Címke: esélyegyenlőség

A Down-szindróma világnapján egy kevéssé ismert családi történetet mutatunk nektek.

Ebben a címben szándékosan nem szerepel a „de” kötőszócska, mert akkor is lehet mérnök, aktivista, kutyás gazda és autóvezető az ember, ha történetesen végtaghiánnyal él. És éppen olyan egyenlő is, mint bárki más a földkerekségen.

Azáltal, hogy pénzügyi stabilitást nyújt nekik, a tengeri szivacsok tenyésztése a zanzibári nők számára egy új élet lehetőségét biztosítja, amiben kevésbé kiszolgáltatottak a kizsákmányolással és bántalmazással szemben.

A nők elleni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottság (CEDAW) 48 pontos ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára. Kijózanító összefoglaló arról, hol tartunk esélyegyenlőség terén egy független szervezet szerint. (Spoiler: sehol.)

Az 50 legrangosabb pszichológiai és idegtudományi folyóirat szerkesztőinek összetételét elemezte egy új kutatás. Miért baj a diverzitás hiánya? Milanovich Domi írása.

Mire a gyerekek elérik a tízéves kort, a fiúknak több lehetőség áll rendelkezésükre az élet valamennyi területén, míg a lányok esélyei egyre csökkennek. Világszerte 129 millió lánygyerek az iskolába sem jut el. De nem csak ez a baj. Szakértői cikk:

„A társadalom nem nőtt még fel ahhoz, hogy elhiggye, tanulással és szakmaisággal bármilyen nőnek és bármilyen színű embernek ott van a helye a fehér férfiak között. A cigányság jövője kollektíve azon múlik, hogy mennyit tanul, az meg már az egyénen múlik, azt hogyan kamatoztatja.”

Doffek Gábornak elege lett abból, hogy a társadalom sokszor milyen megalázóan egyenlőtlenül bánik a nőkkel, miközben elvárja, hogy „méltó” társak, anyák, családösszetartó erők legyenek. „A világ nem az erős hímek irányába tart.”

„Az apák hatása a gyerek egészséges fejlődésére döbbenetesen erős. Ahogyan az apa kezeli a gyereket, az nagyban meghatározza, hogy a gyerek mit fog érezni, hol van az ő helye a világban. Szintén nagy hatása van a gyerek társas, érzelmi és kognitív fejlődésére is.”

„Hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról az ajtókról, amik minket egyértelműen nyitva várnak, és azokról az emberekről, akik ugyanott zárt ajtókkal találkoznak.”