A zanzibári nők számára a tengeri szivacsok jelentik a függetlenség zálogát
Míg számunkra a tengeri szivacsok a fürdés vagy a takarítás környezetbarátabb alternetíváit jelentik, esetleg az otthonunkat ékesítő dísztárgyakat, addig a zanzibári elvált nők és egyedülálló anyák számára egy új élet lehetőségét hordozzák. Egy ideje ugyanis az addigi jövedelemforrásuk helyett – amit a hínártermesztés jelentett – egy új, kifizetődőbb üzletbe vágtak bele: kemény munkával tengeri szivacsokat tenyésztenek, amelyek nemcsak biztos megélhetést és a szegénységből való kiutat jelentik számukra, hanem ezeken keresztül a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésének egyik fontos eszközeivé is váltak a térségben. A BBC erről szóló cikkét Filákovity Radojka szemlézte.
–
„A szivacsok kényes állatok, ha nem tisztítja meg őket jól az ember, elpusztulnak” – meséli a BBC újságírójának a 31 éves, kétgyerekes Hindu Simai Rajabu, aki a zanzibári Jambianiban tizenkét nőtársával kezdett bele a szivacsok tenyésztésébe.
Ez az elmúlt években jövedelmező üzletté vált az elvált nők, egyedülálló anyák számára, akik korábban a klímaváltozás miatti felmelegedésnek sokkal kevésbé ellenálló hínártermesztéssel foglalkoztak. A szivacsok azonban jól bírják a melegebb vízhőmérsékletet is, ám tény és való: ahhoz, hogy megakadályozzák ezeknek a tengeri állatoknak a túlhevülését, gondoskodni kell arról, hogy mindig víz takarja őket. Rajabu mindennap négy órát tölt az óceánban, hogy a szivacsfarmot gondozza, délután azonban már az irodában van, ahol válogatja és felcímkézi az eladásra szánt szivacsokat, amiket a műanyag szivacsok helyetti környezetbarát alternatívaként fürdéshez és takarításhoz is használnak az emberek, de dísztárgyként is szép számmal veszik őket.
Rajabu tizenhét éves volt, amikor ott kellett hagynia az iskolát, mert az anyja nem tudta tovább finanszírozni a tanulmányait. Az álma, hogy orvos legyen, egy csapásra szerte foszlott. Igazán mélyre azonban akkor került, amikor kilenc együtt töltött év után a férje elhagyta. Ahhoz, hogy el tudja tartani két gyerekét, hínártermesztésbe kezdett, ám az ebből szerzett alacsony bevétel épp csak a túlélésre volt elég.
Nem csak megélhetési szempontból fontos a szivacstenyésztés
A 2000-es évek elejéig a hínáripar képezte Zanzibár helyi gazdaságának a gerincét: húszezer női gazdálkodónak jelentett megélhetést. A klímaváltozás miatt azonban az óceánok hőmérséklete is emelkedni kezdett, ami megtépázta az iparágat, és több ezer farmer egzisztenciáját tette bizonytalanná. Közéjük tartozott Rajabu is, aki 2020-ban kénytelen volt váltani.
A Marine Cultures nevű svájci nonprofit szervezetnél kopogtatott munkáért, akik 2009-ben indították a szivacstenyésztési programjukat olyan rászoruló nők számára, mint Rajabu. Mindezt nemcsak azzal a céllal tették, hogy megfelelő jövedelemforrást biztosítsanak nekik, hanem azért is, hogy a projekt által próbálják visszaállítani, megóvni a régió természeti erőforrásait – a szivacsok ugyanis hasznosak a tengeri ökoszisztéma számára.
Sőt, a kutatások azt is kimutatták, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben is meghatározó szerepük van. Csontvázuk ugyanis olyan mikroszkopikus szilíciumdarabkákra bomlik szét, ami segít szabályozni a szén körforgását az óceánban, és így csökkenti az üvegházhatást.
Egy másik tanulmány pedig arra is rámutatott, hogy a tengeri szivacsok hatékonyan szűrik a tengervizet: egyetlen állat naponta több ezer liter tengervizet tud átszűrni a pórusain keresztül, amelyek felfogják a szennyeződéseket és a szerves anyagokat.
A zanzibári nőket egy évig képzik ahhoz, hogy megkezdhessék a gazdálkodást
A szükséges ismeretek elsajátítása mellett arra is megtanítják őket, hogyan birkózzanak meg a változó vízi viszonyokkal. Megtanítják őket úszni, búvárkodni, a felszerelést használni, illetve azt is, hogyan gondozzák, tisztítsák, takarítsák be és osztályozzák a szivacsokat. De könyvelési- és marketingismereteket is átadnak nekik. A „farmerek” a szivacsok utáni bevételek 70 százalékát kapják meg, 29 százalék az adott értekesítő üzleté, míg egy százalék annak a női vezetésű szervezetnek megy, akik felügyelik a gazdálkodók toborzását és termelési tevékenységét.
De a biztos bevétel mellett a szivacstenyésztés valami többet is ad a Jambiani-i közösség női tagjainak: segít újradefiniálni a női szerepeket, ami nagyrészt a gyerekgondozásra és a háztartás vezetésére korlátozódik.
Azáltal, hogy pénzügyi stabilitást nyújt neki, egy új élet lehetőségét biztosítja. Nem csupán azért, mert segít megszabadulni a férfiaktól való gazdasági függéstől, ami kiszolgáltatottá tette őket a kizsákmányolással és a bántalmazással szemben, hanem azért is, mert nagyobb befolyást adott nekik a családi hierarchiában is.
Rajabu kemény munkája a szivacsok körül is megtérült: két éven belül annyi pénzt tudott keresni, amellyel egy telket vásárolt magának, ahol most egy három hálószobás házat épít – független, önmagát és a családját eltartani képes nőként.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Anadolu Agency / Contributor
