre a következő választ kaptuk: „A klinikaigazgató úr megbízásából tájékoztatom, hogy a méhtranszplantációval kapcsolatban még nincsenek etikai engedélyezések, a téma folyamatban van, egyelőre bővebb információval nem tud szolgálni.”)  

Élete végéig immunelnyomó kezelést kap 

Dr. Ács Nándor azt mondja, a szervátültetés – legyen szó szívről, veséről, májról vagy hasnyálmirigyről – egy életmentő beavatkozás. A transzplantációra váró beteg ugyanis nagy valószínűséggel meghalna, ha nem kapná meg időben az új szervet.

„Azonban a beavatkozás után a páciensnek élete végéig immunszupresszív terápián kell részt vennie. Nyilvánvalóan óriási lelki teher és veszteség egy nő számára, ha nem lehet gyereke, mert egy veleszületett rendellenesség, például az MRKH-szindróma miatt nem fejlődött ki a méhe, vagy egy betegség, egy daganat miatt el kellett távolítani azt. Ugyanakkor ez az állapot nem veszélyezteti az életét, így alaposan mérlegelni kell, hogy valóban hajlandó-e alávetni magát egy transzplantációnak.”

Az immunszupresszív (azaz immunelnyomó) terápiára azért van szükség, mert a gazdaszervezet idegenként, kvázi betolakodóként érzékeli a beültetett szervet – hiszen a genetikája eltér a sajátjától – még abban az esetben is, ha a beteg testvére a donor – fogalmazza meg a szakember. „Ilyenkor

a testnek az a normális reakciója, hogy megpróbálja kilökni a betolakodót, ezért van szükség arra, hogy gyógyszerekkel elnyomják, legyengítsék a beteg immunrendszerét.

Az immunszupresszív kezelés azonban komoly mellékhatásokkal járhat. Előfordulhatnak például keringési szövődmények, és a legyengült immunrendszer miatt a páciens fokozottabban ki van téve különféle fertőzéseknek is.”

Ki lehet szervdonor Magyarországon? 

Dr. Ács Nándor szerint a méhtranszplantáció esetén – amelyről egyelőre csak hipotetikusan beszélhetünk – ugyanúgy két eshetőség áll fenn, mint más szervátültetéseknél. „Az egyik eshetőség, hogy ha valaki például egy agyvérzés következtében kórházba kerül, és megállapítják nála az agyhalál beálltát. Ezt egy többtagú orvosi bizottság végzi el, és gyakran előfordul, hogy egyetlen donorból több szervet is átültetnek több páciensbe. Ilyen lehet a máj, a tüdő, a vese, a szaruhártya és a hasnyálmirigy is.”  

A szakember hozzáteszi: hazánkban a hatályos transzplantációs szabályozás szerint csak akkor lehet valaki szervdonor, ha a halála előtt nem tett nyilatkozatot az ellenkezőjéről.

A másik lehetőség az élődonoros transzplantáció, amikor például egy rokon vagy a férj felajánlja valamelyik veséjét – amely ugye páros szerv – a családtagjának, feleségének. „A méhtranszplantáció esetén a donor lehetne akár az érintett anyja vagy lánytestvére is.”

A Pécsen végzett méhátültetést vezető orvosok azt nyilatkozták: a sikeres méhátültetés után a következő lépés a mesterséges megtermékenyítés lenne. „Ugyanis nagyon kicsi az esélye annak, hogy a páciens természetes úton essen teherbe. 

Ez azért is kockázatos, mert akár több év is eltelhet addig, amíg várandós lesz, és az idő alatt folyamatos immunterápiára lenne szüksége, ami megterheli a szervezetet. Ezért is távolítják el a méhét, miután kihordta és megszülte a gyerekét, így nem kell egész életében feleslegesen szednie a gyógyszereket”

– magyarázza dr. Ács Nándor.

A transzplantációs listán szereplő betegek állandó készenlétben vannak

Magyarország is tagja az Eurotransplant nevű szervezetnek, amelynek feladata, hogy a kontinensen élő, transzplantációra váró betegek minél hamarabb hozzájussanak a számukra megfelelő szervhez – magyarázza dr. Ács Nándor. Magát a folyamatot pedig úgy lehet elképzelni, ahogy azt a népszerű kórházi sorozatokban, például a Grace Klinikában vagy a Vészhelyzetben látjuk.

Vagyis:

Történik egy autóbaleset, amelyben az egyik sofőr súlyosan megsérül, és a kórházban megállapítják nála az agyhalál beálltát. Amennyiben alkalmas donornak, egy szakemberekből álló team különféle vizsgálatok segítségével kiválasztja azt az egyetlen beteget az ezer, vesetranszplantációra váró közül, akinek a genetikája a legjobban egyezik a sofőrével. Mivel egy egész Európát átfogó rendszerről van szó, az is előfordulhat, hogy a kecskeméti kórházban fekvő sofőr veséjét helikopterrel Németországba szállítják. 

„A transzplantációs listán szereplő betegek állandó készenlétben vannak, hiszen bármikor riaszthatják őket. Ilyenkor minden nagyon gyorsan történik, csupán néhány óra leforgása alatt eltávolítják a szervet a donorból, és beültetik a betegbe” – teszi hozzá dr. Ács Nándor.

A méhtranszplantáció lehetősége reményt adhat azoknak a nőknek, családra vágyó pároknak, akiknek nincs lehetőségük természetes úton gyermeket vállalni. A Pécsi Tudományegyetem információi szerint Magyarországon mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémával, a gyermektelenség nehézségeivel.

Korábbi cikkünk a vesetranszplantációval kapcsolatban egy testvérpár történetét dolgozta fel, illetve foglalkoztunk a hazai szívátültetés múltjával, jövőjével is – ha teheted, olvasd el. 

Kaiser Orsolya