Zöldülnek a tengerek és az óceánok az éghajlatváltozás hatására

–

Öngyógyító folyamat?

Ez a felfedezés az első egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás megváltoztatja a tengerek színpalettáját azáltal, hogy megzavarta a fitoplanktonnak nevezett apró tengeri organizmusokat.

Ezek a hosszú távú színváltozások új ablakot nyithatnak az óceáni ökoszisztémák egészsége felé, ami a gyors globális felmelegedés korában a tengerek megőrzését és irányítását szolgálhatja. Vagyis azt is mondhatjuk, hogy

egyfajta öngyógyító folyamat indult be.

Az antropogén éghajlatváltozás, amelyet az emberiség fosszilistüzelőanyag-fogyasztása okoz, mint tudjuk, már most is számtalan módon érinti a Föld óceánjait. A tengerszint az egész világon emelkedik, egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hurrikánok, a sarki tengeri jég elképesztő ütemben vékonyodik, és számos tengeri élőlény keres menedéket a szokásos földrajzi elterjedési területein kívül.

A tudósok régóta mondják, hogy az éghajlatváltozás az óceán színét is megváltoztatja azáltal, hogy megzavarja a felszín közelében élő és a tengeri táplálékháló alapját képző fitoplanktonok működését. A fitoplankton úgynevezett klorofillpigmentet tartalmaz, ami visszaveri a zöld fényt, ettől zöldebb az óceán azokon a helyeken, ahol ezek a tengeri mikrobák nagy populációkban élnek.

B. B. Cael, a Southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ vezető tudósa által vezetett csapat fedezte fel ezt a jelenséget a NASA Aqua műholdfelvételeinek segítségével. Az Aqua rendelkezik egy műszerrel, ami lehetővé teszi, hogy észlelje „az éghajlatváltozás hatására az óceánok színében – és ezen belül a felszíni-óceáni ökoszisztémákban bekövetkező eltolódásokat” – áll a Nature tudományos szakfolyóirat nemrég megjelent tanulmányában.

Miért fontos ez?

Bár a modern ember életmódja egyértelműen zöldebbé teszi az óceánokat, a változás mögött meghúzódó pontos mechanizmusokról továbbra sem lehet pontosabbat tudni.

„A különböző planktonok eltérően szórják és nyelik el a fényt, megváltoztatva a víz optikai tulajdonságait, ezáltal a visszaverődést – osztotta meg a kutatás eredményeit Cael. Tehát a tükröződés változása azt jelenti, hogy az ökoszisztéma változik, még akkor is, ha a plankton-ökoszisztémákról szerzett ismereteink jelenlegi állása alapján nehéz pontosan megmondani, hogyan. Ezek a színváltozások kisebb-nagyobb planktonokra, kisebb-nagyobb ragadozókra vagy prédákra való elmozdulást jelenthetnek, amelyek egyebek mellett eltérően befolyásolják a szén-dioxid-tárolást vagy a halászatot is.”

A fitoplankton nemcsak az alapvető „tüzelőanyag”, ami fenntartja a vízi táplálékhálózatokat szerte a világon, hanem globális szén-elnyelőként és a légköri oxigén termelőjeként is kulcsfontosságú szerepet tölt be a bolygó működésében.

Kicsi a fitoplankton, de erős

Tekintettel arra, hogy ezek a kis lények túlméretezett hatást gyakorolnak a bioszférára, egészségi állapotuk és tevékenységeik nyomon követése kritikus fontosságú ahhoz, hogy előre láthassuk a jövőnket a felmelegedő világban.

Szerencsére a NASA azt tervezi, hogy 2024 januárjában elindítja az első globális óceáni „hiperspektrális” műholdat (PACE), ami több száz finom színt képes látni a tenger felszínén, így pontosabb képet kaphatnak a tudósok arról, hogyan változik az óceáni ökoszisztéma. 

Hiába mikroszkopikus méretűek a fitoplanktonok, mégis gigantikus hatást gyakorolnak az egész bolygó működésére. Tehát ha az ő működésük változik, garantáltan minden más is változik majd. Kérdés, hogy milyen irányba.

Forrás: ITT

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Nazar Abbas Photography

Szabó Anna Eszter