„Azért vagyunk itt, mert túl sokáig tűrtünk. De többé nem fogunk.” – A szerbeknek elegük van

–

Egy egyetemista lány fogalmazta meg a címbeli mondatot a március 15-i tüntetés szónokaként.

„Azért vagyunk itt, mert soha többé nem engedjük meg, hogy a pártirodában rejtett gumibotokkal verjetek bennünket, mint ahogy Anával tettétek” – utalt az Újvidéken súlyosan bántalmazott diáktársára, majd hozzátette: többé nem engedik meg azt sem, hogy elbocsássák azokat az állami alkalmazottakat, akik a közösségi médiában állnak ki a diákok és a tüntetések mellett. 

A március 15-i belgrádi tüntetés az ország történetének eddigi legnagyobbja volt: hivatalos rendőri becslés szerint több mint 100 ezren, független megfigyelők szerint viszont több mint 300 ezren gyűltek össze a szerb főváros utcáin. 

Egy biztos: a 6,6 millió lakosú Szerbia egy jelentős része ott toporgott Belgrád utcáin szombat este. A tömegtüntetésnek, mely az országban november óta tartó tüntetéshullám eddigi csúcspontja volt, nem voltak hivatalos szónokai. Ezúttal is névtelen diákok irányították a megmozdulást, mint az elmúlt négy és fél hónapban mindig.

„Fölébredt a telefonjából föl se néző, apolitikusnak hitt, emigrációra készülő generáció”

– mondta a HVG-nek Rácz Krisztina, a Belgrádi Egyetem oktatója a jelenség kapcsán.

Az egyetemisták által kezdeményezett, azóta országossá duzzadt tiltakozás kiváltó oka egy tragikus baleset volt: novemberben az újvidéki vasútállomás alig pár hónapja felújított épületének előteteje rászakadt az ott várakozókra.

A korábban nagy csinnadratta közepette kétszer is (!) – egyszer a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor jelenlétében – átadott épületen egy kínai konzorcium és helyi alvállalkozók dolgoztak több mint két éven át. A balesetben tizenöten vesztették életüket – köztük két gyerek is –, és több tucatnyi sérült került kórházba. 

A tragédia után a diákság szinte azonnal reagált. A belgrádi Színművészeti Kar tanulói november 22-én tiltakozó hullámot indítottak, amelyben a halálos baleset felelőseinek elszámoltatását és a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követelték. Kezdeményezésükhöz szinte órákon belül csatlakozott az ország több egyetemi kara, majd a tanárok, a mezőgazdasági termelők és a civilek is. 

Ahogy nőtt a tömeg, bővült az eredeti követelések listája is.

Célkeresztbe került a mindent átható korrupció, a nepotizmus, a természeti erőforrásokkal való rossz gazdálkodás, a választási csalás, a média ellenőrzése, a tüntetőkre támadó rendőrök, a tüntetők elleni vádemelések és a felsőoktatásra szánt szűk állami büdzsé is. A diákok elszántak: az elmúlt négy és fél hónapban folyamatosak a megmozdulások.

Az illetékes szervek eddig 16 ember ellen emeltek vádat az újvidéki tragédia ügyében, és jelenleg is nyomoznak a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós bűncselekmények miatt. Sőt, a többi követeléssel is foglalkoznak, de ez sem elég ahhoz, hogy lecsendesítse a tiltakozókat. Pedig mostanra lemondott az építésügyi miniszter, az újvidéki polgármester és a szerb miniszterelnök is. Az országot 13 éve vezető Aleksandar Vučić elnök azonban nem – pedig a tüntetők ezt várják tőle. 

„Arra számítok, hogy az elnök rájön, a nép már nem áll mögötte" 

– mondta egy tüntető szombaton.

„Pumpálj, míg szét nem robban!” Ez a demonstrálók jelmondata („Pumpaj!"). Hogy honnan ered a több szempontból is rendkívül találó szlogen, nem tudni, február óta azonban futótűzként terjed a közösségi médiában. És a hónapok óta tiltakozó, januárban kormányt buktató tömeg március 15-én fizikai jelenlétével is jelezte, hogy megelégelte a korrupt hatalmat. 

Pedig a hatalom mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a tüntetést. Egy nappal a belgrádi demonstráció előtt a szerbiai vasúttársaság bombaveszélyre hivatkozva az egész ország területén leállította a forgalmat. Azóta sem derült ki, hogy pontosan mely vonalakat vagy szerelvényeket fenyegetett veszély – a vidékről érkezők Belgrádba jutását viszont alaposan megnehezítették ezzel. Sokan voltak, akik akár már napokkal korábban, gyalogosan indultak el az ország különböző szegleteiből, hogy a tüntetés napjára így is a fővárosba érjenek. 

A tüntetés napjának délelőttjén a fővárosi tömegközlekedés is leállt, tovább nehezítve a résztvevők helyszínre jutását. Aztán egy férfi a demonstrációra igyekvők közé hajtott autójával, és hárman könnyebben megsérültek. Majd több száz, Vučićot támogató motoros gyűlt össze az elnöki palota és a parlament épülete előtt.

Vučić korábban azt állította, hogy a tüntetők – akiket a köztévé riportere „csőcseléknek” titulált az elnökkel pár nappal korábban készített interjú közben – erőszakos fellépésre készülnek. Félő volt, hogy a motorosok és a tüntetők tényleg összetűzésbe keverednek, ami a letartóztatásokkal fenyegetőző elnök igazát bizonyította volna. Erre végül nem került sor, ám a közösségi médiában több helyen is publikáltak egy olyan fotót, amin fekete ruhába öltözött mesterlövészek bukkantak fel a környező épületek tetején.

Ám a tömeg fegyelmezett és békés maradt, a beszédek után pedig mobiltelefonjaik felfelé fordított fényével, 15 perces csenddel emlékeztek a 15 újvidéki áldozatra.

Aztán történt valami, amire senki sem számított

A néma csendben álló, emlékező emberek úgy érezték, mintha egy sugárhajtású gép repült volna el közvetlenül a fejük felett. A tömeg azonnal kettészakadt, az emberek pánikba esve kezdtek el menekülni a láthatatlan fenyegetés elől. 

Vučić elnök tagadta, hogy a rendvédelmi erők hangbombát vetettek volna be a békés tömeg ellen. „Ez egy aljas hazugság” –mondta a tüntetés után a nemzethez címzett televíziós beszédében, és nyomozást ígért az ügyben. Azok ellen is, akik „ilyen megátalkodott hazugságokat terjesztenek...

Katonai szakértők szerint azonban szinte biztos, hogy a hatóságok törvénytelen eszközt, hangágyút vetettek be, melynek célja, hogy megijesszék és megbénítsák vele a tömeget. 

Ezt tűnik alátámasztani az is, hogy a hangorkán előtt az egyik szerb lap, a Nova fotósa nyolc, talpig feketébe öltözött férfit örökített meg Vučić elnök hivatalának erkélyén. Egyikük egy fekete ponyvával letakart eszközt tartott a kezében. A belügyminisztérium azóta sem reagált az ügyben. 

Pánikol a hatalom?

Aleksandar Vučić nem sokkal a tömeggyűlés vége után televíziós beszédet mondott, melyben elismerte a követelések jogosságát. 

A hatalomnak meg kell értenie az üzenetet, amikor ennyien gyűlnek össze, ezért „változnunk kell, és sokat tanulni” – fogalmazott beszédében. Mint mondta, tudomásul vette, hogy Szerbia polgárai kormányt akarnak váltani és hozzátette: ő is készen áll a megmérettetésre – ha a népszavazáson menesztik, elfogadja a nép ítéletét. „De ne nyafogjanak, ha veszítenek, mint legutóbb” – tette hozzá pikírten. 

A diákok eközben azt mondják: még közel sem játszották ki minden kártyájukat. 

Mráv Noémi