Long-Covid gyerekeknél: fájdalmakkal, alvászavarral, fóbiákkal is járhat

–

Noha a Covidról mostanság már egyre kevesebb szó esik, és egy-egy pozitív teszt sem vált ki akkora pánikot, mint pár évvel ezelőtt, utóhatásai még mindig érezhetők. Korábban Milanovich Domi kollégám írt már egy átfogó cikket a long-Covidról, amiben beszámolt róla: a felnőttekhez hasonlóan sok gyerek és serdülő tünetei is hónapokig, akár évekig elhúzódnak, most pedig egy újabb kutatás segít értelmezni a sokak életét megnehezítő jelenséget. Dr. Rachel Gross gyermekorvos és kutatócsoportja ugyanis 5367 gyerek megvizsgálásával csoportosította a long-Covid leggyakoribb tüneteit – amik, mint kiderült, különbséget mutatnak 6 és 11, valamint 12 és 17 éves kor között.

Noha az energiahiány, a fáradékonyság, az agyi köd és a memóriaproblémák látszólag minden korosztályt érinthetnek,

a fiatalabbaknál megfigyelték még a fókuszálási nehézséget, a nyak-, hát, gyomor- és fejfájás jelentkezését, különböző fóbiák kialakulását, az alvászavart, a bőr viszketését, az iskolából való kimaradást, valamint a gyomortáji bántalmakat is.

Ezzel szemben a serdülőknél jellemzőbb tünetként azonosították a szaglás és ízlelés megváltozását vagy teljes elvesztését, az ízületi és izomfájdalmakat, az aluszékonyságot, valamint a terhelési nehezítettséget – például a sportolás utáni erőtlenséget.

A kutatók azt is hozzátették: noha a diagnózis felállítása meglehetősen nehéz, és ezek a tünetek önmagukban még nem jelentik egyértelműen a long-Covidot, a korábban fertőzött gyerekek 20, a kamaszok 14 százaléka tapasztalja a szimptómákat. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az elhúzódó panaszok azoknál a legerősebbek, akik még az Omicron-hullám előtt fertőződtek meg.

A magyar gyerekek hasonló tünetekről számolnak be

Dr. Garai Réka és dr. Herczeg Vivien gyermekorvos-rezidensek a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részlegén, ahol részt vettek a betegellátásban és kutatásban a long-Covid ambulancián: kollégáikkal három év alatt közel 500 gyereket vizsgáltak meg. És noha örömmel látják, hogy míg korábban sokan szkeptikusan szemlélték a long-Covid jelenségét, mára egyre többen elismerik azt, sajnos a pontos diagnózis felállítása – így pedig a kezelés is – egyelőre még falakba ütközik.

Ennek több oka is van: amellett, hogy nincs jól szűrhető kontrollcsoport, és gyakran csak bemondás alapján hasonlíthatják össze az eseteket, gyerekek vizsgálatánál az is kérdéses, hogy az érintett mennyire képes verbalizálni a tüneteit, illetve mennyire választható az le bizonyos életkori sajátosságokról. Ráadásul meglehetősen összetett tünetegyüttesről van szó, aminek súlyossági szintjei között óriási különbségek mutatkoznak: míg van, aki „csak” elhúzódó enyhe fáradékonyságról számolt be, olyan gyerek is akad, aki akár hónapokra kiesett az iskolából.

A jelenlegi vizsgálatokból az látszik, hogy a gyerekpopuláció nagyjából 60 százaléka esett át a koronavíruson, a Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részlegén pedig elsősorban 12 év körüli gyerekek jelentek meg – és noha a diagnózist egy hónapon túlra húzódó szimptómákhoz kötötték, sokan vannak, akik éveken át küzdenek velük.

Dr. Herczeg Vivien hozzáteszi: míg felnőtteknél gyakori, hogy pulmonológiai, valamint szív- és érrendszeri tünetekben jelentkezik a kórkép, a gyerekek és serdülők esetén kevertebb tünetegyüttes mutatkozik meg, aminek gyakori jele a fáradékonyság, szaglás- és ízérzékelés megváltozása, a kedvetlenség, elhúzódó fejfájás, a terhelési nehezítettség, a memóriazavar és az agyi köd.

„Van olyan gyerek, akinél 30-40 tünet is jelentkezett, köztük meglehetősen súlyosak is. Járt nálunk olyan sportoló, aki annyira elfáradt az edzések után, hogy teljesen fel kellett hagynia a mozgással”

– mondja dr. Herczeg Vivien. Dr. Garai Réka hozzáteszi: „Mindezek mellett a Covid mentális egészségi hatásait vizsgáló kutatásokat is komoly érdeklődés övezi, hiszen amellett, hogy a bezártság a legtöbb gyereket megviselte,

a vírus bejuthat az agyba, ahol képes akár strukturális elváltozásokat is okozni, amik neuro-pszichiátriai tünetek, mint például a Time cikkében is említett agyi köd, memóriazavarok, fóbiák kialakulásához is vezethetnek.”

A Gyermekklinika orvosai az elmúlt években meglehetősen súlyos esetekkel is találkoztak: volt olyan páciens, aki hallucinációról számolt be, olyan, aki a megváltozott ízérzékelés miatt jelentősen lefogyott, de olyan is akadt, akinek „Covid-lába” lett, azaz a végtagjának vége belilult. A szakemberek saját felmérései alapján inkább a lányok érintettek, mint a fiúk – bár ennek a hátterében állhat az is, hogy ők könnyebben beszámoltak a gondjaikról vagy kértek segítséget. 

A megoldás még várat magára

Dr. Herczeg Vivientől és dr. Garai Rékától azt is megtudom, hogy jelenleg már egyre kevesebb a long-covidos eset, a még működő, Tűzoltói utcai ambulanciát sokkal inkább a betegség pszichés következményei miatt keresik fel a páciensek. Emellett jelenleg az elhúzódó köhögéssel jelentkezők esetében egyre többször szamárköhögés merül fel. Persze így is akadnak bőven olyanok, akik elhúzódó, komplex tünetegyüttesük miatt nem tudják, hova fordulhatnának, és mivel egyelőre nincs általánosan bevethető long-Covid gyógyszer, az orvosok a multidiszciplináris megközelítés alapján dolgoznak, más szakemberek – például gyógytornász, dietetikus, pszichológus – bevonásával.

„Voltak esetek, ahol oki terápiaként gyógyszeres kezelést is tudtunk alkalmazni, de a legtöbbször csak szupportív terápiára volt lehetőség.

A hatékonysághoz tartozik, hogy követéses vizsgálatokat is végeztünk, de sajnos nem mindig lehet különválasztani, hogy az adott terápia segít-e, vagy szimplán az idő múlásával lett jobb a kórkép” – mutatnak rá. Azt is hangsúlyozzák: egy ilyen sokrétű szindróma tekintetében a hatékony terápia még inkább kulcsfontosságú része a szakemberek megértő, támogató magatartása. 

Takács Dalma